2019. október 23., szerda

Új orbáni eszme a Nemzeti Zsarolás Rendszere?

Fotó: EISimay
A Fidesz, szigorúan az új vezetéssel való együttműködés jegyében, meghirdette Budapest esetében az „így zsarolunk mi” programját. Nagyjából ebbe illik bele a sportberuházásokkal, illetve a Városligettel kapcsolatos kommunikáció azon fordulata is, amelyet Hollik István perdített elő az MTI-n át.

Annak a részleges valóságtartalmát kár lenne vitatni, hogy a fővárosi vezetés felelőssége a döntés a beruházásokról. Az is igaz lehet, hogy félig kész betonbaromságok maradhatnak több helyen. Közte a Városligetben is, ahol korábban összecserélték a parkfenntartást a parklegyalulással. Az is igaz, hogy a hangulati beruházáskezelés olyan idiotizmusokat eredményezhet, mint a félbemaradt vízlépcső annak idején. Amit nem ment, hogy a hasonló hangulati gazdaságpolitizálás, a gengszterváltó kormány jóvoltából, ezermilliárdokban mérhető, máig ható károkat okozott 1990 után. Amiért alkalmasint nem szobrot, hanem cellát szoktak avatni az elkövető miniszterelnöknek. Máshol.

A jelen budapesti helyzet kapcsán azonban ennek csak nagyon átvitt jelentősége van. Megnyitva azt a csatornát, amin keresztül Orbán és gitt-egylete belekezdhet a források elapasztásába, illetve a fővárosi vezetés kommunikációs, illetve hangulati zsarolásába. Valószínűleg abban bízva, hogy átmegy az a kommunikáció, hogy „bezzeg mennyi pénzt termelhettek volna, ha...”. Amiben egyébként lehet is valami. S különösen akkor lenne benne valami, ha az eddigi gigamega-beruházások költséghatékonysági elemzése rendelkezésre állna. Beleértve akár az előző vizesnyolcas bajnokságot is. Dunai ugrótoronytól az utolsó mobil-WC ajtajáig. Nem bemondásra állapítva meg egy-egy beruházás értékét, hanem a megtermelt bevétellel, a járulékos bevételekkel súlyozva. Lehet, hogy kiderülne: az eddigi stadionokkal és egyéb látvány-Lőrincségekkel csak szegényebbek lettünk.

Azért persze be lehet próbálkozni a zsarolással. Netán a főváros megbüntetésével. Elvégre Orbán szemében Budapest már korábban is a bűnös város volt. Az a város, amelyben az ott lakók nem hajtanak feltétel nélkül térdet a fenséges segg(fej) előtt. A zsarolási kísérlet azonban két okból sem biztosan több egy kommunikációs offenzívánál. Az egyik az, hogy a beruházás és a beruházó csak Orbán fejében jelenti egy ismerősi, haveri kör érintettségét. Az sem kizárt, hogy a beruházásokat más módon, netán másokkal kiviteleztetve nem lehet olcsóbban, netán hatékonyabban is megoldani.

A másik, hogy korántsem biztos, hogy a fővárosnak ne lennének anyagi forrásai, ha az egész önkormányzati-, illetve adó-rendszer egy arányos, és nem egy lerablásos janicsár-logikát követne. Budapest ugyanis elég jelentős költségvetési befizető. Ha az itt termelt GDP, illetve az itt befizetett adók, tetszőleges adónemekkel, Budapesten maradnának, akkor valószínűleg jobban járnának a budapestiek, mintha az általuk megtermelt és befizetett jövedelemből Kukutyincsúton építenek kertvégi csarnokot. Könnyen lehet, hogy csak le kellene porolni a Budapest-városállam ötletét. Orbán meg hirdesse meg máshol a nemzeti zsarolás rendszerét.

Andrew_s

Comments on Facebook

2019. október 15., kedd

Lánc-lánc, bűnbak-lánc

A Fideszben elkezdődött a jelek szerint a kibeszélő-show. Ez világos a 168óra összeállításából. Akkor is, ha azért ezt nem tekinteném (még) belharcnak. Sokkal inkább egy szinte természetes köztes állapota egy alapvetően antidemokratikus belhangulatu szervezetnek. Már csak azért is, mert a belső személyi kultusz elnyomja a véleményeket. Amikor tehát a kukta fedele lazul, akkor kitörnek a gőzpamacsok.

Ami még nem jelenti a patkányok felszaporodását a damaszkuszi úton, de korábban még az sem nagyon rázta meg a kormánypártot. Az önkormányzati választás azonban más, mint Koko elfordulása. Mert akkor, az legfeljebb szimbolikus gesztusnak volt jó. Egy polgármester választási veresége azonban egy valós hatalom valós elvesztését jelenti. Márpedig a hatalom megrészegít, és a másnaposság nagyon fájhat utána. Talán nem véletlen, hogy Borkai elhagyja akár a „szeretett” pártot is, de a hatalmat nem szívesen. Akkor sem, ha kényelmes bűnbak lehet megannyi bukott kiskirály szemében. Mert az is világos, hogy amikor egy nem újraválasztott polgármester másban kezd okot keresni, akkor az árulkodó. Arról árulkodva, hogy ott inkább trónfosztásként, mint kritikaként éli meg a buktát.

Holott a polgármesterválasztás, noha nyilván nem független a mögötte álló pártoktól, azért mégis inkább az egyénről szól. Egy regnáló polgármester esetében pedig arról, hogy az adott területen mit, hogyan, és mennyire elfogadhatóan teljesít. S igen, ebből a szempontból Borkai újraválasztása nem csak az esetleg töketlen ellenzékről szól Győrben, hanem arról is, hogy többségben vannak azok, akik szerint pénzért venni dugólukat, piától bódultan arcoskodni, és a közpénzzel sajátként „gazdálkodni” teljesen rendben van. Márpedig, ha a győriek szerint ez így teljesen rendben van, akkor csak fizessék ki a borkaizmus minden költségét nyugodtan. Akár gyűjtést is rendezhetnek, és lányaik első éjszakáját is felajánlhatják. De azért nem csak Győr van az országban, és térjünk vissza a vesztesekre is.

Akikkel kapcsolatban egy látlelettel is felér az, hogy különösen azért élték meg rosszul, mert a „Fidesz pártközpontja ugyanis nem készítette fel a kerületi polgármestereket az ellenzéki előretörésre, és mint egyikük elmondta, B-terv nélkül, teljesen készületlenül érte őket, hogy hétfőn az újabb ciklus indítása helyett dobozolniuk kell az irodájukban”. Amely megállapítás. Ha igaz többszörös látlelettel is felér. Az egyik lelet arról beszél, hogy a Fidesz jele alatt hatalmon levők önálló ítéletalkotó képessége konvergál a nullához. Ez az egyik legbiztosabb jele egy olyan rendszer kiépültének, amelyben a pár-lojális kontraszelektáltság mértéke kiugróan magasabb az operatív alkalmasságnál. A másik az, hogy nem készültek fel egy választás esetleges elvesztésére. Márpedig az, aki egy választásnál ezt elmulasztja, az tanújelét adja annak, hogy köze sincs a demokráciához. Csak a vezér kegyelméből való kinevezést ismeri, és fel sem merül benne, hogy ne lenne a választás előre lezsírozva, lejátszva, és bebiztosítva.

Az egy más kérdés, hogy a már megszerzett egzisztencia érdekében valószínűleg sok mindenre képesek, illetve képesek lehetnek. Ma még leginkább Borkai, és a tőlük távolabb levő pártvezetés a hibás. De aligha tart majd sokáig, amíg ki nem derítik: a közvetlen környezetük „árulása” a bűnösök egyike. A közvetlen párt-elöljáró, a közvetlen beosztott, illetve főnök. Meg a többiek. Márpedig ez a közeljövőben könnyen elindíthat egy olyan belső leleplezési lavinát, amikor a kígyó- és béka- hajigálása közepette jó néhány hatalmi csontváz is kifordul a sifonérból. Márpedig a láncolat végén valóban a pártvezetés áll. Úgyhogy cseppet sem csodálkoznék, ha Orbán hamarosan eltűnnek akkumulátort töltetni. S addig is valószínűleg egyre nagyobb pánikkal nézi az amúgy is felelősségpánikos vezér a rezgő kártyavárat.

Mert önmagában az önkormányzati választásoknak nincs közvetlen hatása a kormányzati hatalomra. Azonban a sok sértett, egzisztenciájában megingó helyi uracska hirtelen támadó „lelkiismeretecskéje” lehet nagyon is veszélyes rá, és a kleptoligarchia belső köreire.

Andrew_s

Comments on Facebook

2019. október 9., szerda

Borkai a fideszes nemes

A Borkai-videó, illetve az annak nyomán, annak kíséretében kirobbanó egyéb ügyek kapcsán valójában az őt versenyben tartó párt, a Fidesz reakciói lehetnek érdekesebbek. Mert az, hogy Borkai kit dugott meg, és hol, az önmagában lehet teljesen érdektelen. Az oligarchikus korruptokrácia tárgykörében meg csak egy hal a posványban.

Legutóbb azonban az Index nyomán, egy leirat is megjelent a fidesznyik politikusok nyilatkozataiból. Amelyek között több érdekes is van. Olyan is, amit a többi megnyilatkozás tesz súlypontosabbá. Ilyen például Harrach Péter mondandója. Aki szerint magánügyről van szó. Ami sok szempontból igaz. Elvégre még egy fideszes polgármester esetében is lehet magánügy, hogy azzal szopatja fel, illetve le magát, akivel akarja. Meg azzal, aki erre önszántából hajlandó. Idáig Harrach nyilatkozata lehet teljesen rendben levő is. Elvégre egy pár tagjai, akik magukra csukják az ajtót, tegyenek azt, ami jól esik mindkettejüknek. Van azonban ezzel egy bökkenő. Mert ezen az alapon a Fidesznek, de valójában senkinek sincs köze senki más hálószobájához.

Ennek fényében kéretik visszaemlékezni, hogy álszenték hányszor nyilatkoztak meg arról, hogy ki kivel hálhat, és ki mennyire abnormális, beteg akkor, ha nem azzal fekszik le, akivel a nagy szemforgatás előírja, hanem azzal, akivel a kölcsönösség jegyében kedve van. A listában ott van Kövértől kezdve elég sok megnyilatkozó. A szimplán prűdtől a melldöngető homofóbiáig a teljes palettát lefedve. Harrach bármely esetben tett olyan nyilatkozatot, hogy „uraim, és hölgyeim: pofa súlyba, mert ez mindenki magánügye”? Nem igazán. Tehát a nemzeti álszentek csak akkor nem érzik feljogosítva magukat az ítéletalkotásra, ha a saját akolban kefélnek cikk-cakkban.

Novák Katalinnak azonban még ezt is sikerült alulmúlnia. Pedig látszólag teljesen konszolidált ostobaságot adott elő. Azt mondván, hogy bár a kormánypárt egy akkora akol, amiben botladozó jószágok is előfordulhatnak, azért „az alelnök elmondta, hogy ugyan nem tartja helyesnek, amit Borkai cselekedett, de nem hiszi, hogy az ügy miatt ki kellene zárni őt a Fideszből”. Amit kéretik egy pillanatig némán ízlelgetni. Aztán marha messzire kiköpni. Mielőtt komolyabban megárt. Mert mit is jelent ez? Alapvetően azt, hogy egy polgármester, ha fideszes, ennek értelmében csinálhat, amit csak akar. Nem kell morális példaként szolgálnia, és általában: a cselekedetei nem példaértékűek. De Fidesz-tagként nem is kell példaértékűen viselkednie.

Ám ez a gondolat fordítva is igaznak tételezhető fel. Ami azt jelenti, hogy amit szabad egy fideszes polgármesternek, azt nem kell példaként tekinteni. Mert senki másnak nem nézzük el. Ez az olvasat azt jelenti, hogy „mi vagyunk az urak, nektek meg coki”. Illetve egy régi mondásra hajaz a jupiteri, illetve ökrészeti hatáskörökről. Novák talán még a sosem volt első éjszaka jogát is megadná Borkainak, ha rajta múlna. De ilyen messzire, például az Adriáig, talán még Novák sem menne. Megmarad a fideszes előjogok egyfajta kimondásánál. Amit nyugodtan megtehet mindaddig, amíg azok az ökrök varázsolhatók, hazudhatók szavazati többségbe, akiknek teljesen megfelel az önjelölt Jupiter fenékösvényén csúszni-mászni.

Andrew_s

Comments on Facebook