A Nézőpont
Intézet felmérte a népesség szerintük felmért hozzáállását a paksi
bővítéshez. Eszerint a lakosság többsége támogatja az atomerőmű bővítését. S
ekkor eszembe jut az, hogy vajon milyen vehemenciával ellenezné bárki is a
Holdon való bányászatot. Úgy teoretikusan. A részletek kibontása nélkül. No meg
persze akkor, ha nem neki kell odamenni. Lehetőleg szkafander nélkül.
Szinte biztos, hogy amennyiben Orbán Viktor
egy hordóról meghirdetné a magyar Hold-programot, akkor sokan lennének, akik
pusztán a vezérrel való szolidaritásból is helyeselnék. Ami abból a szempontból
nem kirívó, mert az ellenkező politikai oldal esetében is lehetnek a vakhittől
vezérelt támogatók. Miközben aligha várható el, hogy a lakosság tömege
naprakész ismeretekkel bírjon az űrtechnológia terén. S természetesen az
atomtechnika terén sem. De még az energetikai bázisteremtéssel kapcsolatos
kérdésekben sem biztos, hogy tömegek szaladgálnak teljes felkészültséggel az
energiatermelési formák hatékonysága, és gazdaságossága terén. Sokak számára ez
a kérdés megreked azon a ponton, hogy a kapcsoló felkattintásával felgyulladjon
a villanykörte. Ez különben nem csak a demagóg kérdésekkel operáló
közvélemény-kutatással, hanem az ellenzék népszavazási kezdeményezésével is
generálhat kétségeket.
A paksi bővítéssel kapcsolatban a
hitkérdéssé vált véleményalkotásról árulkodik, hogy „pártokra lebontva a
Fidesz-szimpatizánsok kétharmada nagyon előnyösnek, vagy inkább előnyösnek
tartja a paksi bővítést, 5 százalékuk tartja nagyon hátrányosnak, vagy inkább
hátrányosnak”. Az a Nézőpont átpolitizáltságát illusztrálja, hogy ilyen
jellegű válasz-feldolgozásra alkalmas kérdést egyáltalán feltettek. Az
atomenergiával kapcsolatban még közhangulatilag is fontosabb lehet az ország
elkötelezettségi kérdéseinek vizsgálata, illetve még lényegesebben a
környezettechnológiai kérdések. Ráadásul pártszimpátiától függetlenül. A kemény
sugárzások esetében ugyanis nincs hír arról, hogy ideológiai alapon hatnának a
célszervezetekre. Hacsak nem ideológiai alapon hajtanak be embereket a sugárzó
övezetek belsejébe. De ezzel inkább ne is számoljunk. Az éledő hazai fasizmus
árnyékában sem.
Így viszont van pár kérdés, amit mintha nem
akaródzna feltennie a közvéleményt vizslatóknak. Vagy, ha fel is tették, a
közleményben nem látszik nyomatékosan a válaszok hada. Ilyen kérdések lennének
olyanok, mint például:
- Tudatában van-e annak, hogy az atomerőmű kimerült fűtőelemei évszázadokig sugároznak majd?
- Tudatában van-e annak, hogy az évszázadokig sugárzó atomhulladék elszállítása az orosz partner kénye-kedve kérdése lesz-e a jövőben?
- Szeretne-e a szomszédjában egy Önre garantáltan halálos sugárzást jelentő fűtőelem-törmeléket tartani?
- Tudja-e, hogy Budapest jelenleg három atomerőmű „vonzáskörzetében” helyezkedik el?
S nyilvánvalóan
lehetne a kérdések sorát folytatni. Miközben az is nyilvánvaló, hogy például az
utolsó egyértelműen közismereti kérdés. Arról nem az Orbán-kormány tehet, hogy
két kísérleti reaktor is épült a fővárosban. De a válaszokból legalább az
kirajzolódna, hogy a válaszadónak valós ismeretei vannak, vagy csak a politikai
szellőben lengedezik-e? Mert gyaníthatóan sokan, akik a Nézőpontnak
válaszoltak, aligha képviselnek ennél komolyabb tudásszintet.
Ami a baloldali
kampányt illeti, kedves a közvélemény-kutatóktól, hogy erre is figyelnek. Abból
az azért sokak számára megfogható pont, hogy Orbán Viktor a nyugdíjpénztárak
államosításával besepert pénzt tapsol el a bővítéssel. Ahogy az is elég
szemléletesen látható, hogy az atomhulladék kezelésével kapcsolatban a
jelenlegi kiszolgáltatottságot újabb évtizedekkel meghosszabbítja.
Andrew_s
A Propelleren szintén olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése