Mocsár és magyarázkodás

Forrás: Women you should know

A sajtóetika olimpiai mocsarára az MTVA Sajtóosztálya most megpróbált néhány deszkát dobni. Mintegy idézve ifj. Knézy Jenő közleményét. Kiadta az Országos Sajtószolgálat csatornáin. Álljon itt teljes terjedelmében:

2016. augusztus 7., vasárnap 14:27

Az MTVA közleménye

Budapest, 2016. augusztus 7., vasárnap (OS) - Nem volt szándékosság ifj. Knézy kommentátori magatartásában - technikai gondok nehezítették a közvetítést

Megint úgy törli a lábát a magyar sajtó közmédiával ellenséges része az M4 Sport olimpiai kommentátorába, hogy nincs tisztában a tényekkel, és ami nagyobb baj, rá sem kérdez azokra, hanem előítéleteitől vezérelve súlyos jelzőkkel minősíti a teljes közmédiát.

Ifj. Knézy így fogalmazott az esettel kapcsolatban:

"Természetesen semmi szándékosság nem volt abban, hogy egy előfutamban nem mondtam ki valaki nevét, aki menekültként jött az Olimpiára.

Egyfelől egy olyan futamról beszélünk, amelyikben semmi nem dőlt el a verseny szempontjából, így - függetlenül a versenyzőktől, másról is beszélhetek. Más hasonló szakmai kaliberű futamnál előfordult tegnap, hogy nem feltétlen a képről beszéltem, hanem mondjuk az általam fontosabbnak tartott magyar információkat mondtam el, amire tudtam, hogy máskor nem lesz annyi időm.

Másfelől technikai problémákkal küszködtünk. Két órával a futamok előtt a helyszíni kommentátor állásban semmiféle jel nem volt, nem működött a CIS monitor és az adás képet adó monitor sem.

Folyamatosan próbáltuk elhárítani a problémát, végül 30 perccel a kezdés előtt az a döntés született, hogy nem maradok kint, visszarohantam az IBC-be (műszaki közvetítő központ). Beestem éppen adáskezdésre és folyamatosan azzal kellett szembesülnöm, hogy elmegy a kép és a hang az off-tube fülkében.

Miközben ennek az elhárításán dolgoztunk, nekem nem volt sem képem, sem a verseny hangját nem hallottam. Igen, lehet, hogy éppen akkor, amikor a néző látta, hogy mi történik, én egyáltalán nem.

Ehhez jött még az is, hogy volt olyan futam, ahol az előzetesen kiadott rajtlista is megváltozott. Erre, hogy ez a futam volt-e, konkrétan nem emlékszem, de az előfutamok során volt ilyen, az egészen biztos.

Szóval itt egyszerűen arról volt szó, hogy a millió gond közepette tényleg nem egy kevésbé ismert versenyzőkkel zajló és a verseny szempontjából abszolút indifferens két hosszat nem akartam közvetíteni, főleg nem arról, hogy bármit el akartam volna hallgatni.

Egyszerűen tudtam, hogy ez szakmailag nem fontos futam és élő adás közepette próbáltunk kárelhárítást végezni, miután hol hosszabb, hol rövidebb ideig gyakorlatilag semmi nem működött Rióban.

Hozzáteszem, hogy a helyszíni hibát estig sem javították ki, így másik kommentátor állást kaptam a döntőkre, de ehhez jelen lévő kollégánk több órás veszekedése kellett."

Kiadó: MTVA Sajtóosztály

Személy szerint nem hiszek az olyan technikai hibákban, amelyek ennyire menekült-szelektívek lennének. Teljes konformitásban a honi illiberális demokráciával. Személy szerint úgy gondolom, hogy amikor egy tudósítót egy ilyen eseményre akkreditálnak, akkor a tudósítás a dolga. Ezért fizetik, és nem azért, hogy tulajdonképpen a néző helyett eldöntse, hogy mi érdekli a nézőt és mi nem. Mindamellett lehet súlyos technikai probléma. Sőt! Az is lehet, hogy rosszul méri fel egy tudósító a helyzetet, amikor szelektál a fontosabb, illetve a kevésbé fontos.

Ifjabb Knézy Jenő a hosszas, kétségeket ébresztő magyarázkodás helyett egyetlen szóval megoldhatta volna talán az etikai fenntartások keltette csomót. Azzal, hogy:

Elnézést!

Korábban az MTVA egy mobil alkalmazást azzal harangozott be, hogy: „így az alkalmazást böngészve mi is Knézy Jenőnek érezhetjük magunkat”.

Nos! Inkább nem szeretném Knézy Jenőnek érezni magam!

Andrew_s

Mocsár és időzítés

Forrás: Women you should know

A sajtóetika mocsara nem új jelenség. Valószínűleg azóta létezik egy posványos terület, amióta a sajtó. Elvégre gyarló, és olykor korrupt emberek csinálják. A határvonalat talán az jelenti, amikor egy ország „hivatalos” sajtójába kezdenek feléledni a lápi lidércek. Ahogy az MTVA-ban legutóbb az úszóversenyek esetében.

Történt ugyanis, hogy volt egy szíriai leány, aki úszva menekült. Ezt nagyon könnyen tudomásul veszi az, aki a napi söradagján kívül igen kevés folyadékkal találkozott. A bőre pedig legfeljebb akkor lesz nedves, amikor zuhanyozik. Azokkal, akik szerint a menekültek mit keresnek távol az országuktól, és szégyen, amiért nem erőszakoltatják meg magukat, nem foglalkoznék. Velük foglalkozzon, nekik írjon a báyerzsóti. Egy szinten vannak. A mocsár legalján. Szóval, volt ez a leány, aki azt kétségtelenül bebizonyította, hogy tud, képes, és hajlandó sokat úszni. Szíriában is edzett, versenyzett, tehát ez nem újdonság. Az is érthető, ha folytatta a sportot, és Berlinben próbált tovább edzeni, készülni a Nagy Versenyre, a riói Olimpiára. Az, hogy Németországba hazánkon keresztül érkezhetett, az inkább földrajzi kérdés. Az, hogy hazánkat nem a menekültekkel érkező fiatalok felkarolásáról ismeri ma a világ, hanem a schmidtmáriákról és báyerzsótikról, illetve az ezeknek terepet adó hatalomról, az politikai kérdés.

Ahogy valószínűleg politikai kérdés az is, ha egy szíriai leányzó valahogy kimarad az olimpiai közvetítésből. Mert Yusra Mardini valahogy kimaradt. S nem azért, mert nem jutott ki az Olimpiára. Az mára gyakorlatilag közismert, hogy a hazátlanná vált, menekült sportolók önálló csapatban szerepelve, ott vannak Rióban. Ami egy kicsit visszahoz talán a rég porladó báró által is képviselt olimpiai szellemből. A szír úszónőről még csak azt sem mondhatnánk, hogy eredménytelenül szerepelt a futamában. Tekintve, hogy megnyerte azt az előfutamot, amelyben úszott. Amiért nem került említésre az egy kutya közönséges riporteri „kitakarás” volt. Ifj. Knézy Jenő úgy gondolta: nem érdemes a közvetítésben arra, hogy megemlítsék a nevét. Talán azért, mert ebben az esetben azt is meg kellett volna említeni, hogy a 18 éves Yusra Mardini melyik csapat tagjaként úszott.

Márpedig ez igen komoly tehertétel lehetett volna. Elvégre a magyar kormány hivatalos propagandája az, hogy a menekültek egyrészt nem menekültek, másrészt mind életerős, terrorista férfiak, akik minden üres percüket tömeggyilkosságok előkészítésével töltik. S akkor jön egy 18 éves szír leány, és egy csapásra szétússza ezt a gondosan felépített gyűlöletpiramist? Ráadásul még csak nem is focista? Abcúg! Gondolhatta ifj. Knézy Jenő. Holott a sajtó etikája inkább áll azon a talajon, hogy a „tény szent, a vélemény szabad”. A riporternek tehát véleményalkotási szabadsága van, de tényelhallgatási joga nincs. Ifj. Knézy véleménye, pláne ezek után megalkotott véleménye, a menekültkérdésben nem érdekel. Az sem, hogy neki személy szerint szimpatikus-e Yusra Mardini, vagy sem. Amikor azonban egy vélt, de inkább valós politikai elvárásnak megfelelve tényt hallgat el, akkor valójában a sajtóból írta, beszélte ki magát. Mert alapnormát sértett meg, amikor az etikai mocsárba lépett.

S ez akkor is igaz, ha tudjuk: nem az első a hivatalos magyar sajtó történetében. Már a diáktüntetések kapcsán világossá vált, hogy az MTVA egyes munkatársai simán el vannak a kéngőzös szörcsögésben. De a sajtóetika a menekültek kérdésében is többször bicsaklott meg. Ahogy talán a sors pikantériája, hogy egy különben nevet szerzett újságíró pont a hazai úszósport, az ott lelepleződött erőszakok kapcsán süllyedt el a koszos habokban. Valószínűleg azért, mert a kényes pillanatok, a politikailag is pozícionált, a hatalom által orientált pillanatok azok, amik igazán számítanak. A bólogatáshoz jobbára csak izom kell. A nyaláshoz is, mert a nyelv is egy izom. Az egyenesen maradáshoz azonban csont, szándék, és gerinc. Mely utóbbi tekintetében ifj. Knézy Jenőnél igen komoly leltárhiányt lehetett megállapítani. Amellyel két dolgot ért el. Az egyik szinte teljesen személyes. Mert ezzel a dobással kétségtelenül végképp kilépett id. Knézy Jenő árnyékából. Kétségtelenné téve a kettejük közti különbséget. Valamint egy kommunikációs eredményt is elért. Azt, hogy az internet lényegesen többet foglalkozik ma a menekült sportolókkal, mint akár csak két napja is.

Akik valószínűleg meg is érdemlik, hogy eredményeiknek kicsit hangosabban tapsoljanak, mint milliárdok benyelésével teljesített métereknek. Az, hogy Bakondi pont ezt a pillanatot gondolta alkalmasnak a nagy migráncsozásra? Ez van. Meg az, hogy pont ebben a helyzetben gondolt azon polemizálni, hogy a migránsok mögött az Iszlám Állam van szervezőként. Főleg az olimpikonok mögött, mondhatnánk. De hát Bakondit valószínűleg eddig sem a helyzetértékelési zsenije miatt szereti a hatalom. Az, hogy Bakondi György mondandójának ideje alig tér el ifj. Knézy kussolásától? Nyilván puszta véletlen.

Andrew_s