2018. január 20., szombat

Kerényi Rómát játszana. De melyiket?

Forrás: Youtube
A választások közeledése közhelyes a hírek között. Mégis érdemes lehet felfigyelni arra, hogy egyre-másra kerülnek elő a régi arcok. Azok, amelyeken elég vastag bőr, és eléggé takarja a feledés homálya a mindennapok politikáját figyelők szeme elől. Ilyen arc Kerényi is, aki most éppen egy gyermektábor ötlete kapcsán ragadott médiát.

Kerényi Imre, az univerzális szolga nem egy esetben eddig is a kulturális altalajsöprés szereplője volt, és ez a szerep a jelek szerint kedvére való. Elég, ha arra emlékszünk vissza, amikor azt fejtegette, hogy Orbánnal mindenki lelki kapcsolatban áll. Az alaptörvény ilusztációi kapcsán már szinte szóba hozni sem érdemes. Holott, például, a kaméleonos illusztráció igazán megérné, hogy emlékezzünk. A készítő alig burkolt kritikájára. De ez is régen volt már. A feledésben bízva, most gyermektáborban utazik. Az első hírek szerint szigorúan az elit gyermekeinek. Mert ők megérdemlik. Pedig ezt talán ők sem érdemlik meg. Elvégre aligha tehetnek arról, hogy kik a szüleik. Még az is lehet, hogy egy idő után szégyellni fogják. Mert annak idején ugyan Platon iskolája is a vezető elit kinevelését célozta, de azért van némi különbség. Aközött, hogy az akkori Akadémia miként viszonyult az akkori általános műveltséghez, illetve ha a mai iskolarendszert viszonyítjuk a mai viszonyokhoz.

Ezen, valószínűleg, a Kerényi féle tábor sem segítene. Lázár János szerint, talán megérezve, hogy a választások előtt ez nem jó üzenet, nem lesz ilyen tábor. Kerényi az ATV információja szerint kitart az ötlet mellett. A „polgármesterek, államtitkárok és miniszterek gyermekeit, unokáit” várva a két hetes múltba révedésre. Amely kapcsán olyan címszavak mentén olvasgathatunk, hogy „római kor hangulatát” idézik fel. Gizella-tábor néven. Keresztény szellemiségben. De állítólag a „görög peplon, római tunika, fából készült római kard és egy cserkészzsinórral ellátott napkalap is a táborozók alapfelszereléséhez tartozna”. Most tekintsünk el attól, hogy a peplon időről időre, és Kerényi nélkül is, felbukkan a divattörténelemben. Attól is, hogy sokszor a vírusok külső burkát értik alatta. Az a kard sokkal érdekesebb lehet. Mert a közel félméteres, hegyes gladius valószínűleg még fából is igen alkalmas lehet maradandó sérülések okozására. Ami ellen sem a peplon, sem a tunika nem véd. De a napkalaphoz alkalmazott cserkészzsinór sem. Mely napkalap (különösen cserkészzsinórral) valószínűleg úgy illik a római korhoz, mint a lakk kézitáska az idegenlégióhoz Rejtő Jenő örökbecsű művében.

Mely római korról azért érdemes pár egyéb dolgot is tudni, mielőtt valaki hivatkozik rá. Mert esetleg úgy jár, mint az alig szépemlékű Hoffmann Rózsa, amikor a „görög kultúrára” hivatkozott az iskolák kapcsán. Elfeledkezve arról, hogy a pederasztia talán nem az iskolák környékére való, és a pornai-szerep sem a gyermekek megbecsüléséről szólt annak idején. Holott mindkettő a görög kultúra részét alkották. Igaz, a görög kultúra sem volt egységes. Ahogy a római sem. Magát Rómát a most aktuális időszámítás kezdete előtti nyolcadik században alapították. Amikor kereszténységről még szinte biztosan nem beszélhetünk. Majd teltek-múltak az évszázadok. Úgy, hogy a most sokat emlegetett kereszténység még mindig sehol nem volt. Alkalmasint a római légiók története (cserkészzsinór nélkül) szintén régebbi, mintsem egy rabbi a héber vallás reformján kezdett volna töprengeni.

Akit aztán kereszthalálra ítéltek az Írás szerint. Mely kivégzőeszköz annyira nem volt egyedi, hogy az időszámítás előtt 73-ban kitört Spartacus-féle rabszolgafelkelés résztvevői esetében már nagyban alkalmazták. Valószínűleg napkalap, és vele cserkészzsinór nélkül. Aztán a Római Birodalmat is elérte a hanyatlás kora. Ennek a válságoktól megtépdesett korszaknak az elején még javában üldözték a keresztényeket, és ezt csak a IV. század elején változtatta meg a kereszténységet államhatalmi tényezővé emelő Nagy Konstantin, aki összehívta az első niceai zsinatot is. annak megvitatására, hogy Jézus egylényegű-e az Atyaistennel vagy (csak) hasonlatos hozzá. Az, hogy Jézus tanításai mennyire humanisták, mennyire az ember benne a lényeg már ekkor a háttérbe szorult a megosztási szándékkal, az egyházzal karöltve végzett hatalmi zsonglőrködéssel szemben. Amely utóbbi kapcsán Theodosziosz birodalmi államvallássá tette a kereszténységet. Történelmileg alig valamivel a birodalom összeomlása előtt. Tekintettel arra, hogy alig nyolcvan évvel később az utolsó nyugatrómai császárkát, a 12 éves Romulus Augustulust is elűzték a trónról.

Mindezek fényében egyébként lehet, hogy a bajor királynéról elnevezett tábor mégis hasznos lehet az elit számára. Akármennyire is diszkriminatív. Feltéve, ha kellő alapossággal elmesélik, hogy a gazdaság helyett alkalmazott ideológiai melldöngetés csak mélyíteni képes egy válságot. Amely melldöngetésben ugyan fel lehet használni az egyházakat, és ki is lehet játszani az ideológiákat egymás ellen. De a végjátékot mindez, többnyire, nem teszi elkerülhetővé. Legfeljebb véresebbé. Amelyhez lehet ugyan divatos tunikában, fakarddal edzeni, de ez, annak idején ugyanúgy nem védett meg senkit, ahogy az egyházak is a maguk ideológiai metabirodalmát építették csak ki később az Imperium Romanum romjain.


Andrew_s
Comments on Facebook

2018. január 19., péntek

Tüntetne a diákok farvízén a Tanítanék

Kedves Tanítanék!

Látom, hogy szerveznek egy tüntetést 2018. január 28. ára. Azzal a címmel, hogy „Békét és szabadságot az iskolákban!”. Azon a szóvégi „n”-betűn nem rugóznék. De azon igen, hogy Önöket orcabőrrel jól ellátta az úr! Egy jó tanárnak elsődleges feladata, hogy a rábízott gyermekeket ne frusztrálja. Az iskolai béke, az osztályon belüli nyugodt légkör a tanár felelőssége. Ha az iskolában nem képesek a gyermek frusztrálása nélkül tanítani, akkor ez a tanárok, az Önök felelőssége. A szabadság is. A ma ötvenesek olyan iskolarendszerben tanultak, ami a jelenleginél sokkal kötöttebb volt. Azért nem lennék elég bátor azt kijelenteni, hogy minden ma középkorú ember ostoba barom maradt az iskolákban. Nagyon sok függ a tanár alkalmasságától.

Kedves Tanítanék! Emlékeznek még a 2016-os esős, februári tüntetésre? Emlékeznek arra, hogy melyik felszólaló szólt a tanárok alkalmasságának a kérdéséről? Nyertek! Magam sem emlékszem. Önök ettől a kérdéstől úgy félnek, mint a tanárok szakszervezetei. A rettegés foka az ördög és a tömjén viszonyához hasonló. Emlékeznek még, hogy melyik felszólalójuk fejtette ki a részletes, a regnálóval szemben alternatív megoldásokat tartalmazó oktatáspolitika vázát? Nyertek! Magam sem emlékszem. Egy tucat pontot skandáltak, és olyan, a tanárok hátán ismertségbe mászó önjelölt vezéreknek asszisztáltak, mint Pukli. Emlékeznek még rá? Emlékezzenek!

De arra is, hogy a folyamatos, semmitmondó, programot adni nem képes tüntetésekkel miként sikerült kifárasztani a tanárok jogos elégedetlenségét. Arra is, hogy miként sikerült elérni a tanárok meg nem szólítását. Amikor a nagy országos cigiszünet támogatására még a tanárok többségét sem sikerült megszólítani. Arra is, hogy váltig a 2010 előtti állapotokat emlegették sokan. A 2010 előtti oktatáspolitika is a kontraszelektált iskolának kedvezett. Nem volt jó. Igaz több párna volt talán a ketrecben. A mostani oktatáspolitika csapnivaló. De ennek az oktatáspolitikának a tanárok a végrehajtói. Az iskolákban a katedrán lehet, a katedrán kell tudni működni. Ha egy osztályból nem alakul közösség, ha egy osztály nem dobja ki a besúgóit, ha egy osztályban nem csillan meg az érdeklődés szikrája, ha egy osztály hülyébben, zaklatottabban jön ki az óráról, mint bement, az a tanárok felelőssége. Tudom, ez nem tetszik. Mert Önök másért tüntetnek.

Lehetőleg sokszor. Egy kicsit. Egyre kisebbet. Önök, akarva, vagy akaratlanul, de a hatalmat szolgálták a tanártüntetésekkel. Miért nem ülnek a CKP barlangjában és nyalogatják a sebeiket? Esetleg Önök úgy érzik, hogy megszólították a tanárok nyolcvan százalékát? Maguk szerint a szülők hány százaléka szolidáris Önökkel? Azokkal, akik a szakmaiságot, mint toronyba zárt, és zártkörűvé varázsolt egylet megmondását gondolják. Esetleg úgy gondolják, hogy a szülőkkel érthetően kommunikálható programmal álltak elő? Hogyne! Fenn van az interneten. Valahol. Örülünk. Örüljünk? Ha Önök, illetve a tanárok úgy gondolják: a politikai elittel megbugázott programot majd csak végrehajtja valaki, akkor mennyivel jobbak a jelenleginél. Mennyivel kevésbé gondolnak a szülők feje fölött dönteni a következő generációról?

Önök most tüntetést szerveznek. Remek! Remekül meg lehet osztani az elégedetlenséget. Remekül rá lehet ülni egy mások által kezdeményezett tüntetés farvizére. Remekül vissza lehet kéredzkedni a média pár perces hírblokkjaiba. Önöknek remek. De a semmibe vezető tanártüntetések, a gyakorlatilag program nélküli tanármegvezetések, a szülők tömegeinek meg nem szólítása után ehhez azért pofa kell. Baromi vastag bőrrel! Emlékezzenek Puklira, és mindazokra, akik felszólaltak a színpadon. Alig van olyan, akire érdemes emlékezni. Akire érdemes, arra sem Önök miatt.

Nem azért, mert az iskolarendszer jó. De, azt hiszem, Önök tehetnek a legkevesebbet róla, ha valaha jobb lesz.


Andrew_s
Comments on Facebook

2018. január 18., csütörtök

Vasfüggöny, vasfüggöny, te csodás

Forrás: 24.hu
A magyar országgyűlésben új menekültügyi rendelkezések felett nyomkodták a gombokat az erre még képes, illetve alkalmas megbízottjai a társadalomnak. Ki így, ki úgy. A retorika szerint az illegális migráció ellen. Ami nyilvánvalóan leginkább attól illegális, hogy maholnap illegális lesz beszélni, tudósítani róla. Magyarországon legalábbis.

Mert legutóbb Máltán borult félre a bili. Amiből olyasmi folydogált elő, ami alapján kampányokban, konzultációban és általában is szembehazudta az országot a kormányfői csapat. Előre kíváncsi lennék, hogy amikor legközelebb kiderül hasonló, akkor egy külföldön dolgozó külföldi újságíróval szemben miként gondol majd fellépni a Fidesz élcsapata. A hazai határok környékén ez nem fog gondot okozni. A legújabb törvényötlet szerint gyakorlatilag bárki meggátolható, hogy tudósítson a menekültekről. Vagy akár csak a közelükbe jusson. Nehogy beszélgetni tudjon velük. Mert a végén még kiderülne: a sorsuk kicsit sajnálatra méltóbb, mint a letelepedési kötvényekkel az unióba csempészett figuráknak.

A magyar állampolgárokat távol tartó korridor tervezete nyolc kilométer. Ami vészesen hasonlít azokra az időkre, amikor a vasfüggöny közelébe se lehetett eljutni. Ha pedig valaki megpróbálta, akkor a hirtelen veréstől a tartósabb leültetésig terjedő következményekkel számolhatott. Ugyanakkor a jelenlegi intézkedési ötletelés csak egy további lépés azon az úton, ami korábban a menekülteknek segítséget nyújtó ételosztást tiltották meg. Ahogy a jelenlegi távoltartás vasfüggöny-korszakot idéző volta pedig komoly jelzés a társadalomnak. Jelezve azt a tendenciát, ami már két éve is felvillant.

Azt a tendenciát, hogy a kerítés valójában nem annyira a menekülteket zárja ki az országból, mint amennyire az embereket zárja be. Amire a menekültáradat miatt lehet, hogy szüksége is lesz az országnak. Tekintettel arra, hogy a gazdasági exodus során egyre többen menekülnek el az országból. Nagyságrendekkel többen, mint ahány ember itt akar maradni a keletről érkező háborús menekültek közül. Mely szándékkülönbség önmagában is jelzés értékű. Jelzi, hogy még a háborús övezetből érkezők számára sem túl vonzóak a hazai körülmények. Mert nekik valószínűleg nincs annyi pénzük, hogy Orbán szomszédságába vásárolják be magukat.


Andrew_s
Comments on Facebook