Kabócák és politikusok

„..az őrmester megöli, ha nem nevezi Kabóca nevű állatok királyának”. Írta volt egykoron Rejtő Jenő. Ami kapcsán egy másik mondás is az eszébe juthat az embernek. A kabócák is Isten állatkái. Azért persze érdekelne az Érpataki Autonóm Elmegyógytorna-központ vezetőjének ismeretanyaga Rejtő Jenővel kapcsolatban is.

Már csak azért is, mert jó néhány olyan szólás kering közszájon, melyről sokszor nem igazán tudható a valós eredetük. Vajon Rejtő Jenő korában is keringtek és így keringtek bele a művekbe, vagy P. Howard műveiből keringtek ki a közbeszédbe? Akár némileg megcsavarva, ahogy az a szájhagyományokkal elő szokott fordulni. S azért lenne érdekes Orosz Mihály Zoltán ilyen irányú ismereteinek felmérése, mert öntudatos antiszemitaként igencsak meg kellene gyomlálnia a ténykedését. Tulajdonképpen nem szabadna sem leírnia, sem kiejtenie olyan szót, amit zsidó származású író, költő, tudós a szájára vett már. Valószínűleg megnémulna. Ami végső soron kisebb baj, mint amikor megszólal. Mert ténykedése talán nem szűnne meg teljesen, amely megszűnésért különben kár is lenne. Már akkor, ha nem a valóságban zajlana, hanem Rejtő Jenő egyik szellemi örökösének művében fogalmazódna meg az oktalan performansz-sorozat. Amivel immár a nemzetközi figyelmet is sikerült magára vonnia. Alább nem is adhatja magát az a polgármester, akit az illetékes „Jagodek” nem vitt időben a hideg zuhany alá.

Ahogy az emberi laposelemfelügyelet, az Emmi illetékesen maradt vezetőjénél is elgurultak a tabletták. Valószínűleg beszorultak a könyvespolc alá. Így, miközben azok után kutatott igazán nem volt ideje felütni a történelemkönyvet Holocaust-ügyben. Habár Balog Zoltán esetében ez inkább egy permanens állapot. Habár eddig nem a cigányok kiirtása kapcsán nyilatkozgatott, hanem inkább a hallgatólagos támogatás terepén lavírozgatott. Az MSZP szerint különben távoznia kellene a Porajmos kormányzati relativizálása miatt. Azonban relativisztikusan megkérdezhetnénk azt is, hogy miért pont most? Elvégre Balog Zoltán volt az, aki korábban kultúrharc keretében gondolta lefejelni a Holocaust –ot, illetve az, aki a szintén nemzetközi figyelmet kivívott Szaniszló-ügyben sem tett semmi érdemlegeset. Végső soron tehát inkább csak ő kapott mikrofont a kormányzatból. Talán azért, mert református lelkészként szívéhez közelebb áll az az egyházi antiszemtizmus, ami évszázadokkal ezelőtt volt inkább divatban. De ugyebár azok a fránya bogyók csak elgurultak, és nem ért rá a szegény miniszter utána olvasni pár dolognak.

De legalább ékesen illusztrálja azt, amiért Érpatak udvari bohóca nyugodtan bomolhat. Bár most talán kevésbé nyugodtan. Azok után, hogy feljelentették a maga kis zsidóakasztós szabadelőadása kapcsán. Sajnos azonban félő, hogy ennek következtében nem elrettentő példaként, hanem követendő mártírként fog feltűnni azok szemében, akik az ilyen kiselőadásokra fogékonyak. A feljelentés mögött is a nemzetközi zsidó-összeesküvést látva és láttatva. Orosz Mihály Zoltán, a tiszteletbeli kabóca tehát a szélsőjobboldali állatok királya lehet. Al-, illetve ál-humanoid beosztásban. Felmentve a családfakutatás terhe alól. Mert azért továbbra is érdekes lenne tudni, hogy Rejtő Jenő művein, vagy a közelmúlt eseményein túlmutatva mit tud például a díszkabóca a saját családjáról. Jó eséllyel lehet a felmenői között ugyanis cigány, zsidó, török, és bármi más náció, amelynek tagjai megfordultak Pannóniában az elmúlt ezer évben.

A levezetés viszonylag egyszerű, miként azt annak idején is írtam: „Aki tehát azt állítja, hogy minden ősére mérget mer vetni, annak negyven generációt véve alapul, ész tekintve, hogy a megszólaló a 40. generáció, legalább 2^39, azaz 549.755.813.888 őséről kellene tudni egészen biztosan, hogy a belovagolt ősmagyarok leszármazottja. Olyanoké, akik soha nem léptek félre, soha nem lettek erőszak elkövetői vagy elszenvedői”. Amit tovább árnyalhat, hogy már a lóháton ideverődött ősök sem üres területeken keresztüljőve, és nem egy üres területre érkezve keveredtek ide. Ami persze tudom, soha nem fogja zavarni azokat, akik a saját nyomorukért, szellemi toprongyukért másokban szeretnék megkeresni a bűnöst. Ahogy azokat sem fogja zavarni, akik az említett bűnös keresést kihasználva hatalmi manipulációkkal élvezkednek mások megosztottságán, hajba-kapásán. Az, hogy most Balog Zoltán vált a frontemberré, az legfeljebb a miniszter szervilizmusát igazolja. A hatalom ettől még megtartja a maga kis közéleti gladiátorműsorát, amelyben szép lassan mindenki megosztottá válik mindenki mással szemben.

Andrew_s

A kényszeres Érpatak

Érdemes lenne civilként megpróbálkozni azzal, hogy az államapparátus miként reagál az adóügyi bírságok be nem fizetésére. Törvénytisztelő állampolgárként ez alighanem távol áll sokaktól. Ahhoz, hogy valaki ezt megtehesse, legalább elöljárónak kell lennie. Mint Érpatak vezérének.

A vezérelvűség felé nyitó magyar hatalmi struktúra egyik bocskoros ispánjaként Orosz Mihály Zoltán ugyanis többek között ezt az érvet hozta fel az Index kérdéseire. Mármint azzal kapcsolatban, hogy ő, aki a Becsület Légiójának elnevezett vallási izét is jegyzi, vajon miként mutat példát a felszámolási eljárás alá eső végeivel és a be nem fizetett bírságokkal. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez valóban egy nagy kísérlet. Többek között arra is, hogy az államapparátus vajon mennyire diszkriminál a turulista koefficiens szerint? Valamint aszerint, hogy polgármester-e a köznek tartozó, vagy sima állampolgár? S nem kevésbé annak alapján, hogy melyik gittegylet támogatásával kapott tollat a fülébe az illető? Erre különben viszonylag egyszerű teszteredmény-határozót lehet meghatározni. Ha ugyanis a tartozásai fejében Orosz Mihály Zoltán ingatlanára jelzálog kerül, vagy kiemelten halmozott esetben elvezetik bilincsben, akkor az államapparátus, illetve ezen belül a NAV egyenlően méricskél. Még akkor is, ha a bilincs vezetőszárát a későbbiekben markos ápolók kezébe nyomják esetleg. Természetesen szigorúan csak az igazságügyi elmeszakértő véleménye alapján. Mely vélemény közzétételéig mindenki épelméjűnek és büntethetőnek tekintendő.

Még akkor is, ha Érpatak felkent helytartója szerint a nemzetközi összeesküvés tehet a kiszabott bírság mértékéről. Pontosabban, ahogy a tudósításban megjelent: „Az pedig, hogy ilyen brutális bírságot szabtak ki a cégeire, a megszálló hatalom érdeke”. A brutális, az adóbevallás be nem nyújtásáért kiszabott bírság 200 ezer forintos brutalitású. Ami tényleg nem járja. Annak fényében tényleg nem, hogy a nem is olyan régen az erősen diszkriminatívnak is látható rendőri bírságok ötvenezres bírságot is értek papír-zsebkendőkként. Az érpataki rabszolgagazdára kiszabott bírságok tényleg diszkriminatívnak tűnnek. Diszkriminatívan alacsonynak. Arányaiban. Tehát a korábbi kérdések egy része megválaszolható talán azzal, hogy nagyon is nem mindegy a formaruha. Akinek telik polgármesterire, és szélsőjobbal kokettálóra, annak olcsóbban látszanak megszámítani a bírságokat. A Turul-klubbal jó kapcsolatot ápolni tehát kifizetődő lehet egy polgármesternek.

Az, hogy ez tényleg diszkrimináció? Az! De olyan ez, mint az EBESZ véleménye a választásokról. Nem az érpatakiról, hanem az országgyűléséiről. Mert szép dolog a megállapítás leírása, hogy a kormánypártok jogosulatlan előnyökkel nyertek a választáson. Valójában egy vállvonogatással kísért „Na és?” egyenértékre számítható át. Aki ugyanis azt hiszi, hogy önmagában ettől bármi változik, annak agyára mentek a fantasztikus művek. Nyilvánvaló, hogy a parlamenti mandátumát egyik jómadár sem fogja visszaadni. Szerintem az ellenzékiek sem. A kormányoldal meg pláne nem. Ahogy Érpatak polgija sem fog lemondani pusztán azért, mert rajta röhög a fél ország. Holott az EBESZ-jelentésre ez a globális lemondás például lehetne egy igazán karakán válasz. Amitől tényleg sok minden megváltozna. Például a politikusok moralitásáról élő közkép. Mármint a moralitás hiányát cáfolhatnák egy ilyen gesztussal. A kevésbé naiv csodavárók talán azt hiszik, hogy az EBESZ, vagy valami külső varázsló jön, és visszacsinálja a választásokat. Aki ebben bízik, szintén tegye nyugodtan vissza Andersen műveit a polcra,

Országosan pontosan az a tenger hullámzik, aminek egy cseppje ott túlbuzog Érpatakon. A megoldás is ugyanaz. Azzal a különbséggel, hogy az önkormányzati választások még előttünk vannak. Ha azonban az érpatakiak többsége képtelenek másra szavazni, mint Orosz Mihály Zoltánra, akkor minden maradék tiszteletem fenntartásával: megérdemlik. Akkor is, ha olyan zubbonyt húz, ami mindenki másnak a kényszer előszelét jelenti. Ahogy a valós összefogásra képtelen, és most is inkább az önszeletelésben jeleskedő ellenzék jóvoltából, és a civil szerveződések hiánya miatt ez lassan országosan sem lesz másként. Ahogy tendenciaként már jó ideje látszik. A weimári szakácskönyvből főzve a fekete levest.

Andrew_s

A Nemzeti Érpataki Autonóm Terület, mint iskolapélda

Érpatak iskolai csendélete,
Árpád-sávval és polgármesterrel

A Nemzeti Érpataki Autonóm Terület (NÉAT) vezetőjétől hangos most a média közröhej iránt érdeklődő vonulata. Igaz, a fenti néven nem kiáltotta ki Orosz Mihály Zoltán a mag kis országát, de a kinyilatkozásai alapján még sor kerülhet erre is. Végső soron ez alighanem egy rabszolgatartó kisközösség lesz, ahol kiteljesedik majd az unortodox workfare. Ami viszont Orbán Viktornak, és hajdani jobb-kezének egyik kedvenc vesszőparipája.

Aki ezek alapján azt hinné, hogy Érpatak polgármestere a Fidesz jelöltje volt, az a formális tévedés bűnébe esik. Orosz Mihály Zoltán ugyanis független jelöltként kapta meg jelen alattvalói egykori kegyelméből az őt most megillető címet. Az persze megint más kérdés lenne, hogy most mennyire bánják az akkori döntést. Az pedig egy újabb kérdés, hogy mennyire merik bánni az akkori döntést. A pillanatnyi hatalom ugyanis egyben azt is jelenti, hogy a polgármester a megélhetés ura is a környéken. Elmozdításához tehát először azt kellene elhinniük az embereknek, hogy képesek elmozdítani azt, aki minden fellépésével azt sugallja, hogy neki mindent szabad. Ebből a szempontból Érpatakra is igaz, hogy cseppben a tenger. Egy kis Magyarország, melynek viszonyai hasonló helyzetet látszanak jelezni. Az emberek morognak, de félnek ugatni. Okkal, hiszen a napi szükségletek beszerzésekor nem statisztikai adatként, hanem személyes valóságként élik meg a kiszolgáltatottságot, a munkanélküliséget, a recessziót.

Ugyanakkor, ellentétben a hazai általános viszonyokkal Érpatakra mégis a közvetlen, országos szabályozóknak kellene érvényesnek lenniük. Országosan ugyanis lehet, hogy működik az Európai Unió-ra, illetve annak tisztségviselőire való mutogatás. Csatolva ehhez az ellenzékkel szembeni lejárató-kampányokat, melyek során Rogán Antal egész az unortodox baloldal meghatározásáig is eljutott. Érpatakon azért mégis furcsa lenne azt állítani, hogy azért nem használnak gépeket, és azért van permanens jelmezbál, mert az ország permanens forradalma és szabadságharca ezt kényszeríti rájuk. S a helyi polgármester ezzel vívja saját függetlenségi háborúját. Alkalmasint a gyermekvédelmi irányelvek ellen is. Mert azért egy iskolai rendezvényen való fellépést nehéz elvonatkoztatni a diákságtól. Igaz a gyermek és ifjúságvédelem aligha tartaná a pálinkázgatást példamutató iskolai viselkedésnek, és az is megtörtént már alig fél éve.

Azért persze Érpatak egy kicsit más. A decemberi pálinkázgatásnál legalább nem kínálták meg a gyermekeket. A NÉAT vezetőjének buzizását viszont a diákság aligha befogott füllel kellett, hogy végighallgassa. Amikor tehát az említett rendezvényen nem kérték fel a polgármestert a csendes távozásra, illetve a diákokat sem kísérték ki a pedagógusok, akkor annak szintén lehet önálló jelzésértéke. Megfélemlítésről, rosszabb esetben nem is olyan látens egyetértésről üzenve. Bár egy olyan településen, ahol egy erre született megállapodás ellenére sem hívnak össze testületeket, és a törvényességi felügyelet gyakorlása a vállvonogatásból áll, a megfélemülésre szavaznék inkább. De kétségtelen, hogy a helyi viszonyok alaposabb ismerete kellhetne még a tippeléshez is.

Így például jó lenne tudni Birta Ferencné Madar Anna véleményét az ügyről. Nyilván nem a polgármester ténykedéséről általában, hanem annak iskolai megnyilatkozásáról. Tankerületi vezetőként, a KLIK adatai szerint, ez az ügy ugyanis hozzá tartozik, hozzá tartozhat. S mivel egy szintén nem nagy településen, Szakolyon maga is polgármester-jelölt volt, azt is jobban meg tudhatja ítélni, hogy meddig mehet el Orosz Mihály Zoltán. Addig pedig, míg a KLIK, vagy esetleg az önkormányzatok általános felügyeleti szerve részéről nem születik állásfoglalás, addig modellként szemlélhetjük a NÉAT-ot. Ahol a helyi vezető lehet, hogy csak méltó társa akar lenni az országos vezetésnek. Szellemiségében is.

Andrew_s