 |
| Forrás: Wikipedia |
A műanyagok mára az élet minden területén
előfordulnak, és alig van nap, amikor a „civilizált” világban ne találkoznánk
velük. Ami nagy segítség az embereknek, nem annyira jó az élővilágnak. A
tengerekben sodródó, nehezen bomló hulladék jelentős környezetkárosító.
Ez azonban nem mindig volt így, és a
kémikusok mára a lebomló műanyagok előállításában is profik. A kezdet kezdetén
azonban számos olyan problémával kellett megküzdeniük a vegyészeknek, mely ma is
az egyik oka annak, hogy nem minden mesterséges polimer alkalmas mindenhol. Aki
látott már hőre lágyuló, majd kormos lánggal égő műanyagtárgyat az aligha
szeretné ilyenből alkotni például a fali konnektort. Ha manapság ilyen kérdés
előkerül, akkor sokan szinte automatikusan rávágják, hogy „de ott a bakelit”.
Még akkor is, ha a mai csatlakozók igen messze vannak a régi, sötét színű,
törékeny eszközöktől. Anyagukban is.
Pedig az 1907-ben először előállított, és
1909-ben szabadalmaztatott „polyoxybenzylmethylenglycolanhydride” nevű anyag a
maga idejében úttörő jelentőségű volt. Egy olyan műanyag, mely nem volt
gyúlékony, valamint hőre nem lágyult, hanem még keményedett is kicsit. S bár
egy vegyész teremtette, szinte adódott, hogy széles körben számíthat a
technológiai területek érdeklődésére. Rádiók, telefonok, és természetesen számos
más elektromos készülék alkatrészeként tonnaszám került felhasználásra. Köznapi
néven a fenti, furanevű anyag kapta a bakelit nevet. Arról a vegyészről, aki
előállította, és aki 150 évvel ezelőtt született Belgiumban. Bár Leo Henricus
Arthur Baekeland nem ott, hanem Amerikában vált befutott kémikussá, és ott, a
New York állambeli Sleepy Hollow-ban is nyugszik.
1944-ben bekövetkezett halálakor a világ
bakelittermelése mintegy 175 ezer tonna volt és már akkor is tízezernél több
eszköz készült ebből az anyagból. A későbbiekben számos más, hasonló jellegű
műanyag követte, és mára talán számba venni is nehéz lenne azokat az
eszközöket, melyekbe beépítik az ezekből készült alkatrészeket. De nem is
szükséges ez a számbavltel. Születése másfél századik évfordulóján elég, ha
megemlékezünk arról, aki először állított elő nagy biztonsággal használható
műanyagot.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése