2013. augusztus 20., kedd

Semjén Zsolt sínylődéstörténete

Az államalapítás ünnepe, augusztus 20.-a, körül láthatóan se szeri, se száma a politikusok megnyilvánulásainak. Ez nagyjából rendjén is van. Ahogy azzal is kár lenne kötözködni, hogy a szentté avatott I. Istvánra emlékezve a keresztény egyházakkal, illetve a keresztény vallással kapcsolatos kiszólások száma is feldúsul. A probléma az, amikor elindul egyfajta nagyotmondásos licit.

Az a fajta licit, amit például az orvosi rendelők várótermeiben is megtapasztalhat az, aki kicsit figyeli a ráérő, nem egy esetben ott szociális életet élő várakozók beszélgetésit. Szinte biztosan lesz mindig valaki, akinek a baja súlyosabb, mint az előtte szólóé. Ha pedig úgy érezné, hogy a licitálás már tényleg ciki, akkor a szomszédban lakik valaki, aki bírja a kórt. Esetleg már bele is halt. Valami ilyesmi történik láthatóan I. Istvánra emlékezve is. A sorba illeszkedően Navracsics Tibortól még csak azt tudtuk meg, hogy a kereszténység nélkül már a kultúra sem az igazi. A nem keresztény gyökerű európai értékek, és kulturális emlékek tehát szerinte nincsenek is. Orbán Viktor már jobban kötötte István-királyhoz a mondandóját. Legfeljebb a szentté avatott államalapító ténykedésével kapcsolatban csúsztatott kicsit. Talán azért, mert érezte egy kicsit talán, hogy önmagát nyilvánosan István-hoz hasonlítani mégis csak túlzás lenne. Különösen, mivel nem egy esetben nyilvánvalóan szembe megy I. István szellemével.

Szinte szerencséje, hogy a „szomszédban” van egy olyan kormányzati politikus, aki tudta még emelni a tétet. Nem avatta ugyan szentté Orbán Viktort, de azért a KDNP részéről is letette a garast. Navracsics Tiborhoz hasonlóan, Semjén Zsolt is valami nagy, globális okosságot akart mondani. Leszögezve, hogy korábban az ateista vörös diktatúrában sínylődött az egész ország, és abban alighanem ő is. Meg persze az egész Fidesz. Elfeledkezve arról, hogy erről a szerről már Kövér László is akkorát bucskázott, mint malac a jégen. Tekintve arra ugyanis, hogy a Fidesz vezérkara és annak rokonság, holdudvara korántsem teljes létszámban sínylődött a rendszerváltás előtti pártapparátusban, hanem tevékeny részese volt az említett szervezetnek. Esetleg haszonélvezőként pont akkor szerezte meg a diplomát. Ingyen, közösségi pénzből. A sínylődés biztos jeleként. Ahogy Semjén Zsolt is besínylődött 1984-ben a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémiára. Bár, talán, azt tekinti a saját elnyomatásának, hogy három évig dolgoznia kellett ezt megelőzően. Az évszámokra pedig azért érdemes figyelni, mert 1984-ben még messze volt a rendszerváltás. Így aztán aligha tekinthető a Pázmány működése annak az ateista elnyomásnak a jeleként, amire a védett madarak fővadásza emlékezni szeretne.

Mivel tehát tényszerűen nagyot mondott, és saját életútja sem erősíti meg a mondandóját, marad az, hogy tényleg csak valamivel emelni szerette volna a tétet. Ha Navracsics Tibor a kálvária avatásánál az európai kultúrára hivatkozott, akkor egy KDNP-s politikusnak kutya kötelessége az esztergomi királyi vár kápolnája és a szomszédos Studiolo restaurálására adott pénz átnyújtásánál valami keményebbet mondani. Semjén Zsolt legalább is így gondolhatta. Kapcsolódva a miniszterelnökéhez is annyiban, hogy a szerinte „keresztény ihletettségű alkotmány” okán sem „veszett oda Szent István öröksége”. Mellyel kapcsolatban a hibák nyilvánvalóak. A KDNP „keresztényiségét” például Rétvári Bence államtitkár ténykedése, vagy a semjéni plágiumbotrány kezelése mutatja legjobban. No meg persze jelenleg Alaptörvénye van az országnak. Bár, némi nagyvonalúsággal, ezt akár alkotmánynak is kezelhetnők. Míg az előzőeken vitatkozni is lehet, Szent István örökségét illetően már komolyabb gondok vannak. Az eszmei öröksége ugyanis igencsak rombolás tárgyát képezi a kormányzat izolacionalista, és mindenhol ellenségeket kereső politikájának következtében. De erről, Orbán Viktor beszéde kapcsán esett már szó. Semjén Zsolt megszólalása kapcsán csak ismételni lehetne.

Legfeljebb kiegészíteni azzal, hogy amennyiben igaz Áder János megállapítása, hogy az állam mi vagyunk, akkor a KDNP politikusainak valaki elmondhatná: legalább magunkkal, egymással legyünk őszinték. Talán még Semjén Zsotnak is sikerülne, ha egyszer belekezdene.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook