Egy könyv, ami a paprika miatt szintén rajta lehet a halasi indexen |
A Magyar
Narancs az internetes
oldalán adott hírt arról, hogy Kiskunhalason új értelmezést adtak a szüreti
mulatságoknak. Azzal, hogy a hagyományőrzés jegyében a mazsorettek is csak
palotás jelmezben léphetnek fel az eseményen. S az csak természetes, hogy a
gasztronómia is csak a hagyományokat őrizheti. Kitiltva a vattacukrot, a
pattogatott kukoricát, és a török mogyorót is. Az előbbi, a palotás ruhába bújt
lányok kérdéséhez nem szólnék hozzá, mivel palotásban is ügyesek és csinosak
lehetnek.
Az a
gasztronómiai ügy már sokkal inkább megmozgathatja az ember képzeletét. Nem
vitatva természetesen, hogy vattacukor egy modern ármány, hiszen a cukorrépa
nemesítése aligha lehetett a hátrafele nyilazó ősök napi szórakozása. A modern
magyar növénynemesítés egyik megalapozója, Fleischmann Rudolf pedig annak
ellenére nem menne át a Turul-ősök génjeit vizsgáló bizottságon, hogy igen
sokat tett az országért. A törökmogyoró (Corylus
colurna) kitiltása már kevésbé világos, mivel Ázsiában is őshonos, és
őseink találkozhattak vele. Bár a szervezőknek biztos ismeretei lehetnek arról,
hogy undorral kiköpték talán. Ja, hogy a neve? Szörnyű lehet. De akkor most a
Török vezetéknevűek is kezdjenek rettegni? Vagy csak Kiskunhalas környékéről
lesznek kitiltva? A pattogatott kukorica viszont tiszta sor. A kukorica
Amerikában őshonos, közünk se hozzá.
Viszont
teljesen logikus az is, hogy a szervezők étrendjéből számos élelmiszert azonnal
ki kell tiltani. A kukorica mellett ugyanis paprikát, paradicsomot és krumplit
éppen úgy nem ehetnek, ahogy a veteménybab (Phaseolus vulgaris) megannyi
formája is tilalmas számukra. Lévén ezek szintén Amerikából keveredtek ide. De
megsütni sem szabad semmit napraforgó-olajban, mivel a napraforgó, de még gumós
rokona, a csicsóka is a nagy vízen túlról jött közénk. A homoki bab (Vigna
sinensis) szintén kiesik, mivel eredetileg afrikai növény. Bár, ha ennyire
mélyre merülünk, akkor tulajdonképpen a jelenleg termesztett búza őseinek egy
része is a Közel-Keletről, illetve Afrikából származik. Viszont kétségtelen,
hogy már a római-korban is termesztették. Így talán a halasi szervezők
megkegyelmeznek a búzalisztből készült termékeknek. Amelyek fűszerezéséből a
paprika mellett a borsot is ki kell tiltani, hiszen köze sincs Turul-hon ősi
vegetációjához.
Az persze
kérdéses, hogy például disznóhúst ehetnének-e, mivel a rövidlábú jószágok
kérdésesen bírhatták a honfoglalás környéki nagy menetelést. Miközben az
élelmezésbéli szerepe kétségtelenül a törököknek köszönhetően nőtt meg. Lévén,
hogy vallási okokból nem rekvirálták a disznót. Így az erdőbe kihajtott, nem
annyira szem előtt levő konda biztosíthatta a települések
élelmiszer-utánpótlását. Úgyhogy inkább disznót se egyenek az igazán
következetes szervezők. Ahogy pulykahússal se csillapítsák éhüket. Melynek
elverése után leöblíteni csak és kizárólag homoki szőlő bora jöhet szóba. S
csak olyan ültetvényé, melyet nem oltottak filoxéra-rezisztens alanyra. Ez
utóbbiak ugyanis szintén a külhon átkos földjeiről származtak Európába. Bár, az
idő kerekének visszaforgatásával ez is megoldódna, mivel a filoxéra is amerikai
illetőségű. Úgyhogy tulajdonképpen Kolumbusz tehet mindenről. Meg az ideérkező
vezérek, akik elfelejtettek pontos terménylistát, és állatleltárt készíteni. Megtámogatva
ezzel a késő utókorban a Cornea (Szaruhártya) Zsolt vezette baráti kör munkáját.
Pedig milyen egyszerű lenne megállapítani ezek birtokában, hogy Kiskunhalason
egész pontosan mi lehet a standokon?
Ahogy a
magyarkodóknak is sokkal egyszerűbb lenne a speciális, csak rájuk jellemző
diéta összeállítása. Kihagyva a fentebb említetteket. Esetleg kiegészítve még a
többi olyan növénnyel és állattal, amivel a vándorlások során nem, csak itt
letelepedve találkozhattak a lóhátról hátranézők. Miközben előttük palotásba
öltözött kislánykák jártak.
Andrew_s
Én már rájöttem, hogy a "magyar" az igazából valami Gyűrűk ura-szerűségből kilépett kardozós, varázslós fantasy figura.
VálaszTörlésValami olyasmi. Illetve mindig más. Olyan, amilyennek éppen látni szeretné az, aki mondja. A másikra. Hogy nem.
Törlés