Kis útmutató a következetesen magyaros diétához

Egy könyv, ami a paprika miatt
szintén rajta lehet a halasi indexen

A Magyar Narancs az internetes oldalán adott hírt arról, hogy Kiskunhalason új értelmezést adtak a szüreti mulatságoknak. Azzal, hogy a hagyományőrzés jegyében a mazsorettek is csak palotás jelmezben léphetnek fel az eseményen. S az csak természetes, hogy a gasztronómia is csak a hagyományokat őrizheti. Kitiltva a vattacukrot, a pattogatott kukoricát, és a török mogyorót is. Az előbbi, a palotás ruhába bújt lányok kérdéséhez nem szólnék hozzá, mivel palotásban is ügyesek és csinosak lehetnek.

Az a gasztronómiai ügy már sokkal inkább megmozgathatja az ember képzeletét. Nem vitatva természetesen, hogy vattacukor egy modern ármány, hiszen a cukorrépa nemesítése aligha lehetett a hátrafele nyilazó ősök napi szórakozása. A modern magyar növénynemesítés egyik megalapozója, Fleischmann Rudolf pedig annak ellenére nem menne át a Turul-ősök génjeit vizsgáló bizottságon, hogy igen sokat tett az országért. A törökmogyoró (Corylus colurna) kitiltása már kevésbé világos, mivel Ázsiában is őshonos, és őseink találkozhattak vele. Bár a szervezőknek biztos ismeretei lehetnek arról, hogy undorral kiköpték talán. Ja, hogy a neve? Szörnyű lehet. De akkor most a Török vezetéknevűek is kezdjenek rettegni? Vagy csak Kiskunhalas környékéről lesznek kitiltva? A pattogatott kukorica viszont tiszta sor. A kukorica Amerikában őshonos, közünk se hozzá.

Viszont teljesen logikus az is, hogy a szervezők étrendjéből számos élelmiszert azonnal ki kell tiltani. A kukorica mellett ugyanis paprikát, paradicsomot és krumplit éppen úgy nem ehetnek, ahogy a veteménybab (Phaseolus vulgaris) megannyi formája is tilalmas számukra. Lévén ezek szintén Amerikából keveredtek ide. De megsütni sem szabad semmit napraforgó-olajban, mivel a napraforgó, de még gumós rokona, a csicsóka is a nagy vízen túlról jött közénk. A homoki bab (Vigna sinensis) szintén kiesik, mivel eredetileg afrikai növény. Bár, ha ennyire mélyre merülünk, akkor tulajdonképpen a jelenleg termesztett búza őseinek egy része is a Közel-Keletről, illetve Afrikából származik. Viszont kétségtelen, hogy már a római-korban is termesztették. Így talán a halasi szervezők megkegyelmeznek a búzalisztből készült termékeknek. Amelyek fűszerezéséből a paprika mellett a borsot is ki kell tiltani, hiszen köze sincs Turul-hon ősi vegetációjához.

Az persze kérdéses, hogy például disznóhúst ehetnének-e, mivel a rövidlábú jószágok kérdésesen bírhatták a honfoglalás környéki nagy menetelést. Miközben az élelmezésbéli szerepe kétségtelenül a törököknek köszönhetően nőtt meg. Lévén, hogy vallási okokból nem rekvirálták a disznót. Így az erdőbe kihajtott, nem annyira szem előtt levő konda biztosíthatta a települések élelmiszer-utánpótlását. Úgyhogy inkább disznót se egyenek az igazán következetes szervezők. Ahogy pulykahússal se csillapítsák éhüket. Melynek elverése után leöblíteni csak és kizárólag homoki szőlő bora jöhet szóba. S csak olyan ültetvényé, melyet nem oltottak filoxéra-rezisztens alanyra. Ez utóbbiak ugyanis szintén a külhon átkos földjeiről származtak Európába. Bár, az idő kerekének visszaforgatásával ez is megoldódna, mivel a filoxéra is amerikai illetőségű. Úgyhogy tulajdonképpen Kolumbusz tehet mindenről. Meg az ideérkező vezérek, akik elfelejtettek pontos terménylistát, és állatleltárt készíteni. Megtámogatva ezzel a késő utókorban a Cornea (Szaruhártya) Zsolt vezette baráti kör munkáját. Pedig milyen egyszerű lenne megállapítani ezek birtokában, hogy Kiskunhalason egész pontosan mi lehet a standokon?

Ahogy a magyarkodóknak is sokkal egyszerűbb lenne a speciális, csak rájuk jellemző diéta összeállítása. Kihagyva a fentebb említetteket. Esetleg kiegészítve még a többi olyan növénnyel és állattal, amivel a vándorlások során nem, csak itt letelepedve találkozhattak a lóhátról hátranézők. Miközben előttük palotásba öltözött kislánykák jártak.

Andrew_s