Csodavárók csalódása várható

Forrás: ATV

Orbán Viktor felszólalt a Tavares-jelentés vitájának plenáris ülésén. Azon, mely Rui Tavares portugál, zöldpárti európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásával kezdődött el Strasbourgban. A királyi TV-hiradó kiemelte este Orbán felszólalását, melyben többek között kiemelte, az MTI által is kiemelt szlogent arról, hogy nem szorul kioktatásra demokráciából. A jelentésről majd szavaznak az EP szabályai szerint. Eközben persze nyilvánvaló, hogy a szavazáskor a pártérdekek sem lesznek hatástalanok.

Orbán Viktor ugyanis hazabeszélt, de ezzel azért nincs egyedül. S itt elsősorban nem a vadul kommunistázó, illetve sztálinozó elv-, és hittársaira gondolok. Egyes országokban tarthatnak a zöldek megerősödésétől, míg másokban a hasonló eljárásoktól. Néhány képviselőben győzhet a pártcsoport-szolidaritás, míg másokban a dac ezzel szemben. Mert Orbán Viktor korántsem biztos, hogy egyedül akarja megtorpedózni egy Európai Egyesült Államok-szerű képződmény kialakulását. Néhány pontot azonban, ami ennek a szavazásnak a kapcsán felmerülhet, talán érdemes összeszedni külön is:

• Rui Tavares portugál képviselő, és Portugália korántsem tartozik jelenleg az Unió jelentős súlyt képviselői államai közé; 
• Rui Tavares zöldpárti képviselő, és a zöldeket sokan az anarchistákkal rokon képződményként kezelik, miközben jelentős cégek lobbi-érdekeit zavarhatják;
• Az EP-ben is emberek szavaznak, akik egyáltalán nem mentesek az előző pontok hatásaitól;
• Orbán Viktor fizikailag az EP-ban szólalt fel, de valójában haza beszélt, mivel pontosan tudhatta, hogy a hazai hivatalos média részletesen fogja tárgyalni a beszédét;
• Kiszámítható volt, hogy a cáfolat szándékával, de ezt a beszédet az ellenzéki média is tárgyalni fogja; 
•  Az utóbbiak hatására gyakorlatilag mindenkihez eljut;
• Az utóbbiak érdekében igyekezett a radikális jobboldal felé gesztusokat téve lejátszani őket a színpadról, mivel egyrészt ezzel piros pontot remél az EP-ben, másrészt szavazatokat a szélsőjobbról;
• Az otthonra üzent beszédben nincs jelentősége a tényszerűségnek, mivel elegendő a haza „hős védelmezőjének” szerepét eljátszani;
• Az utóbbi jól lemérhető azon, hogy taxatíve egy Tavares-pontra sem tért ki;
• A tényszerű cáfolat hiányának „benyelése” az EP-ben, a taxatív cáfolatok számon nem kérdése, éppen azt mutatja, hogy Orbán Viktor helyesen számított a pártérdekek megosztottságára;
• A hazai ellenzék megosztott, és nincs egységfront;
• Az október óta látható egyre kisebb mozgósítási szándék, és készség Orbánnak ad érveket, mivel: 1. Joggal hivatkozhat, tudva, hogy nincs a hatalmát veszélyeztető kritikus tömeg, a szabad gyülekezési lehetőségre, a demokrácia létére, és személyes támogatottságára; 2. Az utóbbi körülmény miatt az EU akkor sem fog beavatkozni, ha akárhány jelentés fog készülni;
• Orbán Viktor joggal számíthat arra, hogy az EU beavatkozásának hiánya, és az ellenzék önmarcangolása erősíti a győzteshez zárás jelentőségét;

A felsorolásból az is következik, hogy Orbán Viktor, és párttársai alapvetően egy választási kampány-beszédet mondott. A jelentéssel kapcsolatban kihasználva az EP megosztottságát, és erősítve az itthoni szabadságharcos attitűdöt. Ugyanakkor, mivel az EP keze is jelentős mértékben meg van kötve, alapjában véve teljesen mindegy, hogy a jelentést elfogadják, vagy sem. Ha elfogadják, akkor Orbán Viktor itthon előveszi az „EU-tehet-mindenről” feliratú bűnbakkártyát. Ha nem fogadják el, akkor viszont előveheti a „Az-én-vagyok-az-EU-t-is-meggyőző-hős-vezéretek” feliratút. A belpolitikában alapvetően nem fog rosszul kijönni a helyzetből. Miközben látható, hogy az ellenzék nagyon lényegi kérdésekkel nem foglalkozik. Például azzal sem, hogy a demokrácia miként fér össze egyáltalán a vezér-kultusszal. Akár EU-val, akár az EU nélkül.

S ez értékelheti fel azt, hogy az ellenzéket sikerült megosztottan tartania, és kisszerű védekezésekbe kényszeríteni. Amíg ugyanis Bajnai Gordon szóvivőkkel perlekedik, addig működik nem csak a szelek, de a szellők kifogása is a vitorlákból. A lejárató kampányelemeket bármikor elő lehet rángatni, miközben az akár megnyert perek hírei vagy nem kerülnek be a híradókba, vagy egy félmondatos említés szintjén csupán. S amíg az ellenzék vezetői láthatóan jól el vannak a pernyerések sikerélményeivel, a lényegi, az embereket esetleg tényleg mozgósítani képes retorikák háttérbe szorulnak. Márpedig a hatalom jól kiszámítottan számíthat arra, hogy amennyiben ez az állapot elég hosszan fenn áll, akkor már csak egy radikális ellenzék képes megmozdítani az embereket. A baloldalon ilyen számottevő erő jelenleg nincs. A jobboldal radikálisait pedig ismét próbálja Orbán Viktor a saját szárnyai alá terelni. Elvégre közfélelem-keltésre bármikor jók lehetnek a gárdák és az ultrák. Amikor a hazai ellenzék, vagy bárki más, egyfajta csodavárás gyanánt egy EP-szavazástól várja minden baj orvosságát akkor alighanem rossz lóra tesz.

Andrew_s