Fidesz-dinnyét az ötkerből!

Dinnyét az ötkerből! Ez lesz alighanem a következő időszak nagy kampányjelmondata. Abban az esetben, ha a Napi.hu első információi helyesek lennének, akkor feltétlenül. Ugyanis ennek alapján kiterjedt tanyavilág lehetne feltalálható Budapest belvárosában. Eztán egy arrafele lakó, működő politikusnak sem lehetne megsértődnie, ha leparasztozzák. Szó sem lenne sértésről! Csak munkásságuk elismeréséről!

Az említett híradás ugyanis arról számolt be, hogy a pillanatnyilag publikus adatok alapján Rogán Antal kerülete több mint 226 milliót nyert a tanyafejlesztési program idén megemelt keretösszegéből. S máris meglódulhat a fantáziánk. Az egyik olvasata lehetne, például, ennek a hírnek az, hogy immár megcéloztuk az 1980-as Romániájának azt a kezdeményezését, ami krumpli-ültetést eredményezett a köztereken. A Fidesz pártkongresszusának centrális zöngéi után már nem is feltétlenül ütköznénk meg egy ilyen történelmi áthalláson. Megvalósulása esetén a képviselők népviseletben illegethetnék magukat, és karikás ostorral járnának-kelnének a közmunkában kapálgató napszámosok között. De rögtön elhessentjük ezt a képet. Nem nemzetieskedő betyáros nosztalgia hiánya miatt aggódva, hanem azért, mert a burgonya nem magyar növény. Igaz, a csicsóka sem. Így valami mást kellene kitalálni. Talán cukorrépa? Lehet. Bár, ki tudja. Hiszen a hazai nemesítését annak idején meghonosító úriember nem volt éppen Árpáddal érkezett pirospettyes magyar. Marad tehát a marharépa. Az ötkernek az is jó lesz! Meg persze a közmunkásoknak, akik legfeljebb majd abban kapják a fizetés-kiegészítést. Marosán elvtárs már dörzsöli is a kezét a túlvilágon.

De még jobb lenne, ha minden maradna, ahogy van, és a köztereken dúsan tenyészne a fű. A trágyázással sem lenne gond, hiszen elegendő lenne a 2006-os NŐPiF résztvevőinek nosztalgikus vándorszeánszait megrendezni. Szépen, forgóban összepisilnék a tereket, oszt jónapot. Fejtrágyázás megoldva. A fűnyírásra is van jól bevált nemzeti megoldás. Miként régen a repülőtereken, a belvárosban is rendszeresíteni lehetne birkanyájakat. Orbán Viktor meg amúgy is emlegette már, hogy a birkák számlálva vannak jól. Tehát egy fakókeselyű-szobrot hordozó fallikus vándor-emlékművet kellene csak rendszeresíteni, és a kormányfő rendszeres leltárt csinálhatna. Számba véve, a birkák pillanatnyi létszámát, és hallgatósági attitűdjeit. Egy probléma lenne csak ezzel. A füvet csak valós, azaz négylábú bikák tudnák karban tartani. Azok meg ugyebár a mellső lábaikon is állni szoktak. Nehéz tehát elérni azt, hogy ütemesen tapsoljanak. Ami azért a képviselőknek és békemeneteseknek sokkal jobban megy. Mármint a taps. Mert fűkasza közelében azért nem biztos, hogy engedni kellene őket. Meg aztán. Milyen hatalmas kegyetlenség lenne, ha a földek ügyeiről nem gombnyomással kellene dönteni a képviselőnek, hanem tevőlegesen. Nem beszélve a mezőgazdasági munkáról,hanem csinálva. Ne legyünk ennyire kíméletlenek.

Nem! Ezt talán még ők sem érdemelnék. Meg a földek sem. Így talán az lehet a megoldás, hogy a belvárosi lakosok körében felvirágzott a tanyák felvásárlása. Mert nincs is annál jobb és előkelőbb, mint hétvégenként szétnézni a házi ugaron. Néhány száz lóval a motorháztető alatt kilovagolni, és népnemzeti tanyasi gazdává válni egy hétvégére. Nem beszélve arról, hogy befektetésnek is bizonyára jó lehet egy tanya. Különösen, ha más dolgozik rajta. Ellenben szinte biztos, hogy mind megannyi kipróbált nemzeti tanyagazda lehetne az, aki a belvárosban lakik. Tehát Rogánnak igazán nem kellene pironkodnia azért, mert kerületének hivatalai tanyasi pályázatokat fogadtanak befele. Legfeljebb prionkodni. De biztos lenne a gazdasági előnyöknek egy olyan szintje, amitől felfele már nem kérdezi meg senki a tekintetes uramékat, hogy „ugyan hun van a kendék tanyája”.

Azonban, mint kiderült az időközben érkezett hírfrissítésből, még ez a gondolatkísérlet sem az igazi. Mint kiderült, valójában prózaibb okok állnak a háttérben. A hivatalos indoklás úgy szól, hogy a „belváros önkormányzata szeretné felújítani a kerület tulajdonában lévő Hold utcai vásárcsarnokot , ahol termelői, tanyai áruk megjelenésének adnának helyet”. Amiből egy dolog azonnal látszik. Az utólagos magyarázatot jobb lett volna az eredeti közlemény megjelenésével egy időben kiadni. Minden faggatódzás helyett. Ugyanakkor rögtön látszik a magyarázat gyenge pontja is. Ugyanis egy vásárcsarnokban csak diszkriminációval oldható meg, hogy csak tanyasi termékek kerüljenek benne eladásra. Ha azonban ez nem következik be, akkor a nem tanyasi termékeket árulók felett szelektíven fog csepegni a beázó tető? Erre is kellene valami megnyugtató magyarázat. Mert ellenkező esetben azt hihetnénk, hogy Rogán Antal frakcióvezető úr kerületének kellett egy kis extra suska, amit egy hirtelen előkapott indokkal a tanyasiak támogatására szánt alapból csippentettek le. Elvégre fővárosi kerületben zajló épületrekonstrukciót nem feltétlen a vidéki munkanélküliség felszámolásában is szerepet játszó terület terhére kellene talán megoldani.

Andrew_s