Kende Judit doktorija: Visszamenőleg minden szép és rendben van

Levelek a rektornak

Ha a menekült-mizéria forgatagában még emlékszik rá valaki, volt a nyárelőn egy sajátos menekülési történet. Az a történet, amelynek keretében kicsit furcsának tűnt a jelöltnek pont egy doktori vizsga előtt történő megvilágosodása az eskü, különben a beiskolázásakor is hasonló formában élő verziója kapcsán. Akkortájt felmerült, hogy nem annyira morális fenntartásokról, mint a formailag elégtelen doktori dolgozat felülvizsgálatának egyfajta kivédéséről lehet szó. Majd jött egy sajátos levelezés az egyetemmel.

Sajátos, mert a doktori iskola vezetőjének írt levélre hosszabb ideig nem született válasz. Majd annak immár nyílt levélként megjelenő változatára sem. Sem az eredeti közlési helyre, sem pedig a Kanadai Magyar Hírlap kommentjei közé. Ezt követően az említett levelet eljuttattam a rektornak is. Gondolván, hogy az egyetem nevében „elkövetett” állásfoglalás ugyancsak érdekes lehet az ügyben. S végül is az egyetem hírnevét is érintheti, ha politikai akciókkal lehet esetleg pótolni a szakmai, illetve formai hiányosságokat. Az augusztus elején küldött levélre nem érkezett válasz. Gyanítva a nyári szabadságolások létét, egy hónappal később újra elküldtem a levelet. Erre reagálva már megtörni látszott a jég. E-mailben válasz érkezett Dr. Oláh Attila egyetemi tanár, az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola vezetője aláírásával. Az első, még Dr. Oláh Attila részére írt levélre válaszolva, de a válasz alapján az ELTE rektor-helyettesének kérését teljesítve. Optimista attitűddel fel sem tételezem, hogy a válasz sosem jön létre a rektori hivatalnak írt két levél nélkül. Igyekszem a lényegi információknál leragadni.

Ezek egyikeként megtudtam, hogy Kende Judit 2006-ban felvételt nyert az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskolájába, 2012-ben, júliusban abszolvált és az év októberétől került doktorjelölti viszonyba az egyetemmel. Így, a nem folyamatos jogviszony okán, a 2012 októberében hatályos Egyetemi Doktori Szabályzat alapján kell értelmezni a követelményrendszert. Számomra nem teljesen világos, hogy megszakított jogviszony esetén miért kell a 2012-ben érvényes szabályzatot figyelembe venni, míg másoknál, meg nem szakított jogviszony esetén, esetleg egy későbbit. De igyekszem úgy érteni, hogy az ő számukra esetleg a 2006-os szabályzat a mérvadó. Holott magát a disszertációt magát egy későbbi szabályzat világában készítik el. Amikor is semmi nem tarthatja vissza a jelöltet attól, hogy az érvényes formai követelményeket betartsa. De az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola vezetője aláírásával érkezett levél alapján, a jelek szerint én vagyok értetlen.

Azt ugyanis nem várnám el, hogy egy már kész dolgozatot évtizedekkel később újra nyissanak és átdolgozzanak. Sőt! Ezt, módot teremtvén a manipulációra megengedhetetlennek tartanám. De egy folyamatban levő eljárás végén születő dolgozat esetén nem látnám akadályát a változások lekövetésének. Már csak azért sem, mert egy doktori disszertáció alapvetően a jövőnek szól. S nyilvánvalóan egy hosszabb folyamat lezárásaként keletkezik. Mely folyamat során értelemszerűen szakmai publikációk is születnek. A korábbi felvetésem során az egyik formai hiányosság különben éppen ez volt. A végzéskor érvényes szabályzat sorai alapján várva el a dolgozat szerzőjének publikációt a tézisekben.

Érdeklődve kerestem meg tehát a korábbi szabályzatot. Egy 2007-es fődátummal jelzett, „EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT” című dokumentumot sikerült is találnom¹. Ennek lábjegyzete: „Egységes szerkezetben a módosításairól szóló CCXLII/2007. (XI. 26.) Szen. sz., a CCLXI/2007. (XII. 17.) Szen. sz., a XXXII/2008. (III. 31.) Szen. sz., a CLXX/2008. (VI. 30.) Szen. sz., a CCXXX/2008. (X.6.) Szen. sz., az LII/2009. (IV. 27.) Szen. sz., a CCI/2009. (VI.29.) Szen. sz., a CCCXLII/2009. (XII. 7.) Szen. sz., a XI/2010. (I. 25.) Szen. sz., az LIX/2010. (III. 29.) Szen. sz., a CCXL/2010. (VI. 28.) Szen. sz., a CCCXII/2010. (XII. 6.) Szen. sz., a XLIV/2011. (II.14.) Szen. sz., a CLXXII/2011. (VI.27.) Szen sz. és a XXX/2012. (II.13.) Szen. sz. határozatokkal.” Amely alapján alighanem ez az, ami 2012-ben is érvényben volt. Ennek figyelembe vételét jeleztem Dr. Oláh Attila számára, akitől nem kaptam olyan információt, ami kétségessé tehetné alkalmazását.

Az említett szabályzat 25. oldalán, az eljárás megindításának feltételei között (52.§) ott található a jelölt publikációs jegyzéke is- A kérelemhez csatolandó dokumentumok között. A 28. oldalon, az 58.§ (1) bekezdésben, a nyilvános vita kapcsán továbbra sem azt olvashatjuk, hogy előzetes munka nélkül védhető lenne a dolgozat. Itt az olvasható ugyanis, hogy „A doktori munkát bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni. A vita megkezdése előtt a témavezetőnek írásos nyilatkozatot kell tennie a jelölt publikációs tevékenységéről.” Ha tehát később kiderülne, hogy a témába vágó publikációk hiányoznak, illetve hosszabb idő elteltével sem jelennek meg, az igencsak kínos lenne a témavezetőnek. Mert, amennyiben elfogadjuk, hogy a védéskor minden rendben volt, akkor az ellentmondás egyik feloldó tényezője lehet a „közlésre elfogadva” megjegyzés a publikáció mellett. Ám, idővel, csak keresni kezdenék ezeket is.

Az ELTE jelzett, 2012-es szabályzatának 124. oldalától található meg a 9/4. sz. melléklet, mely a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) esetében figyelembe veendő specifikumokat tartalmazza. A melléklet 13.§ 3d pontja alapján már a doktori képzésre való jelentkezésnek is feltétele a publikációs jegyzék. A későbbi doktori eljárás során a publikációs jegyzéket a PPK-n is a témavezető dolga ellenjegyezni. amennyiben „a publikációs jegyzéket, amelyet a jelölt témavezetőjének alá kell írnia, igazolva, hogy az megfelel a doktori iskola működési szabályzatában előírtaknak” (33§ 2e). Ez alatt nem sokkal az olvasható, hogy: „A disszertáció benyújtásakor a szakmai életrajzot és a publikációs jegyzéket 10-10, a téziseket 15 nyomtatott példányban, valamint elektronikus formában (CD-n) is le kell adni az Oktatási Hivatalnak” (33§ 3).

Ez nem az a kar, ahol Kende Judit végzett, és elvárták
a piblikációk közismertté tételét (ELTE ÁJK)

Ez utóbbira, illetve a korábbi szabályozásnak a minimális terjedelemre vonatkozó rögzítetlen voltára tekintettel tehát megállapítható, hogy a Kende Judit beiskolázásakor érvényes egyetemi szabályzat és mellékletei alapján akár néhány oldalas disszertációst is beadhatott volna. Ha beveszik. S a tézisekben, illetve disszertációban nem kellett feltüntetnie a saját publikációit. Amiért nagy szerencse lehetett számára, hogy a PPK-n védhette meg doktoriját. Mert például ugyanekkor, az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) már elvárta a jelölt szakmai munkásságának feltüntetését a disszertációban és a tézisekben egyaránt. Ha valaki ebből azt gondolná, hogy az eltérő követelmények miatt védett pont ott Kende Judit, az nyilván téved. Ahogy az is, aki szerint a júliustól októberig eltelt megszakítás annak a karnak a lázas keresésével telt, ahol a követelmények, témavezetőtől függően. kicsit „lazábbak” is lehetnek. Mindezek a feltevések azért is tévesek lehetnek, mert 2012. júliusa előtt is eme DI-n abszolvált a hölgy. A korábban említett, e-mailben kapott adatok alapján hat évet töltve a DI keretein belül. Hogy újabb két évvel később megvédje a disszertációt.

E-postázott szabályzat. 2012-ből frissen nyitva a küldés előtt.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Dr. Oláh Attila mail-címéről érkezett második válaszlevél megerősítette a Kende Judit doktori cselekményének, az egykor érvényben volt szabályok alapján, makulátlannak tekinthető voltát. Ugyanennek a levélnek a mellékleteként egy dokumentum is érkezett. A levél szövege alapján az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának azt a Működési Szabályzatát, melyet Kende Judit védésekor alkalmaztak. Ez a dokumentum nincs ellentmondásban a szabályzat alapján korábban elmondottaknak. Ugyanakkor az írásvédetten mentett és megnyitott dokumentum információs adatai alapján az eredetileg 2007-ből datálható, akkor kinyomtatott dokumentum, a 2015. október 9-i elküldését megelőzően szerkesztésre volt megnyitva. Szubjektíven, de bizonytalanná téve a megfeleltethetőséget.

Én kérek elnézést!

1: http://www.btk.elte.hu/file/elte_szmsz_12mell_edsz.pdf

Andrew_s

Kende Judit pozitív doktori diszkriminációja?

(Immár) Nyílt levél az ELTE PPK Doktori Iskolájának.

Az ELTE vezetése, Kende Judit akciójának politikai vetületeként, és az Index információi szerint, hajlandónak tűnik felülvizsgálni a doktori eskü szövegét.Ez azonban, mint arra korábban rámutattam, ez csak az egyik vetülete a történéseknek. Kende Judit akciójának ugyanis akár olyan látszata is lehet, ami sokkal inkább egy politikai akciónak álcázott, de az inkompetencia igazolódását gátló egyfajta előre menekülés.

Annak érdekében, hogy az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskolájának vezetőjének állás foglalását is megismerjem, elektronikus levelet írtam Prof. Dr. Oláh Attila részére. Sajnos válasz ez idáig nem érkezett. Ennek oka a drótposta technikai problémái, illetve a válaszok hiánya egyaránt lehet. Bízva abban, hogy a válasz hiánya csak technikai okokra vezethető vissza, íme a levél, amit elküldtem:

Tisztelt Prof. Dr. Oláh Attila!

Az utóbbi időben rendre visszatér a médiába Kende Judit doktorrá avatásának kérdése. Talán már Önöknek is kínosan sokszor szerepel a téma a sajtóban. Mégis, mint az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskolájának vezetőjéhez, s így hatáskörileg elsődlegesen érintetthez fordulok Önhöz ebben a kérdésben.

Nem vitatva azt, hogy Kende Judit eredményes politikai akciót folytatott a doktori avatásának közfigyelembe tartására, a jelenség egyik mellékszáláról mintha alig lenne információnk. Ez maga a doktori disszertáció, illetve annak formai kellékei, valamint a beadott dolgozat formai megfelelése a védésre bocsátáskor, illetve védéskor érvényes szabályzatoknak. Ezzel kapcsolatban igyekeztem fellelni azokat az adatokat, melyek az Országos Doktori Tanács honlapján, illetve az ELTE internetes oldalain elérhetők voltak. Ezek alapján az a látszat alakult ki, hogy Kende Judit a publikációs jegyzék tekintetében a Tézis-füzeteket hiányosan, a publikációk feltüntetése nélkül készítette el, illetve tette közzé. Ez, valamint az esetleges terjedelmi hiányok olyan formai hibát jelenthetnek, mely formai okokból már a házi védésre való alkalmasságot is megkérdőjelezheti.

Így a következő kérdések megválaszolásában szeretném az Ön segítségét kérni:

• Megfelel-e a védéskor előállt valós állapotnak az a dolgozat illetve azok a Tézisfüzetek, melyek az interneten 2015. júliusának elején az ODT honlapján bárki által megtekinthetők voltak?
• Ebben az esetben megfelel-e az ELTE, illetve a Doktori Iskola vonatkozó szabályzatának a dolgozat terjedelme, mely az irodalomjegyzékkel együtt értendően is alatta marad a száz oldalnak?
• Ugyancsak a fentiek értelmében, de megfelel-e az ELTE, illetve a Doktori Iskola vonatkozó szabályzatának a Tézis-füzeteknek a jelölt saját irodalmi munkásságát nélkülöző elkészítése?
• Amennyiben az előző két kérdésre nemleges a válasz, akkor történt-e Kende Judit doktori fokozatának visszavonását célzó kezdeményezés?
• Amennyiben a szabályzat-szegésekre vonatkozó kérdésekre adott válasz nem zárja ki a szabályzatok megszegését, de eddig nem történt Kende Judit doktori fokozatának visszavonását célzó kezdeményezés, akkor tervezik-e ennek elindítását?
• Amennyiben nem, akkor ez jelentheti-e azt, hogy ezt követően a disszertációk elkészítésére vonatkozó szabályzatok betartása opcionálissá válik az Önök Doktori Iskolájában?
• Amennyiben a szabályzatok alkalmazása nem válik opcionálissá, és a szabályzatok esetleg mégsem egyenlően kerülnek érvényesítésre, akkor ez tekinthető-e úgy, hogy Kende Judit politikai kampánya sikeres? Annyiban, hogy a szakmai meg nem felelés bárminemű felvetése azonnal a politikai üldöztetés látszatát keltheti.

A jelen levelet ebben a formában és Andrew_s szignóval szeretném csütörtökig elhelyezni azon a blogon, melyen a korábbi írások is napvilágot láttak. S örülnék, ha a Doktori Iskola részéről adott válaszokat is közzé tehetném. Mely utóbbiakat előre is köszönöm.

A kérdésekre sajnos nem jött válasz, de az ajánlatot fenntartom, és örömmel venném, ha akár itt, egy kommentben, akár az ELTE hivatalos közleményeként olvashatnám.

Andrew_s

Alaptörvény vs. Doktori: Én kérek elnézést!

Mozgalmárság. Skype-on

Egy doktori eskütétel megtagadása kapcsán hosszas írásokba bonyolódni a mai magyar valóság szerint meglehetősen komplex történet. Kende Judit akciójával kapcsolatban először csak a hírverés formája és fogadtatása tűnt furcsának. Majd, a szűnni nem akaró védelmének köszönhetően, utána olvastam a disszertációnak. Kár volt. Így, itt és most, elnézést kérek.

Az első írás „Kérdőjeles grácia-avatás” címmel jelent meg itt a blogon, és ugyanezzel a címmel vette át a Gépnarancs.hu, illetve a Kanadai Magyar Hírlap. Az az írás különben nem is annyira a disszertációval foglalkozott, mint inkább azzal a szociomanipulációs hatással, amit kiváltott. S ami egy pszichológus számára akár dicséret is lehetett volna. Olyasmiket is leírva, hogy. „a helyzet demonstratív voltát, a hölgy politikai ambícióit, de még a véleményéhez való jogát sem vitatom”. Célozva olyasmire, hogy a jelenséget ott érdemes kezelni, ahol van: „politikai tiltakozóakciónak”. Ezzel az írással kapcsolatban érdekes volt azt az interpretációt, véleményt olvasni a Gépnarancson való megjelenésre hivatkozva, hogy az írás „szerzője úgy véli: én az egész doktori képzést azért csináltam, hogy a végén >>egy jól irányzottnak szánt oldalvágással<< nemet mondjak az eskütételre. Hogy hősnek tüntessem fel magam”. Mely Kende Juditnak tulajdonítható gondolat a 168óra honlapján olvasható. A Sándor Zsuzsanna által jegyzett „Mégsem doktor” című telefoninterjú részleteként.

Természetesen eszembe sincs kétségbe vonni Kende Judit jogát, hogy azt véljen arról, amit én vélek, amit akar. Így rajtam a sor, hogy elnézést kérjek. Ország és világ előtt. Azért, amiért nem azt vélem, amit szerinte vélek. Sőt nem csak ezért kérek elnézést, hanem azért is, mert egy másik írásban, mint a bevezetőben jeleztem, igyekeztem tényszerűen felsorolni azokat az adatokat, amelyek elérhetők a disszertáció, a tézisek, illetve a védéskor vélelmezetten érvényben volt egyetemi szabályzat kapcsán. Ez „Disszertációs publikációk a napon” címen íródott, majd jelent meg, az előzőhöz hasonlóan, a Gépnarancs.hu-n, illetve a KMH-nál. De ha már így belejöttem, azért is elnézést kérek, amiért az említett telefoninterjú nem tért ki erre. Holott, például az írás pillanatában letölthető Tézis-füzetekből, a szabályzat előírásai ellenére hiányzó publikációk okozta csomót egyetlen tisztázó kérdés és válasz éles karddal vághatta volna szét. Azért is elnézést kérek, ha valaki most ennek alapján azt hinné, hogy én azt hiszem: célzatosan nem hangzott el, vagy csak nem került ki a netre a kérdés és a válasz. Egész biztosan az lehet az ok, hogy a kérdező és kérdezett egyszerűen nem olvasta azt az írást. Elvégre nem kötelező olvasmány.

Az említett interjú végén megemlítésre kerül, hogy a TASZ vállalta Kende Judit jogi képviseletét. Szabó Máté Dániel billentyűjéből meg is jelent egy szép hosszú írás a TASZ jelenti blogon. Elnézést kérek, amiért csak most olvastam. Azzal a töredelmes vallomással mentve a helyzetet, hogy most sem olvastam volna talán, a Facebook-on egy ismerős meg nem osztja a VasárnapiHírek egyik cikkének ajánlása kapcsán. Különben az egész problémát kikerülhettem volna, ha már az eredeti, Kende Judit-féle, Facebook-üzenettől is megtartóztatom magam. Úgyhogy a világon kívül önmagamtól is elnézést kérek ezennel. A TASZ írása szép hosszan elemzi az eskütétel és az alaptörvény viszonyát, és a személyes hűség megtagadásának viszonyát. Arra a konklúzióra jutva, hogy „ha egyáltalán szükséges volna valamilyen eskü, akkor a tudomány művelőinek a legkevésbé sem egy állam közjogi berendezkedését lefektető alapdokumentumára lehet indokolt felesküdnie, hanem egy olyan értékekre, aminek a tudomány a szolgálatában áll”. Ennek jogfejlődési igazságát, megfelelő ismereteket nem birtokolva nem vonom kétségbe. Pusztán elnézést kérek azért, amiért a TASZ részéről hasonló fejtegetést, és a lelkiismereti szabadság ilyetén védelmét korábban nem olvastam.

Azért is elnézést kérek, ha valaki azt hinné, hogy én most azt hiszem, hogy a TASZ csak most, csak azért bocsátkozott bele ebbe épp most, mert tekintettel van a jelenleg Belgiumban élő doktorjelölt korábbi, aktivista múltjára. Valójában azt gondolom, hogy minden hosszú útnak van egy első lépése. A TASZ számára most jött el az első lépés. Ennyi. A TASZ oldalán olvasható konklúzió szerint „az egyetemnek ezért változtatnia kell a szabályzatán”. Elnézést kérek, amiért feltételezem, hogy a változtatási igény csak az alaptörvényre, és a személyes hűségesküre korlátozódna. Változatlanul hagyva a tudományos színvonalra, illetve az annak becslésére is alkalmas formai követelményekre vonatkozó elvárásokat. Azért feltételezem ezt, mert a TASZ nem jelzi, hogy ez utóbbiakat is besorolná a lelkiismereti szabadság kategóriájába.

Azért persze feltételezem azt is, hogy amennyiben formai okokból az egyetem esetleg a doktori eljárás megismétlését kérné, akkor a TASZ nem asszisztálna a formai problémák politikai üldöztetésként történő beállításához. Mert, ami a vélelmeimet illeti, azok halmazában az is benne van, hogy bár a mozgalmárság és a tudományos munkásság megfér egy fejben, egy életútban, de nem egymás helyett, hanem egymás mellett.

Én kérek elnézést!

Andrew_s

Disszertációs publikációk a napon

Furcsa dolog az, amikor egy látszólag szinte semmi téma hirtelen felcseperedik, kibújik az aszfalt alól, a maga természetességével nyújtózik a fény felé. A tűző napra. Vajjal vastagon megkenve. Valami ilyesmi történt Kende Judit le nem tett doktori esküjével is. Amikor a Facebook-on megjelent politikai gesztus-bejelentését követően óvatosságra intettem a hódolatok elsietését illetően a fene se gondolta, hogy ez egy vajjal megkent méhkas.

Akkor még csak pár furcsaság tűnt fel, ahogy akkor írtam is. Leginkább csak benyomás szintjén egy furcsa kiszámítottságot vélelmezve. Egy olyan gesztus kapcsán, ami a maga kockázatmenetességével inkább provokatívnak, mint hősiesnek tűnt. Aztán az általam készített képernyőkép felbukkant a MUON „hasábjain”. Mielőtt szemrehányásnak gondolná bárki, a kísérőszövegben alálinkelésre került forrás-bejegyzés. Abban a szövegben, melyben a szerzője rámutatott, hogy a képernyőképen jól látható Kende Judit oklevelének a száma. Amihez azt is hozzátehetjük: az aláírás rovatban is jól észlelhető egy aláírás a jelölt nevével egy sorban. Az oklevél számára való hivatkozás, a képzési adatokra vonatkozó véleménnyel napvilágot láttak a Hírhatár oldalán. Sebestyén Eszter által jegyezve. A képzési adatok alapján vélelmezve, hogy Kende Judit talán nem is annyira pszichológus, mint amennyire annak aposztrofálják, és talán elég doktor is ahhoz, hogy éljen a fokozat egzisztenciális és tudományos lehetőségeivel. Itt tulajdonképpen véget is érhetett volna a történet. Nem az első lett volna, ami érdemi reakciók nélkül, akár évekre is, hibernálódik. De nem ez. Hamarosan megjelent egy írás a Propelleren, melynek felütése, és címe szerint „Nem bánta meg a doktorjelölt, hogy nem esküdött az alaptörvényre”.

Alkalmasint kicsit csalafinta módon, mert a szövegből, talán a Hírhatár-os cikkre is reflektálva azért kiderül: „Kende tudományos szempontból így is doktornak számít”. A személyi irataiba pedig majd legfeljebb a Belgiumban megszerzendő, előre beharangozott avatás nyomán fogja beíratni. Miközben, természetesen, az is felmerülhet, hogy tulajdonképpen Kende Judit nyugodtan kérhetett volna megjelenési lehetőséget a Hírhatár-on, vagy az itt megjelent korábbi írást átvevő médiumok egyikénél. Az minden esetre kétségtelen, hogy nem csak Sebestyén Eszter cikkének némely gondolatára, hanem az általam felvetett gondolatra is válaszolt a Propelleren: „A szociálpszichológus azt is bevallotta, nem biztos benne, hogy egy ilyen döntést úgy is meg tudott volna hozni, ha nem Brüsszelben dolgozik. Úgy véli, itthon ez teljesen megakasztotta volna a karrierjét”. A Propeller ugyanakkor az egyetem véleményét is közli az esetről: „mostani esetet leszámítva korábban nem érkezett olyan jelzés, amely szerint a doktorjelölt kimondottan az eskütételi kötelezettség miatt ne vette volna át oklevelét”. Ami kétségtelenül lehet igaz, ha feltételezzük: a többség a Kende Judit által hivatkozott alaptörvényre, illetve a korábbi szöveg szerinti alkotmányra nem politikai kiáltványként, hanem köznapi jogforrásként tekint. Ebben az esetben azonban felmerül a kérdés, hogy miért látja szükségét egy doktorjelölt politikai gesztust gyakorolni ott, ahol a politikának normális esetben, a tudományos élet kapujában semmi keresnivalója nem lenne.

Erre az egyik magyarázat a fórumhozzászólások során is felmerült. A Magyar Nemzeti Mártírképző felvételi vizsgájaként ugyanis egyfajta előremenekülést is szolgálhat a gesztus. Ha feltételezzük, hogy az oklevél át nem vétele egy nagyon is földhöz ragadt célt szolgált. Tekintettel arra, hogy amit nem vesznek át sok-sok tanú előtt azt nem kell legalább ilyen látványosan visszaadni. A politikai akcionizmus egyben azt is biztosítja, hogy minden, az eskümegtagadás moralitását, illetve a doktori cselekményét, a cím odaítélését megkérdőjelező véleményt szinte automatikusan politikai támadásnak lehessen feltűntetni. Ez azonban szinte automatikusan a doktori értekezésre, az egyetem doktori szabályzatára irányítja a figyelmet. S nem szakmailag, hiszen a szakmai bukta a doktori védésen bekövetkezhetett volna. A doktori szabályzatból a nyilvánvalóan azt a 2013-ra keltezett, és 2014-ben is aktualizált verziót érdemes inkább figyelembe venni, mely Kende Judit védésekor hatályban lehetett. Ez az Országos Doktori Tanács adatai szerint 2014. november 4. 16h. Szerencsére az ODT lehetőséget biztosít az értekezés, a tézisek és a publikációs jegyzék megtekintésére is. Sajnos az utóbbi láthatóan nem került feltöltésre, mert a megnyitási kísérlet egy „A szerző még nem írta be, milyen dátumig vannak az adatai feltöltve” felirattal gazdagítja csak olvasnivalónkat.

Az ODT-nél elérhető dokumentumokat és a doktori szabályzatot összevetve az a fránya publikációs jegyzék azért is hiányzik, mert az ELTE említett doktori szabályzatának 15.§ -a szerint: „A doktorjelöltnek az értekezés elkészülte előtti önálló tudományos munkásságát a szakma által rangosnak tartott, lektorált, referált tudományos folyóiratban vagy kötetben megjelent, vagy közlésre elfogadott kettő vagy több közleménnyel kell igazolnia, amelyek az értekezés témakörében készültek”. Ami azt jelenti, hogy egy sikeres védést követően, ha nincsenek komoly formai hiányosságok, akkor az ODT üres listája csak valami véletlen miatt maradhatott kitöltetlen. De nem kell feladnunk a reményt, hogy megtudjuk a témában megjelent publikációk listáját. A 16.§(3) ugyanis ezt írja: „A doktori értekezéssel egy időben beadott tézisek tartalmazzák a disszertáció főbb célki-tűzéseit, módszereit és tudományos eredményeit, valamint a doktorjelölt e témában megjelent publikációinak listáját”. A tézisek pedig letölthetők az ODT oldaláról. A magyar nyelvű verzióban a „Kende” szóra keresve azonban csak a címlapokon jelez találatot a keresés. Az pedig nem a publikációk jegyzéke, hanem maga a jelen publikáció, a tézis jelzése. Kende Judit publikációiból nem hogy a „tudományos folyóiratban vagy kötetben megjelent” dolgozatait nem tartalmazza, hanem azokat az előadásokat sem sorolja a tézis-füzet ODT-hez eljuttatott, illetve az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolája oldalán is elérhető verziója, melyre az interneten rábukkanhatunk. A tézis-füzet angol nyelvű verziójával sem jártam jobban. Ami azt a formai hiányosságot sejteti, ami erősen szembe megy az ELTE említett doktori szabályzatával.

Az említett doktori iskola honlapján egyébként elolvashatjuk az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) kari doktori szabályzatát. Amiből megtudhatjuk, hogy a kar a publikációkat kicsit szigorúbban kezeli, és legalább három, összesen 24 kreditben beszámított, publikációt kell produkálni a doktori képzés során. Anélkül vélhetően nem is bocsáthatták volna doktori szigorlatra és védésre a jelöltet. Márpedig az iskola vezetője, a témavezető ezt aligha nézhette be. Mert a kari szabályzat 20§(6) szerint  „A publikációk és az egyéb kutatási tevékenységek teljesítését, valamint az adott tevékenység kutatásikredit-értékét – a műhely kivételével – a témavezető javaslatára a programvezető állapítja meg és igazolja a teljesítés megtörténtekor a Hivatal felé”. Alkalmasint a témavezetőnek a benyújtáskor is igazolnia kell a publikációkat (34§2a). Amelyek a tézisekből sajnálatos módon kimaradtak. Ahogy valószínűleg kimaradtak az ODT oldaláról letölthető értekezésből is. Igaz, itt szerepeltetni nem is lenne kötelező a szabályzatok szerint. Csak hátha... De nem. Pedig nem ettől lett volna túl terjengős. A terjedelemre a jelenleg érvényes szabályzata a Pszichológiai Doktori Iskolának azt írja, hogy „a disszertáció terjedelme 100-250 oldal”. Igaz, ez 2015. márciusában került jóváhagyásra. Korábban tehát a tokkal-vonóval sem, nem hogy nettó terjedelemben nem, 100 oldalas disszertáció is elegendő lehetett.

Összességében természetesen nem lehet állítani, hogy a publikációs jegyzék hiánya olyan súlyos hiányosság, ami esetleg ismételt védést, címvisszavonást indikálna. Elvégre, az ELTE említett, és a PPK oldaláról is letölthető, doktori szabályzatának 15.§ -a szerinti a publikációk nyilván megvannak. Alig valószínű ugyanis, hogy egy doktori iskola átlépne ilyen „apróságon”. Azonban jelzi, hogy a nagy nyilvánosság elé vitt politikai akció utóhatásai még a kis vajdarabkák állagmegőrzését is zavarják.

Andrew_s

Kérdőjeles grácia-avatás

Hogy a végén kezdjem: valóban könnyű Belgiumból ugrálni. Akkor is, ha valaki fagylaltárus, és akkor is ha valaki történetesen pszichológus. Az utóbbinak annyival is könnyebb, hogy jobban ki tudja számítani a cselekedete hatását. Ez aztán persze egyéb kérdéseket is felvet.

S akkor most kanyarodjunk az elejére. Egy Kende Judit nevű pszichológust nem avattak doktorrá. Nem orvosdoktorrá, hanem a phd-avatástól tekintettek el. Vagy ő tekintett el tőle. Alkalmasint a belga ugróiskolát is ő emlegette a Facebook-on. Ahol angolul és magyarul is ismertette az eseményt. A nem-avatás oka különben az, hogy nem kívánt felesküdni az alaptörvényre. Azaz nem volt hajlandó elmondani az erre hivatkozó doktori eskü szövegét. Abból az indíttatásból, hogy az alaptörvénynek nevezett kipingált leirat olyan kitételeket tartalmaz, amelyekkel nem ért egyet. Erre olcsó poén lenne ellőni azt, hogy a játékszabályokkal akkor is tisztában lehetett, amikor belevágott a doktori cselekménybe. De a novemberi nyilvános vita alkalmából már mindenképpen. Legalább olyan olcsó poén, mint kikiáltani a „karakán-csaj” díszdiploma nyertesének. Különben mindenki szíve joga, hogy a populista megközelítések melyikét választja. Némi igazság mindkét irányból megtalálható lesz.

Miközben az utóbbi minősítésen azért rág némi moly-likat az a kis mellékkörülmény, hogy az angol nyelvű Facebook-szövegben található egy igencsak politikai töltetű hivatkozás a hazai emberi jogi helyzetet illetően. Ami azt sugallja, hogy a jelek szerint angolul karakánabb tud lenni, mint magyarul. Esetleg a magyar nyelvű olvasókba kár bele a hivatkozás, Mielőtt azonban bárki nekiállna Kende Juditot szalonpolitizáló diszkó-tündérnek tekinteni, álljon itt az is, hogy 2011-ben egyike volt azoknak, akik a gyöngyöspatai gárdamegmozdulások elleni tiltakozást kezdeményezték. Ez különben helyére illeszti a doktori avatás körüli politikai megnyilatkozást is. Valószínűbb, hogy szó nincs hirtelen felindulásról, és sokkal inkább egy jól kiszámított személyes akció húzódhat meg a háttérben. Azt is mondhatnánk, hogy csapnivaló pszichológusnak kellene tartanunk, ha nem így lenne. Ebből a szemszögből nézve sokkal valószínűbb, hogy pont azért csinálta végig a doktori cselekmény mindengrádicsát, hogy a végén egy jól irányzottnak szánt oldalvágással nemet mondjon az eskütételre.

Ha innen nézzük, akkor a tiltakozás ténye még persze tiltakozás marad, és korántsem menti fel a zsírgránitba karcolgatott mondatok mögött meghúzódó tartalmakat. De a helyzetet, a „kiállást” azért a szemet kiverő manipulatív szándék képes lehet árnyalni egy kissé. Mert olyan kérdések kezdenek előóvakodni, hogy:

• Ha az USA bírósága éppen most nem hoz döntést a meleg-házasságokkal kapcsolatban, akkor a Facebook-ra kikerült szöveg is más lenne-e?
• Ha nem lenne Belgiumban nyilvánvaló kilátásban egy másik diploma, akkor is lángolna-e az öntudat?
• S akkor, ha a magyarországi állása, megélhetése függne a magyar egyetemen kiadott papírtól?

Az eddigi munkáját ugyanis lehet, hogy senki nem veheti el, de ha itt kell fizetni az itteni munkából a villanyszámlát, a gyerek taníttatását, a szülő gyógykezelését, akkor az ugyebár egy kicsit más helyzet. A helyzet demonstratív voltát, a hölgy politikai ambícióit, de még a véleményéhez való jogát sem vitatom. Vitám legfeljebb a jelenség interpretálóival van. Mert érdemes talán kicsit kevésbé sietni szentté avatásával. S ott kezelni a jelenséget, ahol érdemes. Politikai tiltakozóakciónak egy olyan jelölt részéről, akinek alig van valós vesztenivalója.

Andrew_s