2013. július 1., hétfő

A Nemzeti Érpataki Autonóm Terület, mint iskolapélda

Érpatak iskolai csendélete,
Árpád-sávval és polgármesterrel
A Nemzeti Érpataki Autonóm Terület (NÉAT) vezetőjétől hangos most a média közröhej iránt érdeklődő vonulata. Igaz, a fenti néven nem kiáltotta ki Orosz Mihály Zoltán a mag kis országát, de a kinyilatkozásai alapján még sor kerülhet erre is. Végső soron ez alighanem egy rabszolgatartó kisközösség lesz, ahol kiteljesedik majd az unortodox workfare. Ami viszont Orbán Viktornak, és hajdani jobb-kezének egyik kedvenc vesszőparipája.

Aki ezek alapján azt hinné, hogy Érpatak polgármestere a Fidesz jelöltje volt, az a formális tévedés bűnébe esik. Orosz Mihály Zoltán ugyanis független jelöltként kapta meg jelen alattvalói egykori kegyelméből az őt most megillető címet. Az persze megint más kérdés lenne, hogy most mennyire bánják az akkori döntést. Az pedig egy újabb kérdés, hogy mennyire merik bánni az akkori döntést. A pillanatnyi hatalom ugyanis egyben azt is jelenti, hogy a polgármester a megélhetés ura is a környéken. Elmozdításához tehát először azt kellene elhinniük az embereknek, hogy képesek elmozdítani azt, aki minden fellépésével azt sugallja, hogy neki mindent szabad. Ebből a szempontból Érpatakra is igaz, hogy cseppben a tenger. Egy kis Magyarország, melynek viszonyai hasonló helyzetet látszanak jelezni. Az emberek morognak, de félnek ugatni. Okkal, hiszen a napi szükségletek beszerzésekor nem statisztikai adatként, hanem személyes valóságként élik meg a kiszolgáltatottságot, a munkanélküliséget, a recessziót.

Ugyanakkor, ellentétben a hazai általános viszonyokkal Érpatakra mégis a közvetlen, országos szabályozóknak kellene érvényesnek lenniük. Országosan ugyanis lehet, hogy működik az Európai Unió-ra, illetve annak tisztségviselőire való mutogatás. Csatolva ehhez az ellenzékkel szembeni lejárató-kampányokat, melyek során Rogán Antal egész az unortodox baloldal meghatározásáig is eljutott. Érpatakon azért mégis furcsa lenne azt állítani, hogy azért nem használnak gépeket, és azért van permanens jelmezbál, mert az ország permanens forradalma és szabadságharca ezt kényszeríti rájuk. S a helyi polgármester ezzel vívja saját függetlenségi háborúját. Alkalmasint a gyermekvédelmi irányelvek ellen is. Mert azért egy iskolai rendezvényen való fellépést nehéz elvonatkoztatni a diákságtól. Igaz a gyermek és ifjúságvédelem aligha tartaná a pálinkázgatást példamutató iskolai viselkedésnek, és az is megtörtént már alig fél éve.

Azért persze Érpatak egy kicsit más. A decemberi pálinkázgatásnál legalább nem kínálták meg a gyermekeket. A NÉAT vezetőjének buzizását viszont a diákság aligha befogott füllel kellett, hogy végighallgassa. Amikor tehát az említett rendezvényen nem kérték fel a polgármestert a csendes távozásra, illetve a diákokat sem kísérték ki a pedagógusok, akkor annak szintén lehet önálló jelzésértéke. Megfélemlítésről, rosszabb esetben nem is olyan látens egyetértésről üzenve. Bár egy olyan településen, ahol egy erre született megállapodás ellenére sem hívnak össze testületeket, és a törvényességi felügyelet gyakorlása a vállvonogatásból áll, a megfélemülésre szavaznék inkább. De kétségtelen, hogy a helyi viszonyok alaposabb ismerete kellhetne még a tippeléshez is.

Így például jó lenne tudni Birta Ferencné Madar Anna véleményét az ügyről. Nyilván nem a polgármester ténykedéséről általában, hanem annak iskolai megnyilatkozásáról. Tankerületi vezetőként, a KLIK adatai szerint, ez az ügy ugyanis hozzá tartozik, hozzá tartozhat. S mivel egy szintén nem nagy településen, Szakolyon maga is polgármester-jelölt volt, azt is jobban meg tudhatja ítélni, hogy meddig mehet el Orosz Mihály Zoltán. Addig pedig, míg a KLIK, vagy esetleg az önkormányzatok általános felügyeleti szerve részéről nem születik állásfoglalás, addig modellként szemlélhetjük a NÉAT-ot. Ahol a helyi vezető lehet, hogy csak méltó társa akar lenni az országos vezetésnek. Szellemiségében is.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook