Forrás: MTI |
A cselekedetek, illetve a többi beszéd
kapcsán ugyanis aligha lehet elvonatkoztatni azoktól a megnyilatkozásoktól,
amelyekben éppen megvédeni szándékozik valakiket. Ahogy azoktól a megnyilatkozásoktól
sem, ahol éppen a hallgatás válhatott beszédessé. Mint például az az eset,
amikor az antifasiszta nagygyűlésen nem jelent meg Orbán Viktor. Holott a Rogán
Antal által előadott, szinte magánvéleményként ható felszólalás helyett, vagy
azt kiegészítve artikulálhatta volna a kormányzat álláspontját az ügyben. De
nem jelent meg. Váltig hangoztatva ugyanakkor, hogy megvédi a zsidó vallású polgárait
a hazának. Amiről továbbra is fenntartható az a vélemény, hogy megvédeni azt
kell, aki veszélyben van. Holott az antiszemita, illetve általában a rasszista
vélemények ellen sokkal hatásosabb tett lenne a személyes fellépés az ilyen
esetekkel szemben.
A cselekedetek szintjén tehát továbbra sem
igazán nyert cáfolatot az, hogy Orbán Viktor hatalmi haszonélvezője az éledő
fasizmusnak. Hiába emlegeti azt, hogy a szélsőségesek felé tolódás nem magyar
lelemény. Lehet, hogy a jelenség másutt is előfordul, azonban a tettek szintjén
igen keveset tesz akár a miniszterelnök, akár a belügyminiszter. Eltekintve az
olyan kézileg vezérelt megoldásoktól, amik sokkal inkább felfoghatók egy
csírázó diktatúra hatalmi demonstrációjának, mint a rasszizmus elleni
fellépésnek. Talán, részben, ezzel is magyarázható, hogy az European Union of
Jewish Students az orbáni beszéd ignorálását kérte. Annak ellenére, hogy a
kormányfő beszéde akár szimpatikus is lehet akkor, ha a napi politikai
viszonyoktól eltekintünk. S ebben az esetben elég gyenge érvként hathat, hogy nem
lehet akkora nagy baj a hazánkban élő, zsidó vallású emberekkel, ha a
kongresszus is itt zajlik.
Az ugyanis világosan felmérhető, hogy egy
nyílt antiszemita provokáció aligha használ a kormányzatnak. Így tudható, hogy
a kongresszus békés lezajlásában érdekelt. Miközben az is tudható, hogy az
önpropagandának is használ az itt zajló esemény. Márpedig, ahogy Széles Gábor
közvetve, de kifejtette
korábban: a jobboldal egységes. Annyira egységes, hogy Wittner Mária már
2006-ban is felszólalt a Fidesz képviseletében a TV-székház elfoglalásához is
vezető gyűlésen. S ezt az egységes kezelést senki nem cáfolta azóta sem. Amikor
tehát azok a vélemények kerülnek a felszínre, hogy Orbán Viktor a biztosíték az
antiszemita megmozdulások ellen, akkor az erre támaszkodva is értelmezhető. Ha
ugyanis feltételezzük, hogy a jobboldal egységes és az egységes jobboldal
erőcentruma a kormány, akkor törvényszerű a kormányfő informális irányító
szerepe. Amit maga is megerősített azzal, hogy az a tüntetés lehetséges, amit személyesen
megenged, és az a szélsőséges megmozdulás tiltott, amit ott és akkor éppen
nincs érdeke engedni.
Ezzel különben közvetve annak is alátámasztást
adva, hogy amikor korábban antiszemita, illetve rasszista megmozdulás
szerveződött a jobboldalon, akkor az Orbán Viktor tudtával és beleegyezésével
jött létre. Innen értelmezve a kormányfő szerepe kétségtelenül jelentős lehet a
szélsőséges megmozdulások féken tartásában. De nem azért, mert jelentős politikusként
akkora presztízse lenne, hanem sokkal inkább azért, amiért a védelmi pénzeket
is beszedik a boltosoktól. Elvégre mindig azt a megmozdulást a legkönnyebb
féken tartani, amit valaki maga szervez, vagy tudtával és beleegyezésével
szerveznek. Ebben az esetben azonban az illető személye nem garancia többé a
megmozdulások elmaradására, hanem okozója azoknak. Ami csatlakozhat a beszédéből kimaradt mozzanatokhoz. Ami a tényleges irányító
szerep nélkül is megállhat a miniszterelnök esetében. Ugyanis kormányzása alatt
avattak neohorthysta emlékműveket, és kezdték meg a Szálasy-parlament egyik tagjának
rehabilitálását. Márpedig ez az, ami ténylegesen megtörtént. Míg a többi néma
beszéd.
Andrew_s
Az összeesküvés elmélet gyártásának alapvető példája ez a cikk. A "rosszat", a kritikával illetett számára hátrányos kijelentéseket, elszólásokat emeli ki a beszédből (Ilyet nemigen talált). Ha pozitív a beszéd, akkor bizonyítsuk be, hogy hát persze, csak hazugság lehet, merthogy a jobboldal egységes és ezt elég egy hét éve történt eseti együtt szereplés alkalmának bizonyítékával alátámasztani(érdekes, a legutóbbi időkig a baloldal állt egységes pártban, és a jobboldal volt megosztva és ha az együtt szerepléseket nézzük, akkor a jobb oldalon kívül már tényleg volt mindenki mindenkivel). Tele van a cikk félutalgatásokkal, (pl. rasszista tüntetések Orbán beleegyezésével), rosszindulatú negatívum kereséssel, úgy hogy rossz hangzású címszavakat puffogtat (pl. Szálasy-parlament) anélkül, hogy valódi ismertetet közölne, vagy ismertetne. Persze a konkrétumokról hallgat. Azt akarja, hogy a kommentár álljon a beszéd helyére. Igazából nem a beszédről szól, hanem egy politikust pocskondiáz. Siralmas, és az erőlködéstől izzadságszagú a cikk. Sajnos nem lép túl szeméttársadalmunk melléktermékeinek minőségi határain. Kezdeti próbálkozás? Vagy talán a szerkesztői kényszer hatása. Mindenesetre a kommentár nem segít s beszéd megismerésében, viszont azon igyekszik, hogy a kritikával illetett személyt befeketítse. A hatás viszont ellentétes. Amellett, hogy bizonyára örömet okoz azoknak, akik alapgyűlöletükre keresnek kielégülést, viszont elég perverz ahhoz, hogy a tájékozódni kívánókban undort keltsen, és valami tisztát keressenek. Az ember két esetben jegyzi meg a cikk íróját Endre István Simayt azért, hogy ne olvassam máskor, véletlenül se.
VálaszTörlésKedves Veris!
TörlésMenjünk végig?
1. Ha szerinted nemigen találni a beszédben elszólást, akkor szerinted miként lehet kiemelni?
2. A jobboldal egységéről a jobboldal egyik támogatója szólt. Hivatkozás a cikkben. A Fidesz részéről senki nem cáfolta, hogy "bocs, mi nem vagyunk egységesek a Jobbikkal".
3. Wittner Mária és Schmitt Pál fellépésétől a Nagy Őszi Pisis Forradalom kapcsán máig nem határolódott el a Fidesz.
4. Nyirő rehabilitásának szándéka tény. Tagsága a fasiszta parlamentben szintén.
5. Vadai felvetését Szálasy rehabilitálása kapcsán Navracsics nem utasította határozottan vissza, hanem maszatolt egy sor.
6. A gárda eskütétele a Hősök terén, belügyi védelemmel, tény.
7. Mindezektől Orbán Viktor nem határolódott el. Sem Fidesz tagként, sem miniszterelnökként.
8. Barátsága a szélsőségesekkel rokon nézeteket valló Bayer Zsolttal, és egykori közösségi viszonya Vona Gáborral tény.
9. Orbán Viktor távolmaradása az antifasiszta nagygyűlésről tény.
10. Beszéde, amiben megvédeni akarta a zsidókat a veszélyérzet csökkentése helyett, tény.
11. Személyes intézkedése a betiltások kapcsán tény. Ha tilthat, akkor nyilván engedélyezhet is saját hatáskörben. A korábbi rasszista megmozdulásoktól való kemény elhatorlódása nem ismert.
A probléma nem az, hogy ezt a blogot nem olvasod. Az magánügy. A baj az, hogy mást sem olvasol.