A következő címkéjű bejegyzések mutatása: állampolgárság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: állampolgárság. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. július 28., szombat

Orbán császári szék(let)foglalója

Orbán az erdélyiek előtt elhintette a demagógia morzsáit. Sok üres mondatot bírt kiejteni a száján. Az üzenete azonban több szinten is világos:

Orbán továbbra is csak az ellenállások szításában látja a hatalma zálogát;
Orbán gyakorlatilag Európa vezetőjeként vizonálta magát, bár orvosai véleményét erről nem tudjuk. Azért még lehet világszinten jelentős politikus. Elvégre Hitler is senkiházi majdnem-tizedesként (Gefreiter) kezdte;
Orbán meghirdette a határrevízió programját. Azzal, hogy visszahonosításról beszélt olyanok esetében, akik többségében talán legfeljebb a szomszéd házig csak mentek el. Nem ők jöttek Magyaroirszágra, hanem helyben vágtak hozzájuk egy állampolgárságot, és ezzel a jogot a mások életébe való beleugatásra, illetve a mások választásával való csalánverés jogát. Még jó, hogy nem üzent hadat Romániának, ha már arra járt;

Azért nincsenek kétségeim, hogy a híveinek tetszett Orbán beszéde. A neki dedikált, és fia által gründolt egyház is talán sok hívőt toborzott. Elvégre bőven lehetnek olyanok, akik most Orbánban és dinasztiájában láthatják azoknak a fenekeknek a tulajdonosait, amelyeket fényesre kell nyalni.

Andrew_s

2018. január 18., csütörtök

Vasfüggöny, vasfüggöny, te csodás

Forrás: 24.hu
A magyar országgyűlésben új menekültügyi rendelkezések felett nyomkodták a gombokat az erre még képes, illetve alkalmas megbízottjai a társadalomnak. Ki így, ki úgy. A retorika szerint az illegális migráció ellen. Ami nyilvánvalóan leginkább attól illegális, hogy maholnap illegális lesz beszélni, tudósítani róla. Magyarországon legalábbis.

Mert legutóbb Máltán borult félre a bili. Amiből olyasmi folydogált elő, ami alapján kampányokban, konzultációban és általában is szembehazudta az országot a kormányfői csapat. Előre kíváncsi lennék, hogy amikor legközelebb kiderül hasonló, akkor egy külföldön dolgozó külföldi újságíróval szemben miként gondol majd fellépni a Fidesz élcsapata. A hazai határok környékén ez nem fog gondot okozni. A legújabb törvényötlet szerint gyakorlatilag bárki meggátolható, hogy tudósítson a menekültekről. Vagy akár csak a közelükbe jusson. Nehogy beszélgetni tudjon velük. Mert a végén még kiderülne: a sorsuk kicsit sajnálatra méltóbb, mint a letelepedési kötvényekkel az unióba csempészett figuráknak.

A magyar állampolgárokat távol tartó korridor tervezete nyolc kilométer. Ami vészesen hasonlít azokra az időkre, amikor a vasfüggöny közelébe se lehetett eljutni. Ha pedig valaki megpróbálta, akkor a hirtelen veréstől a tartósabb leültetésig terjedő következményekkel számolhatott. Ugyanakkor a jelenlegi intézkedési ötletelés csak egy további lépés azon az úton, ami korábban a menekülteknek segítséget nyújtó ételosztást tiltották meg. Ahogy a jelenlegi távoltartás vasfüggöny-korszakot idéző volta pedig komoly jelzés a társadalomnak. Jelezve azt a tendenciát, ami már két éve is felvillant.

Azt a tendenciát, hogy a kerítés valójában nem annyira a menekülteket zárja ki az országból, mint amennyire az embereket zárja be. Amire a menekültáradat miatt lehet, hogy szüksége is lesz az országnak. Tekintettel arra, hogy a gazdasági exodus során egyre többen menekülnek el az országból. Nagyságrendekkel többen, mint ahány ember itt akar maradni a keletről érkező háborús menekültek közül. Mely szándékkülönbség önmagában is jelzés értékű. Jelzi, hogy még a háborús övezetből érkezők számára sem túl vonzóak a hazai körülmények. Mert nekik valószínűleg nincs annyi pénzük, hogy Orbán szomszédságába vásárolják be magukat.


Andrew_s

2016. július 9., szombat

Semjén: Állampolgárosítási tervbeszámoló

MTI Fotó: Balázs Attila
A kormány alighanem egy titkos, vállalatirányítási szereppel bízta meg Semjén Zsoltot. Amennyiben Állampolgár (Álpol) Impex néven esetleg új, és titkos vállalkozást alapított. A tünetek ugyanis aligha titkosak. Az export oldalán jó ideje zajlik a gazdasági exodus. Az import oldalon is rendszeresek a tervbeszámolók. S valamiért Semjéné a szerep, hogy ezeket megtarthatja.

Már a 2014-es választások előtt is kétszázezer új szavazót emlegetett, és természetesen jelen volt pár hónappal korábban a félmilliomodik állampolgári igazolvány átadásánál. Amikor a kormányzat Böjte Csabának, a félmilliomodik állampolgár fiának a hátára mászva próbált kitűnni a katyvaszból. A 2014-es rizsa olyan tervelőirányzatot tartalmazott, hogy az akkori ciklus végére legyen meg a 600 ezer állampolgársági kérelem. Az, hogy ezt honnan gondolták összetarhálni az egy más kérdés. ahogy az is, hogy a letelepedési, vagy milyen, kötvényből mennyi extraprofitra számítottak, és számítanak a mai napig. Pénzben és főben egyaránt. Valószínűleg minél többre. Úgyhogy mégis csak kellhet az az állampolgár-kereskedelmi Impex. Amely, mint tudjuk, export oldalon máris remekül teljesít.

Az import is szépen halad. Jól mutatja ezt, hogy a kezdeti sikerek nyomán felívelő népszaporítási kedvre alapozva új cél lebbent fel Pannónia ege alatt. Felpirkadva a fényes jövő felé. Idén áprilisban, a néppel könnyekig meghatódva együtt menetelő nemzeti fővadász, és sátánirtási felelős (valamint a titkos Álpol külső-belső titkos főigazgatója) immár új számot jelenthetett be. A jelenleg is zajló kormányzati ciklusban immár egy millió, igen, jól hallották, egy millió új állampolgárt ajánlott fel a nemzeti demokrácia nagyobb dicsőségére. A terv új útmutatási célszámát akkor arra alapozta, hogy áprilisig 8 és negyed százezernyi külhoni magyar kapott állampolgárságot. Mondotta ezt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF). Akkor. Áprilisban. S lám mit tesz a szorgos munka: most már negyed százezerrel többről beszélhetett Semjén Zsolt. Melybe beleszámíttatik az a 70 ezres sokaság, aki a diaszpórában kapott állampolgársági megállapítást. Mely megállapítással kapcsolatban bevillan egy kép: a diaszpórában ott pucsítanak a leendő állampolgárok, és Matolcsy személyesen ellenőrzi a feneküket. Annak érdekében, hogy megtalálható-e az elvárt piros folt. Akinek nincs piros foltja, s esetleg elég pénze sem, hogy vörösben lássák a fenekét, az kiesik a játékból.

Bár erről nem beszélt Semjén, és a gőzerejű honosítás céljáról is hagy mindenkit találgatni, azért egy valami nyilvánvaló. Az állampolgárok számának duzzasztásával legalább papíron mérsékelni akarhatják a kivándorlásokkal is súlyozható állampolgári létszámot. Meg azt a fogyást, amit a kivándorlás mellékhatása, a társadalmat érintő szociális abortusz-tendencia is felerősít. Amely évek óta elég nyilvánvaló tendenciaként jelentkezhet, ahogy a párválasztó korosztály távozik az országból. Akármit is beszél Semjén. Legutóbb az intézményes komplexusról is tanúbizonyságot tevő IKSZ nyári táborában. Mely szervezet inkább az azóta töröltnek tűnő örömkommandók ötletével is barátkozott. Mert egy ifjú kereszténydemokrata mindent megtesz az állampolgári tervteljesítés érdekében. Ha ügyesen sáfárkodik az idejével, akkor 2018-ig még az önerős megoldás is szóba jöhet. Az Álpol Impex mellett.

Ha itt marad az országban. Mármint az ifjú kereszténydemokrata. Arccal a közmunkaprogramok felé.

Andrew_s

2013. december 5., csütörtök

Az atya, a fiúk és a talpnyaló

Fotó: Hir24 / Berecz Valter
A Parlament kupolatermében letette az állampolgári esküt a félmilliomodik külföldről importált szavazópolgár. Mert azt a projektet, amit a kormányzat elindított aligha lehetne másként interpretálni a választásokra készülődve. Miközben csak egyet lehet érteni azzal, hogy a szétszórt, elcsatolt magyarsággal kapcsolatos politikát kormányok sora szúrta el.

Aki azonban azt hiszi, hogy a jelenlegi kormányzat önzetlen indíttatásból és mindenki számára jól rendezte el a dolgokat, az mélységesen téved. A féloldalas szavazási kampánypolitika ugyanis például szép példája annak, hogy a hazai lakosság megosztása után milyen eredményesen lehet megosztani a határokon belül, és az azon kívül élőket. S ennek semmi köze a baloldalhoz. Ahogy annak sem sok köze volt a baloldalhoz, hogy annak idején sikerült belekeveredni a világháborúkba. Melyeknek egyik egyenes következményeként születtek meg a magyarság egy részét elszakító békediktátumok. De ez messze vinne most minket attól a bizonyos eskütételtől, aminek mesterkélt volta olyan messziről üvölt, mint a régi szép idők marketingkampányai. Azok, amelyekben előre lehetett tudni, hogy kik a kitüntetettek.

Az ugyanis, amikor a nevezetes vásárló, aki éppen arra jár, és véletlenül pont ő a századik vagy százezredik, egy minimum manöken-kinézetű fiatal nő, akkor azért kezdhetünk gyanút fogni. Már akkor, ha nem egy kifejezetten divatbemutatóknak szállító modell-ügynökségről van szó, hanem egy csavarokat forgalmazó kisboltról. Ha pedig egy nagyáruház éppen szerencsés jubileumi vásárlója egy nevezetes celeb, akkor már biztosak lehetünk benne, hogy azt a véletlent hosszas időpont-egyeztetés előzte meg. A kiválasztott egyed pedig már negyed éve tudta, hogy ő lesz a tízezredik vásárló. Akkor is, ha csak nyolcezren jártak előtte az áruházban. Így, függetlenül attól, hogy a belváros, bíróságokat is lejáratni kész, polgármestere miként számolta ki a nevezetes aktus alanyát, szinte biztosan manipuláltan esett a választás Böjte-atyára. Az ugyanis furcsa véletlen, hogy a teljes parlamenti haccacárét egy olyan személyiség édesanyjának a tiszteletére rendezték, aki önerőből is komoly ismertségre tett szert.

Ezzel ugyan lealacsonyították a valóban említésre méltó életművel bíró ferences atyát a kampányfogások szintjére, de Rogán Antalnak és vezérének van, ami mindent, illetve bármit megér. Főleg, ha a máséval verhetik a csalánost. Megragadva egyben a lehetőséget arra, hogy Orbán Viktor valami nevezetes alkalom ürügyén szólhasson az ő hőn szeretett népéhez. Mint ahogy most a kupolateremből is megüzente az aktuálisan, a legközelebbi hétvégére érvényes intencióját: „Sikerült leverni a lakatot Magyarország kapujáról, amit a huszadik század helyezett rá: úgy döntöttünk, nem akarunk lemondani a határon túli magyarokról”. Utalva talán arra, hogy a nagy háborúk igencsak átrendezték az országhatárokat. Ebből a szempontból azonban jelentős képzavart alkotva, mivel alapvetően a kapukat helyezték át, és a lakatok a kapukkal együtt jártak. A Vasfüggöny átvágására pedig azért nem célozhatott a miniszterelnök, mert az szintén még a múlt században megtörtént. S ahhoz az akkor még igencsak balliberális sapit viselő Orbán Viktornak igen kevés, mondhatni semmi köze nem volt. Ahogy alighanem ahhoz sem sok, hogy Böjte Csaba és alapítványa húsz év alatt gyermekek ezreit fogadta be, és juttatta szakmához.

Ez utóbbi leginkább a ferences atya áldozatos munkájának eredménye. Így végső soron Orbán Viktor, Semjén Zsolt, valamint Rogán Antal az ő hátán próbált meg egy kis extra népszerűséget hajhászni a félmillás állampolgári cirkusszal. Amiről süt, hogy köze nem volt máshoz, mint egy olcsó, már ezerszer lejáratott, kompromittált kampányfogáshoz. Amit önszántukból tényleg csak azok vesznek be, akiknek az „ön nyerte az év autóját, ha felhívja az emelt díjas számunkat” szöveggel bedobott szórólapok is bejönnek. Amit Semjén Zsolt azon talpnyalása, amivel Orbán Viktort szinte már I. István magasába emelte, csak még nevetségesebbé tett. Visszaélve a gyermekekért aggódó egyházi ember jóhiszeműségéhez, aki talán azért ment bele ebbe a cirkuszba, hogy ezzel is népszerűsítse gyermekeket talán a későbbi éhhaláltól is megmentő alapítványát. Az említett alapítvány ugyanis lehet, hogy tényleg rászorul a reklámozásra, és a gyermeki életek sínre tétele felekezettől függetlenül megérdemli a támogatást. Azonban az „Ön a tízezredik szerencsés látogató” színvonalán megrendezett kormányzati reklám-bemutató aligha ezt szolgálta.

Minden esetre Böjte Csaba realitásérzékét, és helyzetfelismerő képességét dicséri az, ahogy menteni próbálta a politikailag menthetetlent. Azzal, hogy szíve szerint minden, a Kárpát-medencében élő nép állampolgárságát megszerezné és ezzel személyében is jelképezné azt a befogadást, amire buzdított. S amely befogadás sokkal jobban megfelelne mind az államalapító király szemléletének, mind a valamennyi embert megváltó Jézus tanításainak, mint az embereket kettős mércével mérő, a nemzetet egyre újabb törésvonalak mentén atomizáló kormányzat működésének. A kialakult morális helyzetet alighanem jobban leírta volna, ha Böjte Csaba és édesanyja minden csinnadratta nélkül leteszi az esküt. Az elnök és talpnyalói pedig rituálisan megmossák a lábukat. S nem sajátjukat.

Andrew_s