Demagógisztáni napló: Orbán aktuál-jogálma

Ébren álmodok nektek jogállamot
Forrás: Fidesz

Orbán Viktor részt vett a Belügyminiszter évértékelőjén, és Pintér Sándorral alighanem kölcsönösen meglapogatták egymás vállát. A miniszter ugyanis kifejtette, hogy az országban rend van, és ő mindennel meg van elégedve. A közrend stabil. A betiltott szervezetek utódszervezeteinek eskütételei, illetve a könyvégetős akciók nem számítanak. Talán a miniszterelnöknek sem, aki szerint 2010-ben állt helyre a jogállamiság.

Miközben az ország úgy kiáll magáért, hogy csak na. Azért ezzel a jogállamisággal mégsem lehet minden rendben. Holmi motoros felvonulások kapcsán Orbán Viktor vezérelte kézzel az engedélyeket, és elég sokszor keltett sikerrel olyan látszatot, hogy közvetlen megrendeléseket küldözget a hatalom a bíróságnak, vagy az ügyészségnek. A koncepciós eljárások azonban nem a jogállamiság keretei közé tartoznak. Amitől persze még lehet, hogy 2010-ben állt helyre az orbanista jogállamiság. Bár, még az sem kizárt, hogy Orbán Viktor általánosabb értelemben gondolta ezt a helyreállítást. Ami azonban szintén sánta kutyák futóversenyét juttathatja az egyszerű ember egyszerű gyermekének az ő eszébe. Merthogy vala már egyszer Orbán vezette kabinet. Márpedig erre nézve csak azt tudjuk, hogy egy önmaga által levezetett, majd önmaga által verbuvált hívek által megkérdőjelezett választáson veszette el azt, ami a Fidesz elnökének a legbecsesebb. A hatalmát. Ami becsesebb Vezérnek, mintha aranyból való hat almát ajánlottak volna fel neki. S hozzá istennőket céltábla gyanánt.

Hagyjuk azonban az istennők többségét nyugodni a mítoszok lapjain, és szólítsuk elő Justitia-t. Ha ugyanis a mai Orbán Viktor szerint 2010-ben állott helyre a jogrend, akkor vajon mi volt 1998 és 2002 között? Jogrendetlenség? S mi volt 2010 előtt. S 2010-ben mikortól számítandó az a jogrend? A választások előtt vajon jogrend volt, vagy nem volt jogrend? Ez egy nagyon fontos kérdés kérem szépen. Ha valaki olvasott már Perry Mason-ről szóló történetet, akkor tudhatja, hogy az ilyen kérdéseken szokott bukni a vád és állni a védelem. Mert ezek tényleg nagyon fontos kérdések tisztelt esküdtszék. Különösen az a 2010-es vízválasztó tarthat igényt alaposabb figyelemre. Ugyanis könnyen lehet, hogy a miniszterelnök a saját kormányának legitimitását vonta egy csapásra kétségbe. Mert mi is a helyzet, ha a választások előtt nem volt jogállam? Akkor ugyebár erős kétségek merülhetnek fel abban a tekintetben, hogy a jelenlegi Parlamenti patkóba besorsolt képviselő urak és hölgyek vajon jogosan ülnek-e ott, vagy sem? Az kicsit elmegyenge álláspont lenne, ha valaki rugalmasan kezdene ezügyben magyarázatba. Miszerint általában nem volt jogállam, de speciel akkor, amikor őt képviselővé, illetve miniszterelnökké avatták, akkor a legteljesebb jogállamiság dühöngött. S csak azon dühöngött, hogy miért kétharmad, amikor négyötöd is lehetne. Szóval akkor mégis mikortól jogállamiság az a jogállamiság, amely Orbán Viktor vezényletével felállt, mint erigált bronz-ló az emelvényen?

Arra az esetre, ha hívei nagyon komolyan akarnák venni a miniszterelnöki szereplésen elhangzottakat, akkor talán érdemes lenne kicsit továbbgondolni ezt az ügyet. Amennyiben a jelenlegi Parlament nem jogállami körülmények között állt fel, akkor az egész ténykedése jogtalan. Alaptörvényestől, és paksostól. A miniszterelnököt is általában aszerint bízzák meg, hogy milyen a patkóban ülő képviselők pártállása. Tehát Orbán Viktor kijelentése alapján Orbán Viktor egész politikai, és döntéshozói ténykedése egy szempillantás alatt kétségbe vonható. Még az ellenzék sem kell hozzá. Legfeljebb ahhoz kellene, hogy az ilyen kormányfői kijelentéseket kivesézve a boncasztalra fektesse. Annál jobb kampányfogáson úgyis nehezen törhetnék a fejüket, mint amikor a kormánypárt vezetője jelenti ki: kétséges az egész múltam, és kérdőjeles a jelenem.

Mert mi van akkor, ha már a 2002-es választásokat megelőző időszakban sem volt jogállamiság? Akkor bizony már az első Orbán-kormány is súlyos legitimációs válságba keveredett. Könnyen lehet, hogy már az akkori képviselők is jogtalanul kezdték koptatni a jobb sorsra érdemes műemléképület padlózatát. Vagy már őelőttük is, meg azelőtt is. A végén még kiderülhet, hogy az utolsó jogállami államiságot Orbán Viktor valahol a kőkorszakban fogja megtalálni, ha elég időt adnak neki a visszafele tartó szellemi időutazáshoz. Még az is előfordulhat, hogy a miniszterelnök szellemiségében kvantált jogállamiság van. Azok a pontok, amik az ő hatalmát szolgálják, amelyek nyomán egy-egy lépése alá felépítheti a demagógia szótraverzét, azok jogállamiak. Amelyek ellenben ennek ellene hatnak, azok nem jogállamiak. Igaz, az ilyen szemlélet jogszabályokba öntve tényleg nem jogállami megoldás. Ellenben akkor lehet, hogy 2010-ben mégsem helyreállt, hanem ájulásba zuhant a jogállamiság.

Andrew_s