KDNP: A kormány árulkodó pártszóvivője

Fotó: EISimay

Az ellenzék fellépésével és kommunikációjával több baj is van, aminek egyik tünete a valódinál jócskán nagyobb jelentőségűre fújt bajai választás. Az is nyilvánvaló, hogy a kormánypárt nem különösebben fog válogatni az eszközökben. Lett légyen az egy jól időzített rendőrségi eljárás, vagy csak szimplán a taplóság. Erre korábban is volt már példa, és erre a szintre lemenni valóban ostobaság az ellenzék részéről, mert itt a Fidesz megveri a rutinjával.

Akár a személyek, akár pártok szintjén. S ebből a szempontból sajnos Bajnai Gordonnak igaza lehet, hogy a kevés udvarias gesztusra lehet számítani. Az előző önkormányzati választásokra időzített ügyészi fellépéstől a képviselőnőkkel szembeni bunkóságig széles a kotta-skála, amint a kormányzat játszhat, és játszik. A törvényhozás mozgósításától a karaktergyilkosságig behangolva a tapsszólamokat a Fidesz, illetve Orbán Viktor hatalmának megtartása érdekében. Mert bármilyen szépségflastromot is tesznek ki az ajtóra, azt azért láthatjuk, hogy Fidesz-ben gyakorlatilag Orbán Viktor hatalmának van alárendelve a személyi kultusz. Már 1999-ben is egyedüli elnökjelöltként indult a pártján belül. S ez később sem változott, s a most aktuális kongresszusra is hasonló helyzettel indul a kormánypárt. A kampányirányvonalak behangolásában pedig nyugodtan számíthat a klerikális platform támogatására.

A KDNP ugyanis aligha tekinthető valójában másnak, mint a Fidesz olyan platformjának, amit a vallásosabb érzelmű szavazók megszólítására önálló pártként jegyeztettek be. Árulkodó erről, hogy a jelenlegi KDNP számos politikusa korábban a Fidesz színeiben volt akár kormánytag is az előző, 2002-ben megbukott, Orbán-kormányban. A már említett 1999-es állapot is erre utal, amikor is igaz volt, hogy „a Fidesz frakciójában vannak a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tagjai, akik nem akarnak külön pártot létrehozni, de meg akarják őrizni függetlenségüket”. Ami egyben azt is jelzi, hogy már az előző Orbán-kormány idején sem volt önálló kormányzati tényező az a szerkezet, amit ma KDNP néven ismerünk. Amivel nem az a gond, hogy ne lehetne kereszténydemokráciáról beszélni. Különösen, mivel egy igazi keresztény más sem lehetne, mint demokrata. Nem véletlen, hogy a klérusnak mindig meggyűlt a baja az olyan „eretnekekkel”, akik komolyan ezt túl komolyan vették. S ebből a szempontból tulajdonképpen meg is kell követnem mindazokat, akiket eddig megbánthattam azzal, hogy a KDNP-t többször is katolikus lobbi-pártként emlegettem. Amiből a lobbi-pártság igaz, de a kereszténységtől idegen az a bedrótozott rosszindulat, ami ki-kibuggyan a KDNP politikusaiból. Például az SZDSZ megszűnése kapcsán is megtapasztalt formában.

De a korábbiak fényében ez is érthető, mivel olyan politikusokat is betereltek a kormányzat aklában, akik vállalták a keresztes logót, de a Bibliáról elég szerény ismeretekkel rendelkeznek. Annyira, hogy akár egyfajta árnyékkereszténységet alakíthatnak ki. Ellenben kiválóan alkalmasak arra, hogy képviseljék a klérus vélt vagy valós érdekeit, és akár hitükön keresztül elérjék azokat is, akiket Orbán Viktor különben aligha tudna megszólítani. S nem kevésbé kiválóan alkalmasak arra, hogy ezen potenciális szavazóknak közvetítsék a Nemzeti Vezető éppen aktuális gondolatait, nézeteit, és véleményeit. Például a baloldallal kapcsolatban, mert ellenzékről Orbán Viktor nem beszél. Világos tehát, hogy amikor a keresztes platform megszólal, akkor ők is csak baloldalról fecsegnek annak kapcsán, hogy a szétesett baloldalról beszélnek. Nem véletlenül feledkezve meg arról, hogy az ellenzék egy ennél szélesebb kör jelenleg.

Például a parlamenti formalizmus alapján ellenzéki a Jobbik is. Amikor tehát a Fidesz szóvivői, és ebbe most a formál-jogilag önálló KDNP-t is beleértem, csak a baloldalról beszélnek, akkor árulkodnak a saját terveikről. Arról, hogy a Jobbikot már most sem kezelik ellenzékként. Alátámasztva azt, hogy alkalmasint minden további nélkül készek a szélsőségekkel, többé-kevésbé nyíltan kapcsolatot tartó, a Parlamentben is zsidózó párttal szövetséget és koalíciót kötni. Miközben, noha a liberalizmusnak nincsenek talán mély hagyományai a magyar társadalomban, de azért még az is létezik. Annak ellenére, hogy a jelenlegi oktatáspolitika ismét próbálja szellemi karámba nevelni az ifjúságot. Az emberi szabadságjogok ismerete, és elvárása ugyanis veszélyes lehet egy diktatúrára. Ahogy a történelem során mindig is veszélyes volt. A kormányzat tehát okkal próbál szabadulni azoktól, akik a liberalizmus irányába haladnak. Még olyan primitív eszközökkel is, mint a fétisimádással rokon hallgatás. Azt hívén, hogy amiről nem beszélnek az nincs is. Egyben remélve azt is, hogy a saját múltjáról is megfeledkezhet. Arról, hogy a Fidesz nem is nagyon titkoltan próbált az SZDSZ farvizén evezve előre jutni annak idején. Láthatóan nem eredménytelenül.

Talán ezért is tekintette fontosnak, hogy a klerikális platformmal kirohanást intéztessen az említett párt megszűnése alkalmából. Amit a KDNP szolgaian, és híven a hatalom eszméihez, meg is tett. Ahogy, mint írtam fentebb, most is készséggel állt be az orbanista csaholó-hordába a baloldal gyepálása érdekében. Bízva abban talán, hogy a Vezér kegyéből pár morzsa eztán is jut a hatalom asztalánál. Vagy alatta. Ahol kushad, míg nem lesz szükség ismét megszólítani a templomba járókat. S egyszer talán még azt is elérik, hogy ne csak a születésnapján, hanem napi rendszerességgel imádkozzanak Orbán Viktor lelki üdvéért. Aztán, ha esetleg ez mégsem visszhangzik elég hangosan, akkor majd azt is a baloldal ármányának fogják kikiáltani. Esetleg egyházi átkot is kieszközölve. Mindaddig, amíg komoly kérdések nem merülnek fel a hitüknél fogva megvezetett emberek tömegeiben, hogy a KDNP hazánkban, és a jelenlegi leosztásban vajon mi?  

Andrew_s