2018. március 4., vasárnap

Nem feltétlen Czeglédy letartóztatása árulkodó

A Czeglédy-ügy legújabb hírei szerint már alapvető jogi formaságokra sem nagyon ügyeltek a kihallgatása során. Ahogy olvashatunk az interneten, dr Sándor Zsuzsa „tollából” olyan fejtegetést is, hogy az egész újbóli letartoztatás, jogilag is, bűzlik egy kissé. Esetleg nem is kissé. Azonban van pár kérdés, ami inkább az általános jogérvényesítés tárgykörét érinti.

Olyanok, amelyekre a közvélemény számára az ügyészségnek kellene választ adnia. Még abban az esetben, ha feltételezzük, hogy a Czeglédy elleni eljárás olyan gyanú alapján zajlik, aminek van alapja. Minden olyan, például a Nyugat.hu-nál megjelent, körülmény dacára, ami koncepciós eljárást, de legalább is alapos megalapozatlanságot sejtet. Abban az eljárásban, amelynek során, most éppen, 6,3 milliárdnál jár a gyanúsítási licit. Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalást emlegetve. Az előzetes letartóztatás, és egyáltalán a letartóztatás okaként összebeszélést, bizonyítékok elsinkófálását, és szökést emlegetnek. Lehet.

Van azonban egy másik ügy, amelyben szintén felmerülhet a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, bűnszövetségben vagy üzletszerűen való elkövetés gyanúja. Ez a közel egy hónapja kirobbant, az OLAF-jelentés közzétételét követő, ügy. Amelyet legutóbb Lázár, a hugyos Jani szerepében, próbált eljelentékteleníteni. De attól még a jelentés létezik, és a gyanú is. Arra nézve is, hogy Orbán vejének, illetve a veje cégének a kormány segített be „kissé”. A kérdések ezzel kapcsolatban:

-       Előfordulhat-e, hogy Tiborcz István összebeszél az ügyben valakivel? Adott esetben szóba hozza a kedves feleségének, aki szóba hozza az apjának? Aki történetesen a kormány feje?
-       Előfordulhat-e, hogy a kormány egyes tagjainak érintettsége esetén eltüntetnek bizonyítékokat? Figyelembe véve azt is, hogy erre a teljes hatalmi apparátus a rendelkezésre állhat?
-       Előfordulhat-e a szökés lehetősége, egy másik uniós országba, vagy azon keresztül akárhova? Tekintetbe véve azt is, hogy pont olyan lehetősége van erre, mint bárki másnak?

A kérdésekre nem azért lenne jó a válasz, mert kizárják annak az indokoltságát, hogy Czeglédy Csabát előzetesben tartják. Sokkal inkább azt kellene a válaszokkal megindokolnia Polt Péternek, hogy Tiborcz István miért nincs előzetes letartóztatásban? Erre, jogállamban, nem igazán lehet az a válasz, hogy azért, mert a miniszterelnök veje. Valójában a jogállamiság sérülése nem Czeglédy letartóztatásában, hanem Tiborcz szabadlábon hagyásában érhető tetten.

Andrew_s

2 megjegyzés:

  1. Milyen magyar ugyved nem tudna hogy mi a Habes Corpus ?
    Az a torvenyes eljaras az emlitett esetben. A Romaiak vezettek be a hasonlo esetekben.

    Az OLAF nem tesz adatokat nyilvanossa mert a birosagi eljars eseten az befolyasolhatna a vadlottak vedelmi jogait.
    Csuapn a hianyzo osszgeket tetek koztudatra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az OLAF, mint tudjuk csak gyanút fogalmaz meg, de a hatóság rendelkezésére bocsáthatja a vizsgálati anyagot. Az előzeteshez, mint tudjuk gyanú kell. Az bőven elég hozzá :-)

      Törlés

Comments on Facebook