Orbán beszéde Pistának jó lesz?

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Azt olvasom, hogy Orbán Viktor elment Bulgáriába, hogy hangoztassa: a nőket meg kell védeni az erőszaktól. S igaza is van. A nőket tényleg meg kell védeni az erőszaktól. Ahogy meg kellene tulajdonképpen mindenkit védeni az erőszaktól. Akárki is az elkövető. S akárki az áldozat. Ennek megállapításáért nem kellene Szófiába elutaznia Orbán Viktornak. Ha pedig problémát lát ezen a téren, akkor a belügyminiszterével kellene értekezni.

Aki még nem Európa egyesített belügyeiért felelős. Ahogy Orbán Viktor sem az Európai Császárság felkent uralkodója. Akármit is mondanak a hangok. Amelyek megsúghatnák neki azt is, hogy a nők elleni erőszak ellen akkor is lenne tennivaló, ha mindenki maradna a kies hazájában. Mert valami azt súgja, hogy egy olyan magas látenciával bíró bűncselekménycsoport, mint a nők ellen elkövetett fizikai, illetve pszichikai erőszak nem kifejezetten a menekültkérdéshez kapcsolódik. Még Németországban sem. Még akkor sem, ha a kölni eseményekben valóban részt vettek a frissen, vagy korábban érkezettek. S akkor sem, ha természetesen eszemben sincs felmenteni az elkövetőket pusztán azért, mert bevándorlók. Ahogy a hazánkban elkövetett nők elleni erőszakért is bűnhődjön az elkövető. Fajra, vallásra, beosztásra, és igen, nemre való tekintet nélkül. Ez azonban, mintha nem lenne teljesen konform azzal a nézettel, ami sokkal közelebb állónak látszik a jelen, szélsőjobb felé hajló politikai világképpel.

Azzal, amely egyenlőségjelet kíván tenni a nemi erőszakoló és a „migráns” közé. Ugyanúgy, ahogy hazánkban korábban is próbálkoztak a nemi erőszakot a cigányok privilégiumaként feltüntetni a fasisztoid bulvárszemetek. S ezen az sem változtat, ha a menekülthullám nyomán éledő rasszizmussal Magyarország nem számít egyedül levőnek Európa térképén. Annyira, hogy az összeesküvés-hívők nyugodtan felállíthatnák a teóriát: a menekülthullámot a szélsőjobboldali világ-összeesküvés uszította rá Európára, és a kölni erőszakhullám is az ő művük. Mert a szélsőjobb, a rasszizmust hirdető önbezárt mozgalmak kétségkívül haszonélvezői a kialakult helyzetnek. Nem kicsit, hanem alaposan. Ahogy a gyűlöletkeltésnek, melynek kezdete messze a kölni események előttre datálhatók, ugyancsak haszonélvezője a hazai szélsőjobb ugyanúgy, mint a permanens népvédelmet hirdető miniszterelnöki fun-klub. Amelynek szájalása arra vonatkozólag, hogy a németországi eseményekkel visszamenőleg indokolják meg tetteiket és döntéseiket az időutazás gyanúját veti fel. Vagy a puszta kifogás-keresést.

Ahogy a szófiai hakni sem szolgál mást. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a nők elleni erőszak a menekültekkel jár, akkor például a vak-komondoros Balogh állampolgárságát is felül kellene vizsgálni. De erről gondolom szó sincs. Egyikről sem. Sem az említett felülvizsgálatról, sem a kizárólag menekültekhez köthető erőszakról. Ellenben az tudható, hogy a nők elleni erőszak szignifikáns hányadát a családon belül követik el, illetve ismerős az elkövető. A családon belüli erőszak megítélése kapcsán pedig még emlékezhetünk Varga István akkori fideszes képviselő elhíresült fellépésére. Aki jószerivel azt fejtegette, hogy az egészről a nők tehetnek, mert nem szülnek eleget. Ahonnan csak egy kis lépés eljutni odáig, hogy a családbarát párt képviselője szerint az asszony pofonnal is ágyra teríthető, ha nem „szolgál jól”. Holott 2012. szeptemberében még nem volt menekülthullám. Csak Fidesz.

Ahogy a szíriai, illetve afrikai menekültek 2013-ban is messze jártak még. Holott akkor robbant a Jobbiktól nem túl messze hullott Pista listájának a botránya. Amikor azért megszólalhatott volna a vészcsengő: a pszichikai nyomással, csoportnyomással kialakított szexjáték-helyzetek akár könnyed erőszaknak is felfoghatók. Majd jött a vak komondor esete Terikével. S bár Baloghot kizárták később a Fideszből, a parlamenti fizetése azért megmaradt. S ahogy 2012-ból, úgy 2013-ból sem emlékszem Orbán Viktornak a nőket, illetve a gyengéket általában védeni szándékozó, gyújtó hangú szónoklatára. Pedig megtehette volna. Szinte biztosan kapott volna hozzá mikrofont. Ha kell, élő mikrofonállványt is. S talán megérte volna, ha felszólal. Talán kevesebb alapja lett volna azoknak az internetes pletykáknak, amelyek háztáji vitákat vizionáltak a felesége napszemüveges fellépései mögé. De nem! Orbán Viktornak menekültek lettek, és szófiai fellépés, hogy hirtelen megtalálja a témát.

Elfogadva persze azt is, hogy az elesettek védelme egy miniszterelnök alapfeladatai között szerepel. Ott kell, hogy szerepeljen. Az elesettek nemétől, származásától, vallásától függetlenül. Ha ugyanis a védtelenek egyik rétegét kommunikációs pofozó-bábúnak használja a védtelenek másik rétegének látszatvédelmét emlegetve, akkor kilóg a lóláb. A kifogásokat kereső, pusztán hatalomtechnikai hóhányást folytató kommunikációs luftballont tartó patás lába. Még akkor is, ha a szöveg főpróbáját külföldön tartják meg. Bár az is lehet, hogy a nőknek is addig jó, amíg nem Orbán és csatlósai védik meg őket.

Andrew_s

Közmunkától dagadó keblet a nőknek

A büszke pár(os)
Forrás: Facebook

Miközben dúl a kitiltások körüli kommunikációs adok-kapok, és zajlik a hivatalos hazugságok licitje, azért zajlik az élet. Még a kormánypárt háza táján is. Mi más is lehetne az alternatív „nagy téma”, mint a népszaporulat és a nők helyzetének alakulása. Túl a fiatal házasoknak ígért baksison, és a gazdasági exodus kellős közepén természetesen.

Az egyik népességi hír az volt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Rómában szólalt meg az ügyben. Ha kormányfő nem emlegeti azt a bizonyos pávatáncot, és olykor nem keveredne ellentmondásba önmagával és a minisztereivel, akár még elégedetten hümmöghetnénk is. S persze akkor, ha izolált jelenségként tudhatnánk kezelni Novák Katalin vendégszereplését az Európai Unió olasz elnöksége által szervezett miniszteri értekezleten. „Magyarország elkötelezett abban, hogy a lánygyermekek és nők jogainak védelme nemzetközi szinten is érvényesüljön”. Ugye milyen szépen hangzik? Ha igaz lenne. Habár lehet, hogy némi sajtóhibával akár igaz is. Ha az az „is” nincs az idézet mondatban. A másutt fellelhető szálkák kihúzgálását, felemlegetését például minden további nélkül el lehet talán hinni. Az asszonyverő, egykor a Fidesz frakcióban előfordultan indult vak komondor, a „Pistának jó lesz” botránya, az elhíresült vargaistváni megnyilatkozás, s megannyi más esemény fényében a hazai belpolitika gerendáira alighanem nem marad már energiája a kiváló kormányzatnak. Az elkötelezettség emlegetése helyett Novák Katalin személyes ténykedése, szavazatai talán érdekesebbek lennének.

Ahogy érdekesebb lehet az is, amit a kormányzati oldalon szétkürtölt közlemény a statisztikai adatokból kiemelésre érdemesnek tekint. Például, hogy az „Eurostat legfrissebb foglalkoztatási adatai szerint Magyarországon bővült legnagyobb ütemben a női foglalkoztatás”. Amivel kapcsolatban könnyen úgy járhatunk, hogy az egyik szemünk sír, a másik meg zokog. Ezt az adatot, például, érdemes lehet annak fényében is olvasni, amire Orbán Viktor olyan nagyon büszke. Ami nem más, mint a közmunkások számának, a közfoglalkoztatásnak a bővítése. Az egyik oldalon tehát azt olvashatjuk ki a két adatból, hogy a nők fokozottan vannak jelen az egyébként megélhetési minimumot sem igazán biztosító közmunkaprogramokban. Miközben, természetesen, bőszen tervezik a NER-kompatibilis gyermekeket. Ha ez nem igaz, akkor ott a férfiak vannak túlsúlyban, míg más helyeken elnőiesedik a munkaerőpiac. Ami, ismerve a való világ realitásait az átlagosan kifizetett bértömeg csökkenését, a munkavállalói kiszolgáltatottság növekedését jelezheti. Kérdés lehet, hogy Novák Katalin ugyan melyik olvasat alapján játssza a büszke államtitkárt? Vagy van az a pénz, amiért ő is büszke tud lenni? Nyilván van.

De igazságtalanság lenne Novák Katalinnal szemben, ha csak rá hivatkozva emlékeznénk meg a statisztikáról. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részéről, amelynek vezetője legutóbb az internet-adóval írta be magát a hírekbe, szintén szó esett a népesedési és nődolgoztatási adatokról. Kiemelve, hogy a nők foglalkoztatási adatai mellett növekszik a születések száma is. Ez a korábban leírtak fényében különben azt is jelentheti, hogy alapvetően a családok csökkenő reál-bevételei közepette születnek a gyermekek. Újratermelve azt a gyermekszegénységet, amiben Magyarország kifejezetten jobban teljesít. S amire annyira talán nem is kellene büszkének lennie a kormánynak. Már csak azért sem kell feltétlenül ürülni ennek a páros adatnak, mert ez azt is jelenti, hogy a gyermekekre jutó családi „odafigyelés” nem feltétlenül növekszik. Az azonban biztos, hogy Ratkó Anna elvtársnő szelleme már felveti a büszke, traktoron szoptató anya képét. Esetleg a közmunkában kapáló, a gyermekét hátára kötve hurcoló béres-asszonyt.

Aki még örülhet is a helyzetének. S esetleg annak, ha a gyermekáldásról nem a főnöke kíván gondoskodni. Elvégre egy olyan párt országlása esetén, ahol a nőverés elmegy, és a nők pofonnal ágyba-zavarása nem okvetlenül jelent családon belüli erőszakot ez igazán komoly nővédelmi eredmény.

Andrew_s

A lista Pistának jó lesz

Szávay István a tanár
Forrás: ATV

Az ELTE keretei között működő Hallgatói Önkormányzat (HÖK) vezetője által is elismert módon listázták a hallgatókat. Az ELTE BTK-t érintő listabotrány ügyében az egyetem rektora a rendőrséghez fordult. A rendőrség vizsgálódott, majd megjelent a vizsgálat éppen aktuális eredménye. Eszerint minden nagyon szép, és minden nagyon jó. Tehát Pistának jó lesz ez a jelentés.

Ahogy a gólyatáborok kapcsán készült listákban is volt olyan megjegyzés egyes leányoknál, hogy „Pistának jó lesz”. Szávay István, akiről teljes képsorozat jelent meg korábban, ugyan nem tagadta, hogy ő az a Pista, de teljesen rendben levőnek találta az ügyet. Elvégre mégis csak a Jobbik utánpótláscsapatáról volt szó. Így nem kell fennakadni az olyan apróságokon, hogy némelyik kép alapján a nevelőtanári beosztás is megkérdőjeleződhetne. Már akkor, ha valaki fennakadna az erkölcsön. De a péniszpumpás kép alapján Pistának ez az erkölcsiség teljesen jó lesz. A listázás is teljesen jó lesz. Sőt jó is. Immár a hivatalos jelentés szintjén is rajta a pecsét, mely alatt ott maradnak az adatok. Azok, amelyek alapján éveken át listázták a hallgatókat.

A vizsgálat tehát elfogadta azt a HÖK-elnöki állítást, hogy „kényes részleteket utólag hamisította valaki”. Amely állítással kapcsolatban azért érdekes lenne a digitális írásbeliség írásszakértőinek véleménye. A „lista” ugyanis jól láthatóan egy elektronikus dokumentum. Az eredeti, meg nem változott, és a kínos adatokat nem tartalmazó példány azonban nem került elő. A vizsgálatról szóló hírben sincs utalás arra, hogy a származásra, szexuális céltárgyként való alkalmasságra, és hasonlókra utaló megjegyzéseket tényleg utólag vezették-e fel a táblázatba. A rasszizmussal összemaszatolt lista tehát így teljesen rendben van. Elvégre Pistának, és a Jobbiknak jó lesz. Felértékelve a későbbi, és alapvetően magánéleti kérdést arról, hogy a Nemzeti Érzelmű Motorosok vezetője kamera előtt maszturbált. De a, Hoffmann Rózsa által diákok fejébe is beleverendő, konzervatív erkölcsiség jegyében ez is jó lesz.

Ahogy az is jó lesz, ha megfogad az egyetem néhány javaslatot, amit a jelentés mellé csatoltak. Például azt, hogy ne lehessen az egyetemi infrastruktúrát politikai agitáció céljaira használni. Ami, magánemberként azért is meglephet valakit, mivel korábban mintha létezett volna arra irányelv, hogy az iskola ne legyen politikai színtér. De ezek szerint az egyetem nem iskola. A vizsgálóbizottság csak nem valami finom célzást tett az ELTE BTK oktatói munkájára? Mert az erkölcsiségéről nyilvánvalóan megállapította, hogy etikai kódex márpedig nincs. Különben miért most kellene javasolni annak megalkotását a HVG híre szerint. Mi tagadás eddig azt gondoltam, hogy az egyetemi oktatáshoz kapcsolódik valami leírt etikai normagyűjtemény. Ha a korábbi állítás igaz, akkor tévedtem, és az ELTE BTK-n ilyen nincs. De a Jobbiknak, és Pistának talán ez így teljesen jó, amikor az utánpótláscsapatot nevelik. Elvégre milyen gárdapornós is lenne az, akinek esetleg erkölcsi problémái támadnak, amikor a nevelőtanár simogatja a lábát?

Bár a vizsgálóbizottság nem állapította meg, hogy a listák között, és a HÖK által felügyelt kollégiumi helyelosztás, illetve a szociális ösztöndíjak között összefüggés lenne. Ahogy a vizsgálóbizottság szerint annak ellenére nem zajlott pártagitáció, hogy a HÖK tisztségviselői között a Jobbik képviseltette magát. A nyájas olvasó pedig nyilván elhiszi. A nyájas olvasó ugyanis nyilván fantáziaszegény, és negyven év alatti. A nyájas olvasó elhiszi, hogy az elosztásoknál szóba sem kerülnek az olyan szubjektív faktorok, hogy az aktuális Pistáknak ki, vagy inkább kivel mennyire (volt) jó. A nyájas olvasó elhiszi, hogy egy pártagitátor nem használja ki a politikai prostituálódásra azt a remek lehetőséget, hogy a listák, és az elosztáskor élvezett hatalom létezik. A nyájas olvasó természetesen azt hisz, amit gondol. Miközben szinte biztos lehet abban, hogy sehol nem lesz leírva, kizárólag a vizsgáló bizottság kedvéért, a lábsimogatások és ösztöndíjak közti váltószám. A HÖK tehát a vizsgálóbizottság szerint az egyetemnek tulajdonképpen jó lesz.

Hallgatóból meg úgyis egyre kevesebb lesz. Annak, aki nem kerül be az egyetemre, vagy más országba lépve iratkozik be az iskolába, mindegy. Annak, aki itt marad, annak nem lenne mindegy. De úgy tűnik a hátakat tollasnak néző bizottság által pártolt, a diákokat kihasználó, listázó erkölcsiség valakiknek jó lesz. Főleg, ha egzisztenciális, vagy nem csak egzisztenciális megfélemlítéssel is párosul. A Pistáknak, Dolfiknak, Józsiknak a mindent elmaszatoló, és mindent az ellenkezőjével együtt is szabályosnak elismerő vizsgálóbizottságok meg teljesen jók lesznek. Miközben békésen zajlanak a háttérben a cenzúrakísérletek.

Andrew_s

A listák esete Occam-mal.

Forrás: Wikipedia

Az ELTE BTK HÖK körül kirobbant listázási botrány eseményeinek hullámzása azt látszik mutatni lassan lecsengőben vannak az első felháborodások. Beleértve azt is, hogy az egyetem rektora, Mezey Barna, felfüggesztette az inkriminált hallgatói szervezet működését. Megszólalt „Pista” is, akinek a mém-ek szerint minden jó, de Szávay István jobbikos képviselő szerint köze sem az egészhez. Legalább is a 2009-es gólyatáborhoz.

Miközben a botrányt kirobbantó ATV egész képsorozattal adózik az eseményeknek abban a tudósításban, ami a HÖK és a Jobbik elég szoros kapcsolatát hivatott demonstrálni. A kapcsolatok szorosságán kívül az minden esetre látszik, hogy a képviselő úr vezető nevelőként nem idegenkedett a leányok lábának simizésétől. Alighanem a tanári etika demonstrációja gyanánt. Azonban most hagyjuk kicsit figyelmen kívül azt, hogy a szintén listázós korszakok némelyikében úgy vágták volna ki nevelőként, mint a dolgát végezni szándékozó nyávogó háziállatot. S szintén hagyjuk figyelmen kívül kicsit a listák tartalmi elemeinek nagy részét is. Már csak azért is, mert sok szempontból a koratinédzser korban megrekedt, tornatermi öltözőben arcoskodók jegyzőkönyvének tűnik. A további szempontok pedig olyan rasszista viszonyrendszert sugallhat, ami a maga nemében legalább olyan gusztustalan, mint a lányokat vágóhidi, vagy szexpiaci árubemutató gyanánt mustráló bejegyzések. Bár hasonló megnyilvánulások kapcsán a nagyok közt is zajlik licit a Jobbik háza táján. Így lehet, hogy ez a szellemiség követelmény volt a HÖK-tagsághoz, vagy a jobbikos együttműködésnek volt a záloga.

Szávay István a tanár
Forrás: ATV

Eközben természetesen megindultak a találgatások arra nézve is, hogy milyen csatornákon keresztül szivárgott ki pont most az a bizonyos 2009-ből datálható lista. A Jobbik részéről szinte azonnal megszületet az a válasz erre a kérdésre, hogy csakis az ő lejáratásukra született az ügy. Azonban ehhez az kellene, hogy a Jobbikot ezzel jelentős veszteség érje. Ami még abban az esetben sem lenne biztos, ha a választási kampány részeként kerül elő az a bizonyos táblázat. A jelenlegi választási törvény ugyanis nem csak az ellenzék, hanem a kormányoldal számára is egységes fellépést szorgalmaz. Mert bár sokszor Orbán Viktor leváltása kapcsán emlegetnek összefogási kényszert, a hatalomban való megmaradása esetleg ugyanilyen kényszer léphet életbe. Ebben az esetben a Jobbik lejáratása sokkal hatékonyabb lehet akkor, amikor már a Fidesz-kapcsolat szorosabb a jelenleginél. Márpedig az a lista, ami eddig kibírt három évet, kibírt volna még másfelet valami tárolón. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a médiafigyelem, amit most a Jobbik kap a listák kapcsán. Az a médiafigyelem, ami ugyan nem pozitív, de például a Gyöngyösi-ügyhöz képest kifejezetten előnyösebb. Ezzel párhuzamosan az adatvédelmi törvények megszegésének gyanúja okán elinduló rendőri vizsgálat, a HÖK felfüggesztése mártíromságot kölcsönözhet a hívek vagy szimpatizánsok szemében a párt tagjainak. Így aztán a Jobbik könnyen lehet, hogy inkább haszonélvezője, mintsem vesztese a listabotránynak.

Felmerülhet ugyanakkor a diákság megosztásának, lejáratásának szándéka, és ezzel a Fidesz közeli szellemiség hatása a kiszivárgások mögött. Az kétségtelen, hogy a külső szemlélők számára a diákság egy közös masszaként jelentkezik. Nem téve különbséget a diákszervezetek között, a HÖK körüli botrányt az egész diákságra szétkenve. Azonban az is látható, hogy a diákokat támogatók nagy része azokból kerül ki, akik meg tudják különböztetni a HÖK-öt illetve a csúcsernyőként tárgyaláshoz hívott HÖOK-ot a Hallgatói Hálózattól. Az ellenzők közül, akár konfrontatív, fellépésre bírhatók esetében, például az ultrák, vagy a békemenetes résztvevők esetében személy szerint kétlem, hogy igényelnének a szervezők iránymutatásain túlmutató bárminemű finom distinkciót. Az egyetemfoglalás esetén pedig világosan látszik, hogy a HaHa képes széles bázisú konszenzusra, ami különben meg is felel a bázisdemokrácián alapuló szerveződésnek.

Ami egyébként nagyfokú plaszticitást, és a kiragadott célszemélyekkel szembeni eljárások iránti fokozottabb rezisztenciát is biztosít a szervezetnek. Egy másik szempontból, ha a HÖK-ön keresztül akart volna a hatalom a diákságon ütni, akkor hatékonyabb lett volna a HaHa meghívása a tárgyalásokhoz, és ott a HÖOK-kal közös platformba kényszerítése. Majd a HÖK, illetve HÖOK lejáratásával egyszerre kirúgni a széket mindenki alól. Így a pillanatnyilag tudható részletek és körülmények ismeretében nem úgy tűnik, hogy a Fidesz-nek megérte volna a botrány. Bár az sem kizárt, hogy csak elbénáztak valamit, vagy olyan adu ász van még tartalékban valahol, amit még valaki a kabátujjában rejteget.

Ezzel szemben a HaHa, pontosabban a diákság komoly haszonélvezője lehet a HÖK körül kialakult botránynak. Azzal is, hogy könnyebbé teszi a rektor számára a HÖK irányából érkezett feljelentés ignorálását. De azzal is, hogy az említett feljelentés jelentőségét is erősen erodálja. Amivel kitartási lehetőséget biztosít az ezzel levegőhöz jutó, szimpatizáló tanárok számára. Ezzel párhuzamosan a Jobbik felé elkötelezett HÖK kiiktatásával, jelentéktelenítésével lényegesen könnyebbé válik annak vállalásnak a betartása, ami nem általános párt-, hanem szigorúan szakpolitikai célokat tűz a diákmozgalom elé. Ezzel pedig akkor is stratégiai előnyt szerezhet a HÖOK és tagszervezeteivel szemben, ha eltekintünk egy másik, esetleg szintén fontos szempontsorról. Arról, amibe például beletartozik a tárgyalásokkal némileg kompromittálódott HÖOK-tól való rugalmas távolságnövelés is. Kár lenne ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy a listák léte tényleg jogi puskaporos hordó, és ezzel komoly zsarolási bázis lehet a hatalom kezében. Így a botrány kirobbanása tulajdonképpen megelőzi azt a korábban említett helyzetet, hogy a hatalom a diákságot mintegy összeláncolva dobja a kútba. Nem mellesleg pedig a látszólagos szalámizódás könnyen értelmezhető egy tisztulási folyamat részeként is. Elémenve a többi hasonló esetnek is. Minden esetre a HÖOK pár napos késedelemmel, de szintén megszólalt. Azt követően, hogy a HÖK elismerte az adatbázis tényét, kicsit érdekesen emlegetve a szabálysértés bizonyításának kivárását az ügyben. Ellenben, csikorogva bár, de mégis csak elítélve azt, ha bebizonyosodna az ELTE-s tagszervezeténél.

Az tehát, aki arra alapozott a hatalom részéről, hogy a diákság az egység látszatának fenntartása érdekében egységesen kiáll az alighanem törvénytelenül listázó HÖK mellett is, az alighanem eltaktikázta a dolgot. Amiért, azt hiszem, kevesen fognak krokodilkönnyekkel zokogni. Az a diákság, amelyik a saját ellenzékével képes konstruktív párbeszédre, és a szintén „bázisdemokratikus” internethez hasonlóan, rugalmasan hibatűrő módon képes a stratégiai csapdák kikerülésére, jobbat érdemel. A jelenlegi oktatáspolitikánál sokkal jobbat. Alapvetően mindannyiunk jövője érdekében.

Andrew_s