Az MTI szemBorg-hitelessége

Forrás: Iopscience

Egy hírforrás hitelessége hamar ellenőrizhető manapság az interneten. Ezért az ember azt hihetné, hogy egy magát hitelesnek tartó szervezet fontosnak tartja a tudósításainak minél teljesebb körét. No meg azt, hogy ha már közöl valamit, akkor legalább a szemet kiverő bakikat elkerüli. Különösen akkor, ha az illető hírszolgáltató országos, és így sokan átveszik a közleményeit.

Hazánkban ilyen az MTI, amelynek hitelességét a politikai közleményei kapcsán már nem egy esetben értek támadások. Legutóbb az Alaptörvénnyel kapcsolatos könyvbemutató szolgáltatott támadási felületet. Mely könyvbemutatón megjelent ugyan a hazai távírászat tudósítója, de nem tudósított. A pogácsa azért remélhetőleg ízlett, ha volt. A közpénzből fenntartott hírszolgálati iroda ilyen esetekben alighanem a közpénz utalványának aláíróját cseréli össze a köz pénzét összedobók jogos elvárásaival. Amibe különben a hitelesség szintén beletartozhatna. Akkor is, ha nem politikai eseményről van szó. Mint például akkor, amikor egy világra szóló tudományos eredményről szór szét sorokat. Márpedig az a hír, ami az MTI-re hivatkozva közli szemsejtek első nyomtatását alighanem ilyen. Az ördög, mint megannyi más esetben, a részletekben van.

A nyolc elemit kijárt kisördög ugyanis szinte azonnal felkapja a fejét a hír olvastán. Feltéve, hogy olvasási képessége elemelkedett a felhőcskék rajzolásától, és odafigyelt a biológia-órákon is. S még emlékszik arra, hogy a szem egy igen sokféle szövetből felépülő optikai adatgyűjtő. A kisördögnek tehát a szemsejt létével kapcsolatban is erős kételyei támadtanak. Különösen nyomtatásilag. Ha ugyanis azt olvassa, hogy „világon elsőként nyomtattak szemsejteket”, akkor valami olyasmi képzet jelenik meg, mint a 3D-s nyomtatók végeredménye. Beleöntenek mindenféle trutymókat egy nyomtatóba, és a túloldalon kijön egy sejt. Alkalmasint szemsejt. Több szem szemsejt. Egy lépésre attól, hogy nyomtassunk a távolban egy embert. Ez akkora világszenzáció lenne, ami az „Orchideák bolygója” című könyvet juttatja az ember eszébe. Fiatalabbaknak talán az „Ötödik elem” című filmet. Az emlegetett ördög azonban komoly kételyeket kezd suttogni a tudósítás biológiailag kissé zavaros szövegének olvastán. Olyasmit, hogy az MTI-nél valamit benézhettek a tudományos eredmény kapcsán.

A szövegben ugyanis tintasugaras nyomtató szerepel, amelynek működési elve elektromosan polarizált folyadékcseppek elektromos erőterekkel célzott célba-juttatásáról szól. Nem valószínű tehát, hogy egy sejt háromdimenziós felépítésének kinyomtatását szolgálná. Meg aztán a szövegben is retináról, idegsejtekről, meg ilyesmiről van szó. Sokkal inkább azt sugallva, hogy nem a sejteket nyomtatták, hanem a szövetet építették fel sejtekből. Mely sejteket a nyomtató technológiájával igyekeztek a megfelelő mintázatba rendezetten elhelyezni a mesterséges retina felépítésének érdekében. Már amennyiben mesterségesnek tekinthető a sejtekből így felépített retina. De ezt a kérdést most hagyjuk rá a bio-filozófusokra. Ragadjunk itt most a földhöz azon a szinten, hogy az MTI által a hazai média-szélbe elengedett szöveggel valami nyilvánvalóan sántító viszonyba van. Leginkább a valóság. Ollót nyitva a hírben sugallt folyamatok, valamint a tényleges kísérlet leírása között.

Erről az ollóról az interneten egy keresés, és két kattintás, eredményeként villámgyorsan meg is győződhetünk. A Barbara Lorber, Wen-Kai Hsiao, Ian M Hutchings és Keith R Martin nevével jegyzett tudományos publikáció ugyanis valóban nem sejtek 3D-s nyomtatásáról, hanem sejtek célba-juttatásáról szól. Piezoelektromos, és tényleg tintasugaras nyomtatóval. Mely technológiát annak érdekében alkalmazták, hogy szövettenyészetből származó a ganglion-, és az azokat támasztó glia-sejteket a retina működésének megfelelő mintázatba rendezzék. Ez egyébként nem csökkenti azt a hírértéket, hogy világújdonságról, és a retina-problémára visszavezethető vakság gyógyításának egyik nagy ígéretéről, egyfajta áttörésről, és kisebb csodáról van szó. Még azt sem feltétlen várnám el, hogy az MTI hírfolyamában tudományos alapossággal ismertessenek egy tudományos eredményt. Azt azonban igen, hogy ne egy cím („Adult rat retinal ganglion cells and glia can be printed by piezoelectric inkjet printing”) minden értelmezést nélkülöző, blikkfangosított tükörfordításának alapján tegyék azt közzé. Különösen akkor nem, ha még az eredeti cím, alapszintű angoltudással való értelmezése is sejteni engedné, hogy valami sántít a közzétett magyar verzióban: „A világon elsőként nyomtattak szemsejteket brit kutatók”.

Az eredeti közlemény különben részletesen, ábrákkal illusztrálva közli az egész folyamatot, amiből villámgyorsan lebukik, hogy hibás az MTI-hír címe által sugallt értelmezés. Az csak a hazai média-helyzet fonákságát jelzi, hogy a magát a szakmai kapcsolatok elősegítőjének definiáló Informed is gyakorlatilag kritika nélkül átvette az MTI közlését. Emelve annak a tétjét, hogy a köz pénzeiből fenntartott hírügynökség milyen hitelességgel működik a mindennapokban. S előre félve attól, hogy amennyiben esetleg a híres teniszező, Björn Borg családostul hazánkba látogat, akkor az egy Borg-inváziót sugalló hír-címként fog megjelenni.

Andrew_s