Apu miért megy be?

Ha meghívják teára?

Olvasom, hogy Magyar Péter hétfőn meg szeretné látogatni a köztársasági elnököt. Mivel vasárnap éjfélig adott lemondási ultimátumot Sulyok Tamásnak, maga a hír is érdekes. Több szempontból is.

Az egyik, hogy már az ultimátum is elég sajátos húzás volt. Nem azért, mert a 140+ bátor emberrel a háta mögött, és a még kitartó eufóriától kísérve ne hozhatna olyan törvényt, ami eltávolítja a jelenlegi köztársasági elnököt. Elvégre ilyen háttérerővel akár a Holdra-szállásról is alkothatna törvényt. De akkor legalább valami nyoma marad a jogállamisági kereteknek. >

Szóval, hétfői vizit. Vajon mi a fenének megy oda, és minek mindjárt az igazságügyérével Magyar Péter? Ha Sulyok lemond, akkor megy kárörvendeni? Ha nem, és a jelek szerint nem, akkor vajh miért? Személyesen fogja kidobni a Sándor-palotából? Kivezeti a fülénél fogva? Bármelyik forgatókönyv inkább egy hisztis ovis, mint egy miniszterelnök reakcióját sejteti. Netán azért viszi magával a minisztert, mert egy füst alatt megalkotják azt a törvényt, és Sulyokkal alá is íratják, ha már ott vannak, hogy innentől Magyar Péter a vezér és kancellár? Ja, azt még a Parlamentben is meg kellene szavazni. Úgyhopgy ez, egyelőre, kiesik.

Marad az, hogy Sulyok Tamás esetleg meghívta egy teára. Amely tea mellett megbeszélik a jogállamiság helyzetét hazánkban. Aminek legalább a látszatára jó lenne vigyázni. Néha. Ha arra járnak.

Még akkor is, ha Sulyok, aki szerintem az egyik legpocsékabb golyostoll volt eleddig, talán Magyar Péterrel szemben nem lenne olyan kritikamenetesített aláírógép, mint Orbán Viktor esetében. Még akkor is, ha éppen ezért Magyar Péternek sokkal kényelmesebb lenne a saját golyóstollát beültetni az aláírói székbe. Arccal a demokrácia felé természetesen. Még véletlenül sem a totális hatalom kiépítésének lépéseként. Pusztán azért, mert az ország lakosságát meg akarja kímélni a közvetlen elnökválasztás fáradalmaitól. Elvégre ő mindenki helyett is tudja, hogy miként döntene. Mert neki talán a hangok is megmondták. Mint az elődjének.

Andrew_s

Arccal a helyi tiszás hatalomért

A Magyar Péter vezette kormány úgy döntött, hogy megvágja a képviselői, és kormányzati fizetéseket. Erős kétségeim vannak ugyan a hatását illetően, de egy populista gesztusnak jó. Az influenszer-kormányzáshoz pedig illenek is a populista gesztusok. Aztán úgy döntött, hogy megvágja a polgármesteri fizetéseket is. A felszínen ez sem látszik többnek egy populista dobásnál. De van egy olyan érzésem, hogy ez kicsit több annál. Egy kicsit mocskosabb, és igen, akár aljasabb is.

A populista felütés képes lehet biztosítani, hogy bárki polgármester, aki felszólal ellene, az megkapja pénzéhes megélhetési polgármester címkéjét. Ez már önmagában is aljas húzás, mert valójában az irigység felpiszkálása. Nem a munka, nem a felelősség iránt, hanem a fizetésekre. Ismert recept? Hogy a fenébe ne lenne ismert! A történelem során nem egyszer kijátszott kártya. Vajon ettől a zsidóüldözéstől kuláktalanításig visszaköszönő recepttől várják Magyar Péterék a táboruk erősödését? Lehet. No nem attól, hogy polgármesterek elleni pogromok indulnak, de mégis lehet az ötlet mögött egy aljas hatalomtechnikai dobás.

Ehhez vegyük számba, hogy hány olyan település van, ahol tiszás a polgármester. Nem fogunk sokat találni. Ami azt is jelenti, hogy azokon a területeken ahol a közösség maga választja meg a vezetőjét, a Tisza kisebbségi hatalomban van. Erősebb kitettségben a közösségvezetői kritikáknak, a nagy ötletekkel szembeni ellenállásnak. S ezen egy előrehozott önkormányzati választás sem biztosan változtat. Éppen azért, mert a köz ott helyben választja a polgármestert. Így hatalomtechnikailag biztosabb, ha "megszöktetik". Mondjuk rábírják a távozásra. Aminek meg lehet az az előnye is, hogy atomizáltan jelentkezik. Hol ez, hol az a polgármester dobja be esetleg a törülközőt. Így, időszaki választásokkal fokozatosan, szinte sunnyogva történhet meg egy önkormányzati hatalomváltás. Nem kell egy előrehozott választás kétes eredményével, és a kétségtelen hatalomvágy lebukásával számolni.

Lehet természetesen elmélkedni azon is, hogy a döntés moralitása milyen. Mert a polgármestert helyben, közvetlenül választják. A helyi legitimitása kétségtelen. A fizetésének a forrása is kétségtelen. Nem állami kegy, hanem az adófizetők pénzéből kapott juttatás. Az ott élők adóját is beleértve. A kormánynak morálisan akkor is semmi köze hozzá,ha közjogilag netán belepofázhat.

Alig vitatva, hogy a hatalomtechnikusokat a morál szokta utoljára megérinteni. Hacsak a látszatától nem remélnek nagyobb hatalmat, vagy a hatalmuk stabilizálását. Esetleg reklámértéket. Márpedig nem kizárt, hogy a tiszás mérlegelők számára a korábbi populizmusokkal is fűtött, változásközeli, eufóriában a helyi befolyások megszerzése valószínűbbnek tűnhet. Mielőtt kiderülne, hogy a királyon jól áll az öltöny, de belül csak ugyanúgy a teljes hatalmi befolyás érdekli, mint dicstelen elődjét. Aki mellett kijárta a politika iskoláját.

Andrew_s

Mikortól áruló az orbánista?

Amióta Magyar Péter megnevezte funkcionáriusainak az egykori fideszes potentátok egy részét, azóta tűnik egyre belterjesebbé válónak a kormányzati, illetve kormányközeli pozíciók betöltése. Ha nem az ország általános állapotát ia jelző jelenség lenne, akár szórakoztató is lehetne néhány megmozdulás. Mint amilyen az orbanista vs. Orbán nyilatkozatcsata is. Névtelen levelestől, és viszontválaszosditól.

Az, hogy az orbanista csapat Orbán Anitát egy névtelen levélben árulózta, az nem szép dolog. Legalább nevük, arcuk lehetett volna. Alkalmasint persze egy ténysorozattal, hogy miben, és mennyiben áruló. De ez legyen persze az ő problémájuk. Mert Orbán Anitáról korábban is tudható volt, hogy az Orbán Viktorral fémjelzett kormányokban Martonyi János, Navracsics Tibor és Szijjártó Péter minisztersége alatt is pozícióban volt. Az egy másik kérdéskör, hogy Magyar Péter emlegetett olyasmiket, hogy fideszes kádereket sosem. Bár nem egészen körvonalazta, hogy mettől meddig káder a káder. Mert abban az esetben ha a paramétereket jól választják meg, akkor tulajdonképpen senki sem fideszes káder. S akár odáig is eljuthatunk, hogy az a fideszes, akit Magyar Péter annak nevez meg. Nem vitatva azt sem, hogy ebben az aktuális miniszterelnöknek nyilván lehet rutinja. Amennyiben ismeri az egykori csapatát.

Ami pedig az árulózást illeti, abban is lehet valami, amit Magyar Péter mondott. Miszerint azok árulózzák most Orbán Anitát, akik éveken keresztül elárulták a magyarokat. De ez egy hasonló kérdéskört nyit meg, mint a káderkérdés. Mert mikortól árulták el az orbanisták a magyarokat? Árulták-e például akkor, amikor Orbán Anita még velük dolgozott? S vajon árulták-e akkor, amikor Magyar Péter Magyar Fejlesztési Bank EU-s Jogi Igazgatóságát vezette? Netán akkor, amikor a Diákhitel Központ vezérigazgatója volt? Mert Orbán Viktorról például már ezt jóval megelőzően megfogalmazható volt olyan vélemény, hogy morálisan áruló. Vagy amikor még ezt megelőzően is úgy alkudott a hazai munkára, mint egy rabszolga-kereskedő.

Mert akkor, ha már ekkor is árulták, akkor felvethető, hogy az orbánizmus különböző korszakaiból kooptált Tiszában megvilágosodottak vajon hol voltak ekkor? Vagy akár Magyar Péter? Mert azt csak az egészen naiv hitharcosok gondolhatják, hogy Magyar Péter az elhíresült Partizán-interjú előtti percekben született, és egész addig csak a kényszer hatására töltött be jól fizető állásokat a NER-kormány környékén.

Természetesen az is lehetett volna egyfajta stratégia, hogy a politikai vezérsége kezdetén, és nem az előremenekülésekkor csikorogva adagolva, részletes beszámolót tart mindenről, amit ezekben a korszakokban tett, illetve nem tett. De nem tette. Ahogy a többiek sem.

Andrew_s

Országházi Ágisámli

Forsthoffer Ágnes igen komoly, illetve nagyon megfontolt döntésként egy piros irodai székre gondolta cserélni a házelnöki ülőalkalmatosságot. Elvégre a Parlament, és persze a törvényhozás környékén már minden más rendben van. Ókovács Szilveszter pedig sietett felajánlani egy hasonmás széket a nejével közös saját költségén. Mire szinte azonnal elindult a szekértáborharc. Holott Ókovács gesztusát a ntto seggnyaláson kívül akár diszkrét jelzésként is lehet értelmezni.

A Parlament, bármilyen meglepő lehet néhányaknak, alapvetően nem egy zsibongó, hanem egy munkahely. Ráadásul a köz pénzéből fenntartott, műemléki jellegű munkahelye a képviselőknek. A házelnöknek is. Nyilván lehet belsőépítészeti vitákat, és bútortörténeti eszmefuttatásokat elindítani a jelen helyzet összevetéséről az építéskorival, de a kifutása ezeknek valószínűleg mégis az lesz, hogy a műemléki jelleg, ha tetszik, akkor a "hely szelleme", illetve az ottani munka népképviseleti jellege mégsem az irdai szék mellett szól. Akkor is, ha ehhez nem kell Ókovácsot szeretni. Aki korántsem volt ilyen finnyás, amikor Orbán lányának sietett bulit szervezni az Operaházba.

Ugyanakkor érdemes olvasgatni a közösségi médiák hozzászólásait. Mert szinte azonnal megindult az Ókovácsot szapuló, és a "mi kutyánk bármit megrághat" mottójú összetartás a tiszás szekértáborban. Miközben valahogy kimarad a mérlegelésből a gesztusok hasonlósága. Kövér esetében a múzeumi szék odarendelése kapcsán simán elfogadhatjuk azt az üzenetet, hogy "megtehetem, ahogy bármit, ha akarok". Forsthoffer Ágnes üzenete, háta mögött egy ugyanolyan többséggel, nagyjából az, hogy "megtehetem, hogy gurulok, ha akarok". S tényleg megteheti, hiszen akár Alaptörvénybe is iktathatják. De tényleg a házelnöki fenék-alávaló volt a legégetőbb probléma az Országházban?

Andrew_s

Demagógisztáni napló: Balásy-margó

Mostanában majd elalélnak sokan a Balásy-ügytől, a TV2 és általában a média ügyeitől. Ugyanakkor szerintem vannak dolgo, amelyek elmúlnak, és vannak, amelyek úgy maradnak. Amelyek úgy maradnak, az azokra vonatkozó kérdések válasz nélkül, vagy elmaszatolt válaszokkal maradhatnak.

De majd meglátjuk.

Tartok tőle, hogy egy olyan vezér, akinek sérti az önérzetét, ha a főváros polgármestere nem a fenséges ízlése szerint rendez meg valamit, aki személyesen megy el a személyi kultuszos, róla szóló film vetítésére (s még csak gesztusként sem hárította el az ötletet is a kampány alatt), az abban a pillanatban be fogja indítani a "hurráoptimistán zsenik vagyunk" kommunikációt, amikor gyengül a vak, hitharcosi lelkesedés.

Akkor meg nem csak miniszterként fognak kelleni az államtitkárként már kipróbált káderek.

Andrew_s

Megjegyzés - 2026. 05. 07. - A tiszás teszthez

Gránit ingókő
Forrás: Wikimedia

Korábban azt vélelmeztem, hogy Melléthei-Barna Márton felkérése miniszternek egyfajta teszt a magyarpéteristák, illetve a szélesebb értelemben tiszásnak nevezhető követői csoport számára. Nem a jelölt képességeit, hanem a Magyar Péterhez fűződő családi szálak tekintetében. A fejlemények úgy hozták, hogy ezen a teszten alapvetően Magyar Péter bukott meg, és elismerés illeti meg a sógorát.

A közösségi médiában a magyarpéterista hitközösség természetesen azonnal elkezdte a döntés mosdatását. Mondanám, hogy csalódás volt ebben az olyan nagy múltú médiaszereplők aktivitása, mint a Klubrádió néhány munkatársa. De nem mondom, mert talán nem véletlenül bukkant fel a kampány során egyre többször a „Tiszaklubrádió” ragadványnév. Ám nem is ez a lényeg. Az inkább, hogy nem kicsit heterogén tiszás támogatói közösség, illetve a „csak X-elők” csapatában sem adatott az ötlet osztatlan elismerést. S Magyar Péter hallgatott azt követően, hogy a bejelentette a húga visszavonulását bíróként. Mely döntéséről remélhetőleg nem a sajtóból értesült Magyar Péter testvére.

Magyar Péter hallgatását valójában a sógora törte meg. Azzal, hogy bejlentette lemondását a miniszteri jelölésről. Az indoklás is figyelemre méltó: „a hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti”. >

Utána természetesen szerepel, hogy egyeztetett Magyar Péterrel és megfutotta azokat a tiszteletköröket, amelyeket a helyzet megkíván. De a lény akkor sem változik. Nem Magyar Péter érezte úgy, hogy az ő nepotizmusa éppen olyan kivetni való, mint az előző kormányé. Nem Magyar Péter érezte úgy, hogy a fideszes államtitkárok miniszteri kinevezését követő családi miniszter a populista kampánylózungjainak a megcsúfolása.

Egyszerűen az történhetett, hogy a helyzet megméretett, és a sógora szemében könnyűnek találtatott. Aki nem akarta az eddig belefektetett munkát kidobni az ablakon. Aki felmérte a pillanatnyi realitásokat, illetve a kialakult helyzet törékenységét. Aki felmérte a Magyar Péter által kialakított kinevezés, felkérés moralitását. Majd döntött.

S a döntésével egy pillanat alatt játszotta le Magyar Pétert a politikai moralitás színpadáról.

Andrew_s

Magyar Péter a szolga-társadalom Potemkin-hercege

A valódi Grigory Potemkin
Forrás: Wikipedia

Közel egy hónapja, hogy nyert a Tisza. Nem kicsit, hanem nagyon. A kampány azonban mintha nem csitult volna a közösségi tereken. Alig győzik utálni a DK-t, és kárörvendeni az MKKP-n azok is, akik talán korábban rájuk szavaztak. De az is lehet, hogy főleg azok. Elvégre a saját döntésüket elsősorban maguknak kellene megmagyarázni. Mind a korábbiakat, mind a jelenlegit. Pedig a képlet szerintem továbbra is egyszerű, mint a faék.

Gondolom sokan találkoztak azzal az érveléssel, hogy azért szavaztak most a Tiszára, mert az ellenzék nem csinált semmit tizenhat évig. Ami valójában azt jelenti, hogy nincs olyan saját társadalmi értékrendjük, ami túlmutat a szájukba csorgatott érvrendszereken. Így a saját értékrendjükben "rugalmas", alapvetően sült galambot várók szavazták meg a Tiszát. Korábban is írtam hasonlót. Fenntartom.

Mert ez a szavazás nem arról szólt, hogy "mi a társadalom akarunk egy konstruktív és velünk konstruktív vezetőt", hanem arról, hogy "mi itt lent egy helyettünk is megoldást kínáló vezért akarunk". Ezek a szavazók megkapták. Egy szavuk sem lehet. Nincs is. Ami van, az a tőlük eltérő véleménnyel bírók legyalulását, és a vezér legnagyobb hazugságainak is a relativizáló kimagyarázását szolgálja.

Mert a "mi királyunk jó király". Ezért is írtam korábban, hogy a sógor kinevezésének az ötlete alapvetően egy teszt volt a tiszásoknak. Akik zömükben átmentek rajta, és folyamatosan magyarázták másoknak is, hogy Magyar Péter nepotizmusa egy másik nepotizmus [Update: A sógornak több esze volt]. Innentől pont úgy le fognak nyelni mindent, mint Orbán hitharcosai. Legfeljebb otthon a fürdőszobába fognak kicsit morogni.

A közösségi médiában azok demonstrálják legjobban a társadalom nem létező demokráciaéhségét, akiknek ugyan nem tetszettek a regnáló ellenzéki pártok, de nem is tettek semmit egy újabb keresésére, szervezésére. Esetleg a meglevők jobbítására (például belépve, és ott pofázva). Ők, és a társadalom velük szellemi rokonságban levő része nem indítottak egy Szolidaritás-szerű társadalmi mozgalmat. Olyat, amelyik kitermelte, kiemelte volna a maga vezetőjét. Ők, és a társadalom velük szellemi rokonságban levő része valójában azt várta, hogy jöjjön egy apuci, anyuci, jó király. Bárki, aki helyettük, és nélkülük, a saját felelősségvállalásuk nélkül, megoldja a világ bajait, illetve vele az ő problémájukat.

Nekik Magyar Péter tökéletes volt, mert az egyéni felelőségre is apelláló megoldások helyett pont ezt kínálta. Egy felülről bejelentkezett vezért, aki mindent is megold. Vagy ígéri. Vagy hagyja, hogy ezt lássák bele. Ők nem demokraták, hanem alattvalók. Az indulási oldaluktól függetlenül. Csak liszt helyett cukrot szeretnének a cári szán alá, miközben felépítik nekik a társadalom Potemkin-falvait.

Andrew_s

Karácsony Gergely behódolt a személyi kultusznak

Május 8. Magyar Péter közjogilag még csak jelöltje a miniszterelnökségnek. Bármilyen potens, bármennyire is kizárólagos jelöltje, akkor is csak a jelöltje. Karácsony Gergely pedig Budapest beiktatott is regnáló vezetője, képviselője. Május 8. Karácsony Gergely egy fővárosi rendezvény megszervezését szervezte erre a napra. Magyar Péter a Facebook-on pedig összevonta erre a szemöldökét. Mert szerinte nehogy már egy fővárosi bulit szervezzenek az Ő NACCSÁGOS BULIját megelőző napra.

Karácsony Gergely végül lemondta a sajátját. Bocs, áthelyezte. Látszólag ezzel minden farok visszakerült a gatyákba. Valójában sokkal inkább a főváros vezetésének a behódolása a személyi kultusznak. Mert ez azt jelenti, hogy ezt követően Magyar Péter egyéni ízlésvilága fogja megszabni a fővárosi rendezvények megtarthatóságát? Nem pont egy ilyen berendezkedés felé haladást akartak megállítani a Tisztára szavazók? Mármint azok, akik nem a Fideszt cserélték le a cetlin a Tiszára?

Ugyanakkor azt is megértem, ha az derülne ki, hogy Karácsony Gergely rájött a rendezvényét illető ürességre. Alapvetően a rendszerváltást, illetve az orbáni rendszer megszűnését ünnepelte volna. De kétségtelen, hogy a rendszer megváltoztatása egyelőre csak ígéret. Egy ígéretet pedig ne ünnepeljen valaki. Különösen, ha az ígéret egyelőre inkább üres, mint teli. Mert Magyar Péter engedte azt hinni magáról, hogy mellőzi az fideszes kádereket a kormányzása során, ahogy szakít a sógorkomasági rendszerrel. Ez a jelöltjei alapján már bukott.

S ezért kellene hálásnak lenni? Ennek fényében Karácsony Gergely inkább ne rendezzen semmit úgy, hogy aznapra helyezi át, amikor Magyar Péter szándékozik ünnepeltetni önmagát. Olyan címmel pedig különösen ne, hogy "Hála nektek!"...

Mert ez május 8.-án még jelenthette azt, hogy hála azoknak az embereknek, akik eltakarították Orbán kormányát. Május 9.-én, a miniszterelnöki eskü napján már hála Magyar Péternek, aki eddig csak üres ígéretekkel állt elő. Május 8.-án a főváros vezetőjének önálló rendezése volt. Május 9.-én ez már behódolás a kialakuló, már a Magyar Péterről készült filmmel megágyazott, személyi kultusznak.

Karácsony pedig nem kizárt, hogy elkezdheti a hangolást a politikai hattyúdalra. Addig is jelentkezhet a puhapöcs díjért és egy közös kalásznézegetésre Magyar Péternél.

Andrew_s

Tiszás teszt tiszásoknak

Magyar Péter bejelentette a pillanatnyilag végleges listáját azoknak, akiket a kormányába szán. Azért gondolom, hogy talán csak pillanatnyi a lista, mert sokkal inkább tűnik egy újabb tesztnek. Korábban egy inkább társadalmi teszt volt az oktatásüggyel kapcsolatosan, és ott vissza is lépett. Az újabb teszt már inkább a saját híveinek szól arról, hogy az önnön korábbi, akár önmeghasonlott, döntésük kognitív önvédelme érdekében, de meddig képesek helyeselni és relativizálva megmagyarázni egy alig magyarázható dobást. Amolyan tiszás teszt tiszásoknak.

Az, hogy kinevezte a korábban általa is fideszesnek címkézett Vitézy Dávidot miniszternek, az csak egy elem abban a sorban. Abban, hogy Magyar Péter rendre felkért olyanokat, akik korábban a Fidesz-kormányok egyikében-másikában szerepet töltöttek be, vagy ismert fideszes, esetleg NER-es kötődéseik vannak. Az igazi nagy tesztet a végére hagyta, mint egy vacsora ínyenc főfogását. Megnevezte a belügyi és igazságügyi tárca pillanatnyi várományosát. Pósfai Gábort nevezné ki belügyérnek, illetve Melléthei-Barna Mártont igazságügyért felelős miniszternek. Elvégre egy sportszerkereskedő nyilván a legjobb választás egy belügyminiszteri posztra. Azon az alapon, hogy majd a sportért is a belügy lesz felelős.

S persze a nagy dobás a sógor megnevezése igazságügyi miniszternek. A net közösségei meg is mozdultak erre. Miként természetesen megjelentek az első védőbeszédek is. Antall Józsefig visszanyúlóan. Mint olyanig, aki szintén a sógorából faragott minisztert. Nem mintha az jó lett volna, de legalább alkalmas lehet a relativizáló elmaszatolásra. Kis szépséghiba, hogy a relativizálás nem ment fel senkit a döntései alól. Ahogy a hazugságai alól sem. Mert az a tétel, miszerint Magyar Péter szakít az "uram-bátyám" nepotizmussal nyilvánvalóan végképp megbukni látszik.

Ráadásul ez már akkor is ráég, ráéghet, ha a immár a saját hívei nyomására is, de meghátrálásra kényszerül. Mert a korábbi kádermentő ki-, és megnevezései után itt már a szándék is jelzi, hogy a Tisza valójában egyfajta "vatikáni ösvény" a fideszes körökből és családból igazolt kádereknek. Az, hogy Magyar Péter bíróként dolgozó húgát mennyire fogják ezt követően elfogulatlannak, korrupciós alanynak tekinteni az ügyefelek, az persze legyen a családi belügyük.

Andrew_s

Update: Magyar Péter bejelentette, hogy húga felfüggeszti bírói tevékenységét.