Hadházy, mint hajóágyú

Az ünnepek körüli politikai pótcselekvések sorában az egyik „nagy dobás” valószínűleg Hadházy Ákos azon bejelentése, ami a Mészáros Lőrinchez kötődő cégeknél kitüntetettek névsorának megszerzését hirdette. Azzal a felütéssel, hogy főszolgákat tüntettek ki. Majd közölte, amikor erre tiltakozás érkezett, hogy a kitüntettek akár szégyellhetnék is. Mely utóbbiba csak fokozta a populizmust. De mi is ezzel a gond? Több minden is.

Az egyik az, hogy valójában a Fideszt segíti, segítheti. Mert az, aki egy ilyen baromság után egyfajta B-listázástól tart, és egzisztenciális kérdés a Mészáros Lőrinchez köthető, vele kapcsolatba hozható munkahelye, annak könnyedén lehet nagyobb személyes érdeke a Fidesz hatalomban tartása, mint menesztése. Így Hadházy akár felkerülhet a Fideszt eredménnyel szolálók dicsőség-táblájára is. Azonban maradjunk egy kicsit a listáknál.

Egy cég, bármelyik, időről időre rendez olyan eseményeket, ahol vendégül látják, esetenként név szerint is kiemelnek munkavállalókat. Ez alapvetően egy cég belügye. Függetlenül attól, hogy a cég, vagy annak tulajdonosa a megbízásokat haveri alapon szerzi, vagy nemzetközi pályázatokon nyeri el. Az, aki munkavállalóként jelen van, az alapvetően a cég alkalmazottjaként, partnereként, összességében meghívottként van jelen. A meghívottak listájának összeállítása legfeljebb akkor lehet téma egy külső szemlélőnek, ha populista pletykát akar indítani, illetve akkor is, ha irigy, amiért ő nem lehetett jelen. Esetleg mindkét eset együttes előfordulásával. Hadházy „nagy dobása” így alapvetően lehet egy irigységen alapuló populista akciózás is. Amit nyilván majd lerendez önmagával.

Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a cég érdekeinek képviselője kétségtelenül szolgálja a céget, és annak tulajdonosait. Ez nem nagy történet. Legfeljebb Hadházy Ákosnak jelenthet kiemelendő újdonságot, hogy egy szakmában akár évtizedes múlttal rendelkező szakembert, vezetőt megjutalmaznak. Alig hiszem, hogy bárkinek, bármely munkahelyen szégyenkeznie kellene azért, mert eredményesen, szóra érdemesen dolgozott. Az, hogy a több párt támogatását igénybe vevő, majd ejtő, most éppen független képviselő úr miként viszonyul a saját ténykedéséhez, az persze az ő személyes magánügye. Majd lerendezi önmagával.

Hogy odabökte a tiltakozás közzétételekor, hogy „jól fizetett” szolgákról beszél? A populizmusért eddig sem nagyon ment a szomszédba. De ha már populizmus. A képviselői fizetés miként is viszonyul egy pedagógusi bérhez? Esetleg a közmunkás béréhez? Elvégre a képviselő is a közért kellene, hogy munkálkodjon. A köz, az őt megválasztók szolgájaként. Lehetőleg eredményesen. Ami eredmény például lemérhető lenne azon ügyek listájával, amit Hadházy Ákos végig vitt. Alkotmánybíróságig, ha kell. Nemzetközi jogi fórumokig, ha arra van szükség.

Magam, például, szívesebben olvasnám Hadházy Ákostól a fenti, maximális távolságig végig vitt ügyeinek listáját, mint a céges rendezvényről írt populizmusát. Mert nem kell egyet érteni a Mészáros-birodalom létével. S nem kell szeretni a gyarapodás eszközkészletét sem. Azonban ezért nem az ott munkát végzőkbe kellene talán belerúgnia a pártszédelgőnek tűnő, elszabadult hajóágyúnak.

Andrew_s

Orbán szintet lépett lefele a latrinában

Forrás: Hadházy Ákos

Orbán szintet lépett. Lefele. De azért az is egy szint. Csak baromi alacsony. Baromi mélyen. Akkor, amikor beszólt Hadházynak. No meg azért, ahogy, és amit. Ennek megértéséhez nem kell szeretni Hadházy Ákost. Magánvéleményként, ad abszurdum, Orbán Viktortól sem elvárás, hogy együtt köpködje a madárlátta képviselővel a szotyit, és megossza vele a napi pálinkázás örömeit.

Alkalmasint magam sem kedvelem Hadházy Ákost. Magánvéleményem továbbra is az, hogy egy pártszédelgő politikai kókler, aki valójában olyan a különböző ügyeivel, mint a kölyöktacskó a cipősszekrénnyel. Belekap valamibe, megrázza, majd belekap egy másikba. Azt is csócsálja kicsit, majd észrevesz egy harmadikat és máris azt rázza a fogai között. Valójában egy ügyet sem vitt végig, ha kell a nemzetközi bíróságokig. Akkor sem, ha az ügyek, amiket talál, megérdemelnék. Ahogy azok is megérdemelnék, akik belé helyezték a szavaztuk bizalmát. De...

De függetlenül attól, hogy milyen tekergős kanyarral, és milyen utat bejárva lett képviselő, Hadházy Ákos egy képviselője azoknak, akik megválasztották. Így aztán kérdezési joga is van az Országgyűlés házában. Még a miniszterelnöknek is. Erre az a reakció, amit Orbán produkált, és amelyben Orbán vidéki sunyi állatnak (rókának) titulálta Hadházy Ákost az valójában csak az országházban hangozhatott el úgy, és olyan következménnyel, ami ott és akkor..

Ha ugyanis Orbán Viktor abban a péniszirigy büdösöltözős kocsmakörben adott volna elő ilyesmit, amely után nosztalgiával érez, akkor ott valószínűleg elő sem adta volna. Legfeljebb csak testőrök körében, és golyóálló mellényben. Ellenkező esetben a nép egyszerű, és kevésbé szomjas gyermekei esetleg kiverik az ilyen gondolatokat a fejéből. Így azoknak szerintem nagyon nincs igaza, akik szerint Orbán nem tudta hirtelenjében, hogy hol van. Biztos, hogy tudta. Máskor, máshol gyáva lett volna ehhez. Ahogy kocsma sem kell ahhoz, hogy minden szankciót megszavazzon ott, ahol van vele szemben ellenállás, és pofázik a szankciók ellen ott, ahol kevlár védi.

Ugyanakkor van némi „bája” annak, amikor egy kleptoligarchikus, kontraszelektált hatalmi rendszert felépítő vidéki figura nevez mást sunyi vidéki rókának. Az, hogy közben gyáván, „védjetek meg” könyörgésse pillog az őt körül vevő ánusztisztító brigádra, majd zavartan vihog a saját taplóságán, az csak a bónusz. Az alapüzenet mégis csak az, hogy mindenki egy sunyi, szemét alak, aki a miniszterelnöknek olyan kérdést mer feltenni, ami az ő személyes felelősségét érinti. Ha vidéki, akkor ez a körülmény súlyosbító körülmény. Márpedig ilyen üzenetre csak az képes, aki már túl van azon, hogy felmérje a saját határait. A hatalmit és intellektuálisat egyaránt.

Miközben Orbán Viktor ezzel telibeszarta azt a vidéket is, aminek ő is gyermeke. Ő is vidéki, és elit bagázsában a nem kevés tagja szintén. A neki gazsuláló képviselők között sem kevés a vidéki. Már csak azért sem, mert Orbánt alapvetően a vidék, az egzisztenciálisan kizsákmányolt, sakkban tartott, közmunkával megzsarolt vidék tartja hatalmon.

Hadházy Ákost nem kell szeretni. A fideszes képviselőknek sem. Azonban az a képviselő, aki szerint Orbán Viktor tapló, kocsmaszintet sem elérő, gyáva, szemét beszólása rendben van, az maga sem különb. Hadházy Ákost nem kell kedvelni, magam sem kedvelem. De az a fideszes képviselő, aki szerint egy miniszterelnök egy neki kérdést feltevőt lesunyiállatozhat, ha a kérdés nem előre egyeztetett, és nem puha nyelvként igazodik a farpofák közé, az maga sem jobb. Elvégre Orbán a Fidesz miniszterelnöke. A feje, ahonnan most baromira elkezdett büdösödni az általa szarból gyúrt hal.

Andrew_s

Hadházy-doktor legújabb párt-trófeája

Dr. Hadházy Ákos legújabb farok-osztályú megnyilatkozása az, hogy nem ül be a Momentum frakciójába. Azaz, hogy rövidre zárjuk a felvezetést is: mivel egy újabb párt nem érezte okvetlen szükségét, hogy a farok csóválta kutya szerepében tündököljék, a számos pártot, illetve holdudvart megjárt politikus ismét függetlennek fogja magát titulálni. Az őt támogató párt meg kihúzta a pakliból az ÍJ-kártyát, azaz: Így Jártak.

Önmagában egyébként nem is lenne ez akkora hír. Sokak esetében lehet, hogy az lehetne, de annak aligha, aki figyelemmel kísérte az önmagát az igazság harcosának kikiáltó marhagyógyász úr eddigi akcióit. Legutóbb azt, ahogy megpróbálta az egész ellenzéket csóválni a mandátumok ügyében. Valójában a zuglóiak véleménye lenne érdekes. Ahol ugyebár dr. Hadházy Ákos elindult, és ellenzéki támogatással, a Momentum soraiba áltatottan nyerni tudott. Mert annyi realitásérzéke azért volt, hogy még véletlenül sem az elszármazási pontján gondolta megmérettetni a politikai nagyszerűségét.

Ami azért sem érdektelen, mert a korrupcióellenesség kivont demagógiájú bajnoka nem túl sok perképesnek tűnő ügy-anyagot tudott eddig prezentálni. Ha a hazai bíróságok felé nem, akkor azon túl lépve az EU-s fórumok felé. Tulajdonképpen akkor sem, amikor a labda igencsak magasan érkezik. Ha nem is mindig drónon. De, természetesen magam is lehetek figyelmetlen. Így jó lenne azoknak az ügyeknek a listája, amit komoly jogászok szerint is védhető módon beterjesztett, és miután a magyar hatóságok elutasították sikerrel végig is vitt az EU-s jogfórumokon. Ez egyébként nem csak a kíváncsiságom okán lenne érdekes lista. Ugyanis dr. Hadházy Ákossal kapcsolatban sokszor olvasni kommentekben, hogy a jogi felkészültsége nem egészen az említett peranyagok összeállítására predesztinálja.

Miközben azt egyébként a saját nyilatkozatában sugallta annak idején, hogy az ellenzék győzelme esetén ő lesz a korrupcióellenes miniszter. Márpedig az az így ellenzékbe szoruló Fidesz számára lett volna magas labda, ha jogi végzettség, és szakértelem nélkül lett volna egy jogi ügyekben igencsak érintett terület felelőssége. S az alkalmasságát peranyag nélküli, és ezért jogilag inkább csak conteo-osztályú blikkfangokkal, és a miniszterelnök-jelölthöz fűződő távoli rokonsággal tudta volna alátámasztani. A korrupció-ellenesség jegyében. Megjegyzem: a rokonság önmagában kevésbé zavaró, mint az, hogy a politikai érettségben sem estek egymástól túl messze. Amiért viszont akár Orbán köszönőlevelét is bekeretezhetnék. Ahogy MZP szét tudta zilálni az ellenzéket nem zilált volna úgy senki. Dr Hadházy pedig a sok, láthatóan hatástalan ügyfelvetéseivel pedig sikerrel fárasztotta ki, demagógizálta el azt a témát, ami több tehetséggel akár komoly ellenzéki kártya lehetett volna. A pakliban levő üres pótlap helyett.

S akkor felrémlenek azok az idők, amikor az MSZMP korszakában, legalább papíron, még visszahívhatók voltak a képviselők. A ködös emlékekkel pedig az a kérdés, hogy egy hasonló rendszer milyen politikai képpel társulna mára, ha megmarad. Amennyiben a Parlamentet a képviselők nem tekinthetnék egy jól fizetett mandátum-rodeónak, mert a delegáló szavazók bármikor egy felmutatott középső újjal jelezhetnék: „ideje más pálya után nézned”. Könnyen lehet, hogy dr Hadházy sem független képviselő lenne ebben az esetben, hanem vágóhídi ellenőr. De mert a rendszerváltáskor lezsírozott rendszer lehetővé teszi a választók hülyének nézését, illetve nem-képviseletük esetén is a fizetést, nem is nagyon érdekel.

Andrew_s