Trafik-üldözési képzavar a Fideszben

Üldözött? Melyik?
Fotó: EISimay

A trafikok ügyeivel foglalkozó, és tulajdonképpen egyfajta összefoglalást is adó írással lezárni gondoltam a jelen szakaszát a trafikokkal való foglalkozásomnak. Elvégre sok szempontból alulmúlhatatlannak hittem a helyzetet. A politikai mindennapok azonban rám cáfoltak, és a Budapest Pride oldalvizén újabb gyűrűket vetettek a trafik ügy körül is a habok. Például azzal, hogy a vesztesek pályázatait elkezdték visszapostázni a feladóknak.

Erre az aktusra Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), pontosabban a Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter utasítására kerített sort a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. Kiverve a biztosítékokat, mivel az ellenzék a bizonyítékmegsemmisítést véli látni a Magyar Posta ebbéli támogatásában. Miközben az NFM véleménye szerint nem áll módjukban megőrizni a vesztesek anyagait. Egy menetben megtagadva a győztesek által beadott pályázatok adatainak kiadását, mivel az a miniszter véleménye szerint nem számít közérdekű adatnak. Mely véleményhez hozzátehetnénk azt is, hogy alighanem azért is titkolják a nyertes üzleti és foglalkoztatási terveket, mert alkalmasnak ítélhetik a köznyugalom megzavarására. Amit már csak azért is érdemes szempontként hozzátenni, mert a korrupciógyanús esetek esetleges tömeges igazolhatósága tényleg megzavarná a miniszter köznyugalmát. Feltéve, hogy a lemondását követelők hangzavarától nyugtalanná válna. Feltéve, hogy a miniszterelnök hatalmi támogatásának árnyékában kell nyugtalankodnia bármitől, míg híven kiszolgálja a dohányosokat. Nem azokat, akik szívják a dohányt, hanem azokat, akik érdekeltek a dohány-, és vele a trafik-lobbiban.

Holott az a kistrafik-tulajdonos, akinek még álló üzlete mellett nyílt meg a 18-as karikával, beláthatatlan kirakattal, és a még beláthatatlanabb háttérrel bíró Nemzeti Dohányda, lehet, hogy kíváncsi lenne. Mert az így kialakult helyzetről, a villamosmegállóból nézve, Hobo egyik számának sorai jutottak az eszembe: „Meztelen emberek sírgödrüket ássák”. Aminek az a koncepció sem sokban mond ellent, amit Orbán Viktor sejtetett. Ígéretének egyik olvasata ugyanis nyugodtan lehet az, hogy a tönkretett trafikosokkal végeztetnék el az új boltok aprómunkáját. Ami lehet ugyan etikátlan és gusztustalan, de az új bolt-, illetve bolthálózat-tulajdonosok szempontjából kétségtelenül praktikus. A kiszolgáltatott ember kussol, és dolgozik. Miközben volt trafikosként érti is a szakmát, ismeri a vevőkört. Márpedig az első milliók, milliárdok megszerzésének módját pár év múlva nem biztos, hogy meg meri kérdezni bárki is. Különösen akkor, ha már most, a startnál sem meri egy miniszter felfedni a tényeket.

A tények helyett ugyanis a figyelő közönség Hoppál Péter szagavatott közleményét kapta. Mely minősítést azok a vélemények alapozzák meg, melyek szerint bűzlött a közlemény a hazugságtól. Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője szerint ugyanis a baloldal folytat hajtóvadászatot a kisvállalkozó trafikosok ellen. Ami kijelentés a baloldaltól függetlenül is felveti azt a definíciós kérdést, hogy a Fidesz szerint hány bolt üzemeletetési jogának birtoklásáig kisvállalkozó valaki. Gyakorlatlan szemlélőként hajlamos lennék, a megemelt haszonkulcs-garancia miatt is, 1-ben meghúzni ezt a határt. Miközben az olyan esetekben, mint a már említett szomszédból történő piacról-kimarás, hajlamos lennék azt hinni, hogy sok éve ott helyben működő kisvállalkozó ellen a Nemzeti Trafik intéz vadászatot. Ha ehhez még azt is felidézem, hogy a korábban trafikot üzemeltetőknek kormányzati jogforrás tiltja meg a dohánytermékek árusítását, akkor az az ellenzéki hajtóvadászat sehogy sem jön össze. A kormányzati dohányárusítók, és alighanem potenciális kampánytámogatók piacát, haszonkulcsát ugyanis a parlamenti kétharmad iktatta törvénybe, Kiszorítva a korábbi boltosokat.

Persze lehet, hogy Hoppál Péter szóvivői fizetése nem fedezi a tényekbe való elmélyülés költségeit. Ellenben akár külön prémiumkiírás is létezhet számára, ha baloldalizik egy kicsit. Ha pedig Bajnaizni is sikerül, akkor talán még egy vaníliás karikát is kap Selmeczi Gabriellától. Gipsz Jakab, Iksz Ipszilon, Piros Arany és Hát Izsák, mint a Fidesz összefonódás-ellenességi megbizottjai, pedig még a vállát is megveregetik.

Andrew_s

Trafik-zsenikkel tűzön, vízen át

Üdítőt is csak 18 év felettieknek
Fotó: EISimay

A minap egy közeli, immár beüzemelt, új típusú trafik előtt kellően meglepődtem. Nem azon, aki üzemelteti, mivel korábban, talán önhibámból, a környéken sem láttam. Azon azonban igen, hogy a kirakat tele volt üdítőitallal. Nem sörrel, borral, pálinkával, hanem szó szerint üdítőitallal, és ásványvízzel. Felettük a táblával, hogy 18 év alatt haljon szomjan az arra járó. Aztán olvasgatva a híreket, kiderült, hogy nem csak ez, meg az egymás szomszédságában nyíló trafikok jelentik a kizárólagos furcsaságokat.

Az ugyanis tiszta sor, hogy immár csak egy türelmi időszak áll a rendelkezésére azoknak, akik eddig évekig az emberek nikotinéhségének csillapításából éltek. Ami, lássuk be káros szokás. Annyira, hogy Légrádi Petra nem is gyújt rá. A hölgy pedig nem más, mint a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. marketing- és kommunikációs vezetője, és mellékállásban parapszichológus. Alighanem azért, mert így könnyebben megérzi kommunikációs széljárásokat is. Ellenben a dohányzás tényleg káros lehet az egészségre. Tehát ne bántsuk a hölgyet. S méltányoljuk azt is, ha másutt közel a segítség majd a dohányosoknak. Például Sárváron, ahol a tüdőgondozó közelében nyílt meg a trafik. Talán azért, mert az egész településen nem volt már több olyan szabad sarok, ahol szívathatják az ott lakókat. Ellenben ehhez képest a nagykorúsághoz kötött ásványvízfogyasztás még szerény megvalósítása a szerény szellemnek. Biztos messze járt a paraizé.

Ahogy azoktól is, akik eddig a dohánykereskedelemből éltek. Kivéve a kivételeknek, mivel az MNO szerint hatvan régi trafikos év végéig ideiglenes fennmaradási engedélyt kapott. Két legyet ütve egy csapásra. Egyrészt ott, ahol végképp megfeneklett a trafikok újraszervezése, ott sem marad cigi nélkül a nagyérdemű. Másrészt viszont a trafikosok megosztására tett kísérletnek is eleget tettek. A hír különben, mintegy mellékesen, talán eme megosztási szándéktól is vezetve, megjegyzi: „A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vezetője a lapnak hozzátette, bíznak abban, hogy a jogalkotó később rendezi a régi trafikosok helyzetét”. Ami nem mellesleg azt is jelenti, hogy Orbán Viktor ígérete arról, hogy a régi trafikosoknak sem szabad elveszteni a megélhetési lehetőségeiket, a blöff határát súrolta. Alulról. Mivel világos, hogy a Nemzeti Trafikok hivatalos startjáig semmi sem történt. Tovább valószínűsítve, hogy alapvetően a régi trafikosok kényszerhelyzetbe hozásával gondolják megoldani a trafik-mutyi nyerteseinek szak-munkaerő utánpótlását.

S annak érdekében, hogy a lojalitás is biztosítva legyen, a hatvan szerencsés kiválasztását is a polgármester végzi. Az, hogy 1417 településen miként fog trafikot nyitni hatvan trafikos, az lehet ugyan némileg problémás így elsőre. Miközben, pozitív hozadékként, megindult a régi trafik-emlékek vizuális gyűjtése. De a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. majd csak megoldja a többiek problémáját is. Ha pedig mégsem, akkor majd alighanem mindenki kap egy szép hangzatos sajtóközleményt arról, hogy ők annyira, de annyira akarták. Talán addigra megjön majd a legújabb intenció arról is, hogy miért nem sikerült. Megmagyarázva azt is, hogy a miniszterelnök ígéretét miért érdemes vékony papírra kinyomtatni, mielőtt elhasználnák az arra érdemes célra. Különösen ott, ahol sokan vannak. Például a Szigeten, ahol cigi árusítása márpedig nem lesz. Alighanem a nemzeti párválasztóba való bedolgozás sikere érdekében. Hála ugyanis az ilyen roppant dohányos-barát ötleteknek határozottan jó csajozós-pasizós duma lehet majd, hogy: „Te, figyú, gyere a sátramba, s akkor ott még van egy kis dugi-cigim”. Akár úgy is érthetően, hogy dugás után szívunk, ha már a hatóságok szívatnak.

Andrew_s