Navracsics legújabb kálváriája

Forrás: Csendhegyek.blogspot.com

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Veszprém-Gyulafirátóton a felújított kálvária átadási ünnepségén vett részt szombaton. Az Úr 2013. évének augusztus 17.-én. Önmagában szinte mínuszos hír lehetne, és a helyieken kívül szinte mindenki más megvonná a vállát. Holott ez sem feltétlenül lenne helyénvaló. Amiért emlékezetessé tette Navracsics Tibor, az nem az esemény lényege, hanem az aminél azért többet várhattunk volna tőle.

Az esemény maga az, hogy a helyiek erőfeszítésének, egyházi és önkormányzati források, valamint helyi családok közadakozásának felhasználásával megújult az említett, és eredetileg két évszázadnál is régebben emelt Kálvária. Sok szempontból tényleg helyi jelentőségű esemény. Noha alighanem máshonnan érkezettek figyelmére is érdemes lehet. Ahogy az is, hogy a helyi összefogást lehet, és érdemes a kulturális örökség megőrzésére fordítani. A haza múltjába ugyanis nyilvánvalóan tartoznak bele ezek a műemlékek, és a közös erőfeszítést ugyancsak megérdemlik. Ebből a szempontból tehát kár lett volna, ha a hír elsüllyed a stadionépítő sikerpropaganda, és az ellenzéket ellenségként kezelő kormánypárti dühkitörések hullámai között. Ha Navracsics Tibor ennyit mond, az is elég lett volna. Bár nyilvánvalóan nem mondhatott volna ilyeneket, hiszen Vezére szinte biztosan megmosta volna a fejét a stadionépítés és a bajnaigyurcsányozás nagyszerűségének kétségbe vonása miatt. A közigazgatási és igazságügyi minisztert a csinovnyikreflex meg is védte mindettől. Miközben alighanem érezte, hogy kéne azért mondani valami nagyot.

Mondott tehát egy nagyot, fellengzőset, keresztényit, európait, és alapvetően butát. Olyat, ami sem nem keresztényi, sem nem európai, és még csak nem is feltétlenül igaz. Azt találta mondani, hogy „ahol kálvária van, ott Krisztusban hívő emberek élnek, Krisztusban hívő kultúra, Krisztusban élő hagyományok léteznek - azaz ott Európa, ott civilizáció, kultúra, jóravaló emberek vannak”. Mely kijelentés részigazságai nyilvánvalóak. A jóravalóságot például azok esetében, akik egy műemlék helyrehozására adakoznak, aligha lehetne kétségbe vonni. Ahogy az sem kétséges, hogy a Kálvária, Jézus szenvedéstörténetét ábrázolva, kötődik a keresztény hithez. Azonban ugyanakkor az is tény, hogy a jelen európai kultúra jellegzetesen gyűjtőkultúra. Az angliai kőköröket építők, a druidák, a rómaiak, a vikingek, a gótok, és még ki tudja hány nagy, és kisebb kultúraépítő nép, népcsoport hagyományait őrzi az, amit európai kultúraként tisztelhetünk. Miközben a Római Birodalom számos más kulturális örökséget karolt fel, vitt tovább, illetve épített be saját szellemi rendszerébe.

Olyanokat, melyek a régi egyiptomi, folyóközi civilizációk hagyományait, tudásait is továbbörökítették. Annyira, hogy a tucatalapú számolás, az idő 60-as alapú számlálása is legalább ilyen régi. Ahogy szintén a Római Birodalomnak volt köszönhető az is, hogy egy, a régi judaista vallást megreformálni szándékozó, zsidó tanító szellemében alapított szekta hite államvallássá válhatott. A régi civilizációk letűnt nagyjai tehát alighanem hangosan röhögnek az égi sörözőkben Navracsics Tibor kijelentésén. Néhány jelen civilizáció tagjai meg joggal sértődhetnének meg a miniszter eurosovén megnyilatkozásán. Az arab, az indiai/sumér, illetve kereszténységnél szintén régebbi kínai kultúráról aligha mondhatná felelősen bárki is, hogy értéktelen lenne csak azért, mert nem keresztény. Ahogy a jelen Európájában sem csak keresztények élnek. Amikor tehát a miniszter szellemileg félrelép a józan ész ösvényéről, mert minden áron valami nagyot akar mondani, akkor repül a fürdővízzel a gyerek is.

Ebből a szempontból tulajdonképpen a gyulafirátótiak kérhetnék ki leginkább maguknak a megnyilatkozást. Nem azért mert kultúrálatlanok lennének, mert buták lennének, vagy mert baj lenne, ha keresztények. Hanem azért, mert a mindenáron feltűnni akaró, a semmi ágán is túlteljesítési kényszerben levő miniszter elvitte a show-t. Mert most sokan csak arról beszélnek, hogy Navracsics Tibor már megint milyen ökörséget hordott össze. Miközben háttérbe szorul az, hogy a kulturális értéket nem, illetve nem csak a stadionok építése, hanem a meglevő emlékek, értékek mentése, ápolása is jelenti. Sőt! Leginkább az jelenti.

Andrew_s