2013. július 24. -én jelent meg Szabó
Zoltán Facebook-profiljának oldalán a hír, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) a
leghatékonyabb indirekt cenzorok sorába lépett. Az időpontoknak, így, egy
nappal később akár külön jelentősége is lehet. Mivel egy olyan hírrel
kapcsolatban került a fenti állítás közlésre, ami Orbán Viktor tanácsadóinak
javadalmazására vonatkozott, majd eltűnt a Webhir.com oldalairól. Aminek
kapcsán tényleg nem igazán eldönthető kérdés, hogy sírjunk, vagy visítva
röhögjünk.
Nem csak a cenzúra, a kormányzati
befolyás, a csinovnyiki túlteljesítés miatt, hanem az informatikai rendszerek,
az internet működésének fájdalmasan szegényes ismerete miatt is. Azonban előbb
az előzményekről szólnék. Orbán Viktor, jött, látott, és megjutalmazást
helyezet kilátásba az ő cirkuszának
aktív részesei számára. Kivételesen nem a stadionépítőknek, hanem a
sportolóknak és edzőknek. Alighanem a miniszterelnök sportdiplomáciai
felkészítését végezhetik azok a szakértők, akik körébe Kárpáti György, egykori
olimpiai bajnokunkat is besorozták. Nem társadalmi munkában, hanem 670 ezer
forint havi, mintegy negyed órás telefonbeszélgetéssel kiérdemelhető,
tiszteletdíjért a 47 ezer forintos garantált állami jövedelmek országában. A Demokratikus
Koalíció (DK) ezzel kapcsolatban adott ki közleményt, mely 2013. július 24.-én
fél tíz körül került ki a világhálóra.
A közlemény különben nem is az összeget
kifogásolta. Érthetően, hiszen egy hazánknak sikerekkel gazdag nevet szerző
sportoló miért ne érdemelhetné meg az anyagi problémáktól mentes nyugállományt.
A vízilabdázóknál sokkal silányabban teljesítők számára is adott jelenleg ez a
lehetőség. Ellenben egy dolog lenne, egyfajta garantált nyugdíjat és mélységes
elismerést adni egy sportolónak, és megint más dolog a munkavégzésre vonatkozó
jogszabályok esetleges állami kijátszása. A DK közleménye az utóbbira, a
színlelt szerződésre, illetve az ár/érték aránytalanságra kérdezett rá a
kormányfőnél, illetve a legfőbb ügyésznél, Polt Péternél. Hivatkozva arra, ami
az említett portálon, 2013. július 13.-án a Google számára már elérhető
formában megjelent. A keresés nyomán az utóbbin az olvasható: „Negyedórányi telefonbeszélgetésért utaltak
át bruttó 670 ezer forintot a Miniszterelnökség legújabb tanácsadójának,
Kárpáti Györgynek”.
Az eredeti interjú azonban nem érhető el.
Ahogy arra Szabó Zoltán is felhívja a figyelmet, a DK közleményének
nyilvánosságra kerülése után sebtében lesöpörték a netről. Azzal a kísérő
szöveggel, hogy „Sajnáljom ez a cikk
törölve van, vagy soha nem is létezett.” Amely szövegben a nyilvánvaló
elírás is sejteti, hogy milyen hirtelen döntöttek a lekaparásról. Elfeledkezve
arról az alapérvényű jelenségről, hogy a
net nem felejt. A nemzetközi rendszerekből is kitakarítani több kell, mint
esetleg egy telefon a pártközpontból. Az automatizmusok még az eredeti oldalon
is őrzik például a Facebook-kedvelések számát. Ahogy azt a lehetőséget is, hogy
további „like” nyomható, illetve az „elküldésre” is lehetőség van. Ilyenkor
pedig egy újabb rendszer lép be. A Facebook belső informatikai rendszere, mely
szintén egy független rendszer. Olyan, ami őrzi az első megosztás rövid
bevezetését, linkjét, és képét. Villámgyorsan leleplezve az eredeti anyag
törlését. S persze a törlést kezdeményező, utasításba adó vagy utasítás nélkül
elvégző informatikai ostobaságát is.
Mert nyilvánvalóan nem szabad kizárni azt
a lehetőséget sem, hogy nem a pártközpontból szóltak oda. Elegendőek lehetnek a
hatalommal szembeni lojalitáselvárások vélelmei ahhoz, hogy beinduljanak a
korábban, más
üggyel kapcsolatban már említett reflexek. Azok a reflexek, melyek mögött
gyakran valós félelmek vannak a valós kiszolgáltatottságtól. Akár egy-egy átgondolatlan, kapkodó, és alapvetően sajnálatra méltó reakciót szülve.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése