A lex-Ároktő hatalmi szolgálata

A diktatúra egyik biztos jele lehet, ha a hatalom képviselői nyugodtan lehetnek igénytelenek a lólábak eltakarásában. Miközben nyugodtan hangoztathatják azokat a féligazságokat, amelyek mentén támogatást szerezhetnek egy hordón állva. Ebből a szempontból Rogán Antal a maga frakcióvezetői pozíciójával pedig igazán elmondhatja, hogy felállhatott egy hordóra. Ahonnan bátran zsarolhatja az egész Parlamentet.

Jelenleg éppen olyan demagógiát hirdetve, ami a gyilkosokkal való viszonyt feszegeti. Mert az a tény szinte kétségtelen, hogy senki nem szeretné, ha a szomszédjában egy rablógyilkos lakna. Azonban a gyilkosokkal kapcsolatban azért érdekes lenne Rogán Antalnak, a családapának, a véleménye arról, hogy a hittanra igyekvő csemetéje, unokája örülne-e, ha egy tömeges emberhalálért felelős embert látna maga előtt példaképként. Márpedig a Horthy-kultusszal kapcsolatban Rogán Antal, a politikus csak annyiban találta elítélendőnek, hogy az okot ad a baloldalnak a kötekedésre. Nem ítélve el a háborús részvételében, katonák és munkaszolgálatosok halálba küldésében, a deportálásokban való részvételt. Nem véletlenül, mert a Fidesz vezére úgy ítéli meg, hogy rá van szorulva a szélsőségesen jobboldaliak támogatására. Legalább a szavazataik megnyerését szolgáló szavazatok erejéig. Rogán Antal, a politikus ember tehát nyilatkozathasadásban szenved. Melyet a pártja, illetve annak vezetője által óhajtott totális hatalom vágya fércel össze.

Igaz ez az előkészítés végére ért, és maholnap beterjeszteni szándékozott lex-Áróktő esetében is. Rogáni megfogalmazásban a zsarolás imígyen hangzott: „Azok a képviselők, akik hétfőn a parlamentben a sürgős tárgyalásra nemmel voksolnak, egyértelműen egy gyilkossággal vádolt ember pártjára állnak”. Kihasználva azt a tömeges igényt, hogy az emberek valóban nem szeretnének egy gyilkost szomszédjuknak. Igaz, mások talán a házukat sem védetnék egy elítélt gyilkossal, de Fidesz ebben is kivétel. Ebben kivételesen bátor. Mert számukra van gyilkos, és van gyilkosabb. Az a rablógyilkos, aki az igazságszolgáltatás szakértői rendszerének bénázása miatt került házi őrizetbe, kétségtelenül a gyilkosabb kategória a kormánypártnak. Mert az ároktői banda ügyébe ez is bele tartozik. Annak idején az előzetesből azért kerülhettek házi őrizetbe, mert a belügy rendszere csődöt mondott a DNS-vizsgálatok ütemezését illetően. Ellenben, részben emiatt is, már szeptembertől változott a házi őrizet ellenőrzésének módja. Rogán Antal heves támadása Pintér Sándorral szemben azonban mintha nem kapott volna kellő sajtónyilvánosságot. Holott akár interpellációban is felvethette volna a belügyminiszter lemondását egy inkompetens rendszer üzemeltetéséért.

Az akkori frakcióvezetői reakciók mintha lagymatagok lettek volna az ügyben. Nem került rendkívüli sürgősséggel a ház elé olyan beterjesztés, ami a miniszter, vagy a munkájáért felelős miniszterelnök alkalmassági vizsgálatát célozta volna meg. Októberben sem állt a Fidesz-frakcióvezetője egy ilyen kezdeményezés mellé. Ami alapján, a saját mentalitását véve alapul, Rogán Antal és pártja kiállt az alkalmatlan vezetők által üzemeltetett szakmailag alkalmatlan, de a hatalmat feltétlenül kiszolgáló rendszerek mellett. A frakcióvezető úr, mint vérbeli Hungaropoliticus aliensis, akkor szakmaiság, a tisztesség és a hatalom vitájában a hatalmat választotta. A hatalmat, ami maga dönthet bűnösségről, illetve ártatlanságról is. Nem az áróktői banda esetében, hanem általában. Azonban az adott banda bűnlajstromát lobogtatva véres zászló gyanánt. Bízva abban, hogy a vérszagot kapott tömeg vélt nyomásával szemben az ellenzék is behódoltatható.

Holott a véres zászló csak alig takarja a lólábakat, melyek a demokrácia roncsain kapálnak. Amennyiben ugyanis az előzetes letartóztatás időszaka gyakorlatilag korlátlanul nyújtható, akkor bárki, bármikor bevarrhatóvá válik. A megkezdett úton ugyanis nyugodtan addig is el lehet majd ügetni, amíg az előzetes addig is elnyújthatóvá válik, míg rározsdál a cellaajtóra a műanyaglakat. Ez a korlátlanság már októberben is felbukkant a fideszes reakciókban. Már akkor, október elején, úgy reagálva az aggályokra, hogy „igen, felmerülhetnek alkotmányos aggályok, de még fontosabb, hogy a társadalom biztonságban érezze magát”. Ami természetesen csak félig igaz. A társadalom ugyanis nem az előzetes hosszabíthatósága, hanem a jogerős, és morálisan is megalapozott ítéletek meghozatala révén érezhetné magát nagyobb biztonságban. Az előző kijelentést követő egy hónap múltán pedig immár kész a konkrét törvényjavaslat.

Gyakorlatilag megzsarolva az ellenzéket, melyről feltételezik, hogy nem lesz sem elég erős, sem elég következetes az ügyben. Egy olyan helyzetben, amikor egy okkal közfelháborodást kiváltó eset kapcsán egy általános hatású törvényt sikerülhet keresztülerőszakolni. Megnyerve akár az elgyávult ellenzék támogatását is a diktatúra erősítésében. Utána már csak az aprómunka marad hátra. Kialakítva azt a kört, amelyre majd az adott intézkedés érvényesíthető lehet. Tulajdonképpen szabad kezet adva, és kellő indoklással precedenst teremtve. Ebből a szempontból a hatalmat törvényekkel körülbástyázni szándékozók számára nagyon kapóra jöhetett az ároktői rablógyilkosokkal kapcsolatos szakértői munkák elhúzódása, a szakértők túlterhelődése, a korábbi eljárásoknak a házi őrizetből való szökésig való eljutása, a szökés, és a szökevények ismételt előzetesbe helyezése.

Andrew_s