Foto: Fred Hossler (Allposters.com) |
A GMO-kban gonosz gnómokat látó szervezetek
nem egy esetben törekednek komoly politikai szerepre. Jól mutatja ezt a magukat
zöldnek nevezett pártok tevékenysége. De nehéz lenne a Greenpeace elválasztása
is a politikától. Holott nem egy esetben előszeretettel feledkeznek meg arról,
hogy a genetikailag módosított szervezetek mindennapjaink részévé váltak.
Így például a penicillin-termelő penészfaj
törzseinek a nemesítése sem lényegileg más, mint a többi nemesítési eljárás. Miközben ezen a
mikroszkopikus gombák esetében különösen jelentős lehet a nemesítők, a genetikai
módosítók szerepe. Szó szerint életet menthet. Ahogy aligha lehet megszámlálni
azokat, akiknek életét megmentette a penicillin felfedezése. Nem feledkezve el
természetesen arról, hogy a Penicillium notatum által termelt baktériumölő
vegyi fegyver felfedezése, gyakorlatilag egy új tudományterület, az
antibiotikumok kutatásának is jelentős mérföldkövévé vált. Egy olyan kutató
mikrobiológus munkásságának nyomán, aki nélkül talán mindez nem jöhetett volna
létre. Vagy csak később, és ezzel is tovább növelve a baktériumos fertőzések
áldozatainak számát.
Aligha vitatható tehát, hogy Sir Alexander
Fleming, mert róla van szó, mind a lovagi címet, mind a Nobel-díjat igencsak megérdemelten
kaphatta meg. Felfedezésének pedig évfordulója van szeptember idusán. Az idei
év a 85. évfordulója annak, hogy felfedezését megtette. A legendárium szerint
véletlenül észre véve, hogy a kontaminálódott baktériumtenyészetekben tiszta
gyűrű alakul ki a penésztelepek körül. Ha így történt az is a zsenialitását
támasztja alá. Hiszen hányan, de hányan mennek el a hétköznapok apró csodái
mellett. Anélkül, hogy rácsodálkoznának, elgondolkodnának felőle. Márpedig,
ahogy megannyi kutató megannyi felfedezése mutatja, erre sokszor lenne szükség
ahhoz, hogy ne csak a sablonok szürkeségbe fakulón görcsölő harcosa legyen
valaki.
S talán éppen ennek kapcsán lehet érdemes
elgondolkodni azon, hogy az oktatáspolitika alapvetően kiket képez. Sablonokban
gondolkodó, javítókulcsok alapján értékelhető tucatembereket, vagy a sablonokat
áttörni képes elméket. Vállalva, hogy az utóbbiak képzése nehezebb, mert az
innovatív diák elméje gyakran jelent kihívást, versenyfelhívást az erre a
versenyre képtelen oktató számára. Akinek kényelmesebb, lelazulóbb sablonfeladatokat
kiadni. Sablonba szorítva a legnagyobb tehetségeket is. Kitörési kísérletüket
akár a pályáról való nagy ívű eltávolítással jutalmazva. A saját kényelmének,
és a „tudományos” pályájának szolgálati oltárán áldozva fel napjaink
Flemingjeit, és a jövő felfedezéseit.
Akár a véletlen felfedezéseket is, melyek,
mint az évfordulós penicillin is mutatja, életeket menthetnek. Igaz, ma már nem
abban a formában, ahogy Fleming laboratóriumában. S nem egy esetben olyan
nemesített törzsek által termelten, melyek a GMO-kban csak a sötét ármányt, a
boszorkányságot látni képesek számára maguk a kiirtandó ellenségek. Kérdés
persze, hogy a saját betegségük esetén az antibiotikumot vagy a lassú halált
választanák inkább,
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése