Németh György kiszólt a latrinából

A roma Holocaust (Romani Holocaust, Porajmos) fogalma egyáltalán nem új, és azt a szisztematikus népirtást takarja, amelyet a nácizmus a cigányság ellen elkövetett. Alig valószínű tehát, hogy Németh György, aki szociológus-közgazdászként gondolta a népirtás tényét kétségbe vonni, ne lett volna tisztában a jelentésével. Még akkor is, ha csak a Rózsa-domb szociológiáját, és a milliárdosok közgazdaságát ismeri.

A magyarországi romák helyzetéről a Közép-Európa Egyetemen szerveztek diskurzust, és ez adott keretet annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet Debreczeni József. „Ne bántsd a cigányt” című könyvének kapcsán tartottak. A cigányságot korábban bomlásterméknek tituláló Németh György meghívása egy, a romákkal foglalkozó konferenciára is egyfajta perverziót sejtet. De ez talán még menthető, indokolható azzal, hogy a demokrácia kereteibe bele kell férnie a másik oldal elviselésének is. S legalább egy egyetem tegyen ilyen gesztust, ha már a hatalom képviselőitől csak a szabadságjogok elvonásának illiberalizmusára futja. Az azonban szinte biztos, hogy amennyiben az előzmények nyomán az említett, Németh György nevű izének volt orcája elmenni, akkor azt valószínűleg azért tette, hogy provokáljon. Elvégre a nézeteinek sokkal inkább lehet keletje a szélsőjobboldali portálokon, mint egy, a Közép-Európa Egyetemen szervezethez hasonló rendezvényen.

A tudósítás szerinti kedélyborzolódás azért mégis enged némi okot az optimizmusra. Az, hogy a közönség soraival kapcsolatban sem csendes eltűrést emlegetnek és a pódiumról is visszautasították a „nem volt roma holokauszt” kijelentést. Valójában azt is érdekes lenne tudni, hogy az említett kijelentés után Németh György még meddig tartózkodott a teremben. Mikor érezte úgy, hogy a mór megtette, amit a fasiszták elvárnak tőle, tehát távozhat. Esetleg mikor éreztették vele, hogy húzzon a szeméttelepre. Ahol eszmetársat is találhat a történészi kukabúvárban, aki a Veritas éléről gondolta idegenrendészeti semmiségnek tekinteni a tömeges kivégzéseket. Mert megteheti. Mert a kormánypárt továbbra sem határolódik el tőle. Ahogy a roma Holocaust tagadásáért is nyilván már melengetik a kitüntetést. Ha nem a kormányzat, akkor majd a Jobbik köreiben. Akkor pedig majd elmondhatja Németh György is, hogy kitüntetett provokátor.

Addig pedig még nyilván bizonyítania kellhet párszor. Azt, hogy tényleg meggyőződéses rasszista, és az illiberalizmus eszméin kívül csak a talpnyalást ismeri. Ami különben rokon szakterületek. Az illiberalizmus keretei között ugyanis csak egy csettintés a vezér részéről és máris ott találhatja magát egy listán. Nem azon, amelyen a névsort olvasók, hanem azon, amelyen a felolvasottak vannak. Az éppen esedékesen a nép-, a hatalom-, vagy csak szimplán a vezér ellenségei. A csettintés elkerülésére pedig ott van a szolgalelkű nyalás, a túllihegés. S könnyen lehet, hogy az emberség latrinabúváraiban részben ez a felismerés dolgozik.

Az, hogy nagyon könnyen és gyorsan a pofonfa alatt találhatják magukat. Ha nem dübörögnek, tapsolnak elég hangosan. Ha nem erősítenek rá a vezéri szólamokra, a vélt-, vagy nem is annyira vélt, de ma még inkább csak informális elvárásokra. Amelyek alól még csak olykor lóg ki a bakancsba dugott lóláb.

Andrew_s

Kultúrális hulladék-gazdálkodás

A cigányság publicisztikai megítélése kapcsán januárban Bayer Zsolt írása jelölte ki azt a vonulatot, ami mentén a Fidesz elképzeli a rasszizmussal kapcsolatos vélemények közéleti határát. Most egy különben jobb sorsra érdemes konferencián egy valamikor valahogy szociológiai végzettséget beszerzett ember kijelentése kapcsán lángoltak fel az indulatok. Egyáltalán nem indokolatlanul, mivel bármely etnikát, etnikai kultúrát pont annyira van joga bomlásterméknek nevezni bárkinek, mint leállatoznia egy embercsoportot.

Ugyanakkor könnyelműség lenne Németh György szociológus-közgazdász kijelentését egyfajta mérföldkőnek tekinteni. A valós mérföldkövet sokkal inkább jelenthette volna az a bizonyos januári publicisztika. Nem is elsősorban azért, mert a Fidesz egyik kiemelt tagjának tollából folyt ki a trágyalé, hanem sokkal inkább azért, mert arra a Fidesz részéről csak némi maszatolás született reakcióként. Holott, ha valami kulturális bomlástermék, akkor az sokkal inkább a rasszizmus, a származási alapon való leállatozása bárkinek. De ezt az eltelt hónapok alatt sokszor emlegettem magam is. Itt csak annyi jelzést érdemel, hogy amikor Fidesz 5-ös tagsági könyvének tulajdonosa előtt egy miniszter, Navracsics Tibor gerince is megroggyan, akkor bárki feljogosítva érezheti magát hasonló horderejű minősítésre. Akár Németh György is, aki a cigány kultúrára alkalmazta a „bomlástermék” minősítést.

A gondolatkísérlet szintjén azért felvetve azt a kérdést, hogy a Fidesz állatfogalom-szakos főfelügyelője milyen vehemenciával kezdene tiltakozásba, és Békemenet-szervezésbe, ha a dolog fordítva esik. Akkor, ha esetleg egy, a magyarhoz képest lényegesen nagyobb létszámú népesség képviselője minősítette volna a félázsiai Turul-komplexust kulturális bomlásterméknek. Még akkor is, ha utána találnának valakit, aki elhatárolódik. Mert az igazsághoz azért hozzá tartozik, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma olyan értelmű közleményt tett közzé, ami alapján a minisztérium jelenlevő képviselője tiltakozott Németh György kijelentése ellen. Miközben az ügy külön pikantériája az, hogy a kijelentésnek egy alapvetően kereszténynek hihető szellemiséggel rendezett, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) által szervezett „Fehéren::Feketén – Felelősen a cigány-magyar együttélésről” címet viselő konferencia adta a hátterét. Így az említett kijelentés tulajdonképpen szembe ment az alapvetően befogadó és nem kirekesztő keresztény szellemiséggel.

Azonban sajnos a szervezők honlapjának hírei között mintha nem kapott volna visszhangot az említett kijelentés. Ezzel kapcsolatban nem az adott kijelentésnek kéretlen reklámot adó visszaismétlését hiányolom Németh György kijelentésének. De annak, azt hiszem, helye lett volna, ha a szervezők elhatárolódnak a társadalmi béketeremtésre alkalmatlan hozzáállástól. Különösen, mivel a program szerint egy szekció opponenseként mindenképpen véleményorientáló szereppel bírt az említett megszólaló. Mivel sem a szervezők nem határolódtak el az említett kijelentéstől, sem arról nem olvashattam, hogy szekció-opponensi felkérését azonnal visszavonták volna, óhatatlanul kellemetlen látszata is lehet a történteknek. Illetve a nem-történteknek. Olyan, hogy a szervezők hallgatólagosan eltűrik, és mert ellenvéleményt sem fogalmaztak meg, azonosulnak is az etnikai kultúrát megbélyegző állásponttal. Holott a kultúrák közt alá-, és fölérendeltséget hirdető elvek, elméletek már sok háborúnak szolgáltattak alapul.

Már csak ezért jó lett volna arról olvasni, hogy a magukat kereszténynek tartó betűvetők megnyilatkoznak az ügyben. Ha azonban a szervezők honlapján nem is sikerült erre utaló nyomokat fellelnem, a magam részéről mégis szeretnék elhatárolódni az ilyen kijelentésektől. Egyrészt azért, mert alapvetően hibásnak, következményeiben embertelennek gondolok egy, az etnikai, nemzetiségi kultúrák sorrendiségéről indítandó vitát. Másrészt azért is, hogy amennyiben valaki a magyar kultúra kárára fogalmazna meg hasonló véleményt, azt is tiszta lelkiismerettel visszautasíthassam. Mert Németh György kijelentését lehet ugyan a vélemény szabadságával mentegetni, de azt az élét aligha csorbítja ki, ami elvágja a tiltakozás lehetőségét akkor, ha egy sajátjának hit kultúrát akarna védeni. Bár, a fentiek értelmében, az általa képviselt kultúra nem is igazán védhető.

Andrew_s