Bencsik a fegyverekre szavaz

Bencsik András, aki a Békemenetek kapcsán is ismert lehet többeknek, a Sándor palotára felmászó aktivisták kapcsán megosztott egy, gyakorlatilag fegyveres „rendcsinálásra” felszólító üzenetet. Arra hegyezve ki a helyzetet, hogy szerinte anarchisták veszélyeztetik a magyar demokráciát. S számon kérve a TEK közreműködését.

Példaként azt hozva fel, hogy másutt bezzeg le is lőtték volna azokat, akik csak egy követségi épület kerítését másznak át. Gyakorlatilag ezzel nyílt fegyveres konfliktusra buzdítva, és anarchistának kiáltva ki mindenkit, akik vele elveikben hozzá társul szegődők véleményével nem értenek egyet. Eközben egy erősen megkérdőjelezhető állítást is téve: „Úgy tűnik, ahol erős az állam, erős a demokrácia, s ahol gyenge, ott gyenge a demokrácia is”. Amiből nyilvánvalóan következne két további állítás:

1. Ott ahol az állam kiugróan erős volt, mint például a hitleri Németországban, vagy a Sztálini Szovjetunióban, ott volt a demokrácia bencsiki értelmezés szerinti csúcsa;
2. Bencsik András számára az a fajta „demokráciakép” lehet talán a legvonzóbb, amelyet például a jelzett államok képviseltek;

A hazai tüntetések történeteit tekintve ezen bencsiki értelmezés szerint a jelenlegi ellenzék akkor lett volna igazán tökös, ha 2006-ban éles géppuskatűzzel fogadják az akkori ellenzéket. Lehet persze, hogy ebben az esetben ma Bencsik valamelyik jelenlegi ellenzéki vezető lengőbordáinál tartaná a nyelve hegyét. Miközben jelbeszéddel érdeklődne, hogy az adott vezetőnek kedvére van-e úgy, vagy más irányból szeretné tisztíttatni az ősszáját. Mert az erődominancia híveinek demokráciája nem egy esetben a saját pozíciójuk bármi áron való védelmének szabadságát jelenti. Amivel automatikusan hajlamosak felmenteni minden agresszort, aki nekik kedvez.

No és persze a nekik kedvezők védelmére minden eszköz megengedett a szemükben. S mert a békemenetes transzparens-hősök jelenleg a Fidesz-t szolgálják, így az orbanizmus az, aminek érdekében minden eszköz bevethető. Az sem lenne tehát meglepő, ha kiderülne: a Fidesz székházát védőknél sem zavarta volna a publicista „urat”, ha a savas bácsi nem csak emlegeti a savat, hanem magánál is hord egy flaska vitriolt. Az említett eseményt egyébként Bencsik András is megemlíti a Várban történtek méltatása kapcsán. Ennek a szemléletnek a nyomán Sz. Feri talán erősen alulteljesített Bencsik szerint, amikor csak kivitte a diáklányt. Talán mindjárt földre is kellett volna ütni, és nyílt színen meg is erőszakolni. Tanulja csak meg az a sok szemét anarchista, hogy a demokrácia békemenetileg miről szól.

Ugyanakkor sajnos az említett eseménnyel kapcsolatban létezik az a féligazság, amibe Bencsik András bele tud kapaszkodni, és eszméit széthinteni. Az állami intézmények objektumvédelme lehet, hogy valóban színvonal alatti. Talán a tüntetőkben lehetne annyi tartás, hogy nem lépik át azt a szintet lefele, ami 2006-ban például a TV-székház felgyújtásához vezetett. Aki ugyanis túl mélyre ereszkedik, arra éppen úgy fröccsen a dagonya. Márpedig van a posványnak egy olyan szintje, amit meg kell hagyni azoknak, akik a karlendítő fasisztákat majmolva, hősnek beállítva, és eszméikkel összekacsintva vonulnak. Mert például érdemes lenne Bencsik Andrásnak nem csak az objektumvédelem kapcsán felemlegetni olyan városokat, Washington, London, Párizs, Berlin, vagy Kijev. Arról is meg kellene talán emlékeznie, hogy például Berlinben meddig jutnának el azok a gárdaszerű szervezetek, melyek háborítatlanságára itthon a belügyi erők vigyáztak.

De furcsa módon az említett szervezetek felvonulásai Bencsik András szemében nem jelentenek provokációt. Miért is jelentenének. Ők alighanem haverok. Mindaddig, amíg olyan erőt képviselhetnek, ami alkalmas a megfélemlítésre, és bírják a hatalmi centrum hallgatólagos támogatását. A holtak becsületét meggyalázó tüntetők ugyanis éppen úgy a „köznyugalmat provokáló tüntetők”. S ez akkor is gaz, ha a Sándor-palotára az atom-beruházással kapcsolatos népszavazást követelve másztak fel a tiltakozók. Mind a hárman. Összes fegyverük a kifeszített molinó, és egy hangosbemondó volt. Nem lőttek senkire, és nem gyújtották fel Áder János hivatalát.

A tüntetőket különben lekísérték, és a transzparenseket eltávolították. De ez nyilván kevés Bencsik András szerint, aki március 15-ére már komoly anarchista felkelést vizionál. Még az sem kizárt, hogy amennyiben ez elmarad, majd Bencsik gondoskodik arról, hogy balhé legyen.

Andrew_s