Cseszd meg, Eduárd!

Forrás: Wikimedia

Az, hogy a készenléti rendőrség lecsap a veszélyes, milliós károkat okozó tolvajokra, fegyveres rablókra, az teljesen rendben van. Aligha lenne a munkájuk kifogás tárgya, ha lecsapnának arra, akinek zsákmánya például a trágya. Mert ismert olyan eset, amikor a helyi Döbrögi még a trágyakupacot is elvitte. A lakosság támogatására is bizton számíthatnának ebbéli munkájukban.

Akkor, amikor egy „veszélyes fatolvajra” csaptak le, talán nem teljesen erről lehetett szó. A körülmények részletes ismerete nélkül, a rendőrség saját közlése szerinti, szűkszavú híradás alapján. A szabálysértésért, Nagykörű külterületén őrizetbe vett férfi, a Tisza-gát partján, lehullott faágakat gyűjtött össze és tulajdonított el. Arról nem szól az említett hír, hogy traktorral vonult volna oda. Az áglehullást motoros fűrésszel segítve elő. Valamikori tanulmányaimra hagyatkozva, azok alapján, a gátak leggyakoribb fái a nyár- és fűzfák. Ezekről annak idején azt emlegették a tanárok, hogy a hazai papíripar nagyobb dicsőségére még szorgalmazták is telepítésüket. Különösen a nyárfákét. Gyorsan nő, tehát negyed évszázad alatt vághatóvá válhat. Alkalmas vízállásos helyek fásítására, és szennyvizek tisztításának elősegítésére is. Hátrányai közé tartozik az allergiásakat zaklató termése, és az idősebb ágak törékenysége. Még akkor is, ha ártéren nőnek. Lehullott ágakat találni a környékükön tehát nem igényel különleges képességeket.

A környezet hőmérsékleti mínuszai közeledtével pedig rászorulhat valaki még arra is, hogy ágakat gyűjtsön. Természetesen mindez puszta találgatás. De a rendőrségi honlap nem közölt olyan információkat, ami alapján egy milliomos fakereskedő lett volna az elkövető. Begyűjtve ezzel magát a hon leggazdagabbjai közé. Azonban még az is kiderülhet, hogy az említettek egyike az őrizetbe vett férfiú. Ha nem, akkor még az is elképzelhető, hogy az őrizetbe vétellel még jól is járt talán. A fagyhaláltól például megmenekül. Ami számos hajléktalant könnyen utolérhet manapság ott, ahol a segítséget a jelenlétük tiltásában mérik csupán. Nem vitatva azt, hogy humánusnál humánusabb megoldási javaslatokat dolgoztak ki az egyes önkormányzati vezetők a hajléktalanok sorsának jobbítására. Néhányan még a külföldi kiküldetés viszontagságait is vállaltak, hogy némi meleget hozzanak haza zsákban. Floridából. Nem kímélve magukat, és meghagyva a kényelmes fagyűjtögetést, és az agyonfizetett közmunkát az eközben itthon dőzsölőknek.

Mely hihetetlen jólét az önkormányzatok egy részét is érinti. Mint arról Bíróné Dienes Csilla, Szamossályi község polgármestere tájékoztatta nyílttá vált levelében Tilki Attila fideszes parlamenti képviselőt. Felhívva a nevezett figyelmét arra, hogy a külhoni magyarok problémáit nem feledve, de talán a határon belüliekkel is foglalkozni kellene olykor. A településekkel is. Azokkal a településekkel például, amelyek önhibájukon kívül kerültek komoly bajba, hátrányos helyzetbe. Jelezve egyben azt, hogy a túlélést biztosító, az üzemeltetéshez szükséges pénz egy tizedének folyósítása az nem valós segítség. Megkockáztatnám: inkább alamizsna. Az csak külön szégyen lenne, ha egy település túlélése tényleg attól függne, amit a levél sejtet. Attól, hogy mennyire hajlandó a polgármester, illetve a lakosság, egy békemenetes prostituálódásra. Bár olyan körülmények között, amikor egy, a Békemenetre a dolgozókat presszionáló levél szerzőjének cége, a CBA társul össze egy rendőrségi akcióval, már semmin sem kell okvetlenül csodálkozni. Nem vitatva azt, hogy a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által elindított, veretes angol megnevezéssel „Police Coffee” -néven indított bűnmegelőzési kampány még akár jó ötlet is lehetne. Bár, talán jobban mutatva egy kereskedelmi céggel való összefonódás nélkül.

De mi egy kis ország vagyunk. Nem lehet talán elvárni, hogy a CBA támogatása nélkül le lehessen ülni egy kávé mellé a rendőrökkel. Megkérdezve akár azt is, hogy a készenléti rendőrség tényleg minden faágról pontosan tud-e? Különösen azt követően, ha a szél letöri. De majd biztosan lesznek pontosabb hírek erről is. Mert a csupasz hírre, miként a városi nincsteleneket csak a szem elől kisöprő fellépésre is, Bíróné Dienes Csilla ötlete, és Arany János sorainak nyomán azt mondhatjuk, hogy:

A fagyhalálhoz közeljutott

Hajléktalan, s nem Wales-i bárd

Míg azt rebegte búcsúzóul

„Cseszd meg, Eduárd!”

Andrew_s