Kormánycsodák lépten-nyomva

A választási kampány közvetlen történései, illetve az ukrajnai események árnyékában a látszólagos surranó pályákon is zajlanak az események. Az egészségügyben és az iskolák környékén is. Helyenként szinte csodaszámba menő történések sorozatával. Majdnem akkora csodákkal, mint amilyen fideszes támogatottság százhúszszázalékos tervtúlteljesítése lenne.

Selmeczi Gabriella például az egészségügyben látott csodát az elmúlt éveket összegezve. Amiben egyébként teljesen igaza van. A személyes és családi okokból elkövetett szembesülések során magam is sokszor tapasztaltam az egészségügy csodáját. Amennyiben csoda, hogy még működik. Nem ott, ahol esetleg a Fidesz-szóvivő jár egy olyan VIP-eljárás keretében, melyben alighanem a kozmetikai kezelés is benne foglaltatik. Ott, ahova az átlag közrabszolga és állampolgár fordulhat meg a bajával, baleseti sérülésével. Ott ahol sokszor maga Hippokratész tevékenykedik. Szellemiségében, és elkötelezettségében. Ahol a napi csodák történnek. Az elherdált nyugdíjvagyonért felelős szóvivő pártjának korfa-lefejező törekvéseinek ellenére. Csodák márpedig tényleg vannak. Függetlenül attól, hogy a napokban már az ország egyik fő-csodatevője is elment lepedőellenőrzésre. Nem a hitvesi hálószobák egyikébe, hanem a magyar-ukrán határ egészségügyi helyeire. De minden nem lehet tökéletes. Még akkor sem, ha már két éve megmondta Kerényi Imre fővajákos, hogy Orbán Viktor egyfajta utazó főcsakrája az országnak. Aki nélkül még az árvíz sem lenne az igazi. A géz aztán végképpen nem. Az oktatásügyről nem is beszélve.

Márpedig, de! Beszélve! Balog Zoltán, aki nem fővajákos, csak rabszolgaügyi miniszter és titkos egyházfi, igenis beszélt az iskolákról. Mégpedig a kivételes őszinteség hangján. Kijelentve, hogy az „iskolák lehetőséget teremtenek az egyházak számára, hogy szolgálják a társadalmat, a nemzetet”. Amiből a mellékmondat kicsit érdekesen értendő annak a fényében, hogy Balog Zoltán egy lelkésztársa bőszen kirekesztő szólamok közepette avatott Horthy-bálványt egy templomban. Alighanem a befogadást hirdető Jézus nagyobb megcsúfolására. Ellenben a kijelentés eleje valóban nagy igazságot rejthet. A hittan tanrendbe-szuszakolása például kétségtelenül jelzi, hogy az iskolák valóban nagy lehetőségeket teremtettek az egyházaknak. Illusztrálva a kijelentés illusztris helyével, a hódmezővásárhelyi Református Ótemplommal. Egyébként azt eszembe sincs kétségbe vonni, hogy az egyházi oktatásnak nagy hagyományai vannak. Ahogy azt sem, hogy történelmileg jelentős oktatási eredményeket mutathatnak fel az egyházi iskolák. Annyira, hogy volt idő, amikor a számottevő iskolák mind papi fennhatóság alatt álltak, és volt idő, amikor a skolasztika maga volt az oktatási reform. Anno az 1200-as években.

Ma azonban visszás az, amikor az elvileg szekularizált állam iskolarendszerében a túlhatalom látszatával bír bármelyik egyház, vagy bármelyik ideológiai irányzat. Az összehasonlító vallástörténet, és a hittan ugyanis nem ugyanaz. Miközben az egyházaknak a centralizált irányításban szintén nagy hagyományai vannak. Így egy diktatúrában szinte adódhat az egyházakban kipróbált, és a rendszert karcolgató véleményeket el sem tűrő hierarchikus oktatási rendszer bevezetése. Az, amiben az egyházaktól függetlenül is teljes a szakmai és egzisztenciális kiszolgáltatottság. S persze a megteremtett kiszolgáltatottsággal való totális visszaélés. Például a portfolió-beszolgáltatási kötelezettséggel. Ami nem más, mint a tanár totális államosítása. A tapasztalatán nyugvó munkájának ellenszolgáltatás nélküli lenyúlásával. Olyan módon, hogy fel sem merül a szellemi termék lenyúlásának bárminemű ellentételezése a tárca részéről. Holott Balog Zoltán miniszterúrnak talán ezzel sem ártana foglalkoznia. Bár megértem. A tárcájában felhalmozott totális hozzá nem értést és tudáshiányt valamivel pótolni kell. Jelen esetben tanárok ezreinek munkáját felhasználva.

S jajj lehet annak, akinek kritikus véleménye van. Mert vannak helyek, ahol a felmondás réme egyben az árokszélre jutás szellemét is huhogtathatja. Az, hogy az emberekért felelős miniszter vezetésével élnek ezzel vissza, az akkor is szégyen lenne, ha nem az emberekre kellene felesküdt közszolgának lennie. De Balog Zoltán gerincét nem feszegetjük. Úgy sincs neki. Különben már rég kivizsgáltatta volna akár csak a gyanúját is annak, hogy egy tanárt a véleménye miatt üldöznek. Például azt a középiskolai tanárt, akit a jelek szerint a KLIK az ellenzéki véleménye miatt nem tart alkalmas magyartanárnak. Mindannyiszor utánanyúlva. Holott éppen az egyházak környékén tudhatnák sokan, hogy milyen veszélyt jelentett a B-listázás egykoron. Bár lehet, hogy éppen azt túlkompenzálva törlesztenek a hatalomhoz törleszkedve jelenleg sokan.

Úgyhogy, jöhet még a szavazások sztahanovista túlteljesítése is. Esetleg párthatározatban szögezve le, hogy az I. Feltsuthy Orbán Viktor pártjára leadott szavazatok kettőt érnek. Csoda lenne?

Andrew_s