2013. május 6., hétfő

Orbán zsidó-zérója

Forrás: MTI
A rasszizmussal szembeni zérótolerancia miniszterelnöki meghírdetését nyilvánvalóan sokféle módon lehet értelmezni. Ahogy Orbán Viktornak a Zsidó Világkongresszus 14. budapesti Plenáris Közgyűlésén elmondott beszéde kapcsán alighanem többeknek a miniszterelnök több más kijelentése fog eszébe jutni. Akár az is, ami a cselekedeteket és nem a szavakat ajánlotta a figyelem középpontjába.

A cselekedetek, illetve a többi beszéd kapcsán ugyanis aligha lehet elvonatkoztatni azoktól a megnyilatkozásoktól, amelyekben éppen megvédeni szándékozik valakiket. Ahogy azoktól a megnyilatkozásoktól sem, ahol éppen a hallgatás válhatott beszédessé. Mint például az az eset, amikor az antifasiszta nagygyűlésen nem jelent meg Orbán Viktor. Holott a Rogán Antal által előadott, szinte magánvéleményként ható felszólalás helyett, vagy azt kiegészítve artikulálhatta volna a kormányzat álláspontját az ügyben. De nem jelent meg. Váltig hangoztatva ugyanakkor, hogy megvédi a zsidó vallású polgárait a hazának. Amiről továbbra is fenntartható az a vélemény, hogy megvédeni azt kell, aki veszélyben van. Holott az antiszemita, illetve általában a rasszista vélemények ellen sokkal hatásosabb tett lenne a személyes fellépés az ilyen esetekkel szemben.

A cselekedetek szintjén tehát továbbra sem igazán nyert cáfolatot az, hogy Orbán Viktor hatalmi haszonélvezője az éledő fasizmusnak. Hiába emlegeti azt, hogy a szélsőségesek felé tolódás nem magyar lelemény. Lehet, hogy a jelenség másutt is előfordul, azonban a tettek szintjén igen keveset tesz akár a miniszterelnök, akár a belügyminiszter. Eltekintve az olyan kézileg vezérelt megoldásoktól, amik sokkal inkább felfoghatók egy csírázó diktatúra hatalmi demonstrációjának, mint a rasszizmus elleni fellépésnek. Talán, részben, ezzel is magyarázható, hogy az European Union of Jewish Students az orbáni beszéd ignorálását kérte. Annak ellenére, hogy a kormányfő beszéde akár szimpatikus is lehet akkor, ha a napi politikai viszonyoktól eltekintünk. S ebben az esetben elég gyenge érvként hathat, hogy nem lehet akkora nagy baj a hazánkban élő, zsidó vallású emberekkel, ha a kongresszus is itt zajlik.

Az ugyanis világosan felmérhető, hogy egy nyílt antiszemita provokáció aligha használ a kormányzatnak. Így tudható, hogy a kongresszus békés lezajlásában érdekelt. Miközben az is tudható, hogy az önpropagandának is használ az itt zajló esemény. Márpedig, ahogy Széles Gábor közvetve, de kifejtette korábban: a jobboldal egységes. Annyira egységes, hogy Wittner Mária már 2006-ban is felszólalt a Fidesz képviseletében a TV-székház elfoglalásához is vezető gyűlésen. S ezt az egységes kezelést senki nem cáfolta azóta sem. Amikor tehát azok a vélemények kerülnek a felszínre, hogy Orbán Viktor a biztosíték az antiszemita megmozdulások ellen, akkor az erre támaszkodva is értelmezhető. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a jobboldal egységes és az egységes jobboldal erőcentruma a kormány, akkor törvényszerű a kormányfő informális irányító szerepe. Amit maga is megerősített azzal, hogy az a tüntetés lehetséges, amit személyesen megenged, és az a szélsőséges megmozdulás tiltott, amit ott és akkor éppen nincs érdeke engedni.

Ezzel különben közvetve annak is alátámasztást adva, hogy amikor korábban antiszemita, illetve rasszista megmozdulás szerveződött a jobboldalon, akkor az Orbán Viktor tudtával és beleegyezésével jött létre. Innen értelmezve a kormányfő szerepe kétségtelenül jelentős lehet a szélsőséges megmozdulások féken tartásában. De nem azért, mert jelentős politikusként akkora presztízse lenne, hanem sokkal inkább azért, amiért a védelmi pénzeket is beszedik a boltosoktól. Elvégre mindig azt a megmozdulást a legkönnyebb féken tartani, amit valaki maga szervez, vagy tudtával és beleegyezésével szerveznek. Ebben az esetben azonban az illető személye nem garancia többé a megmozdulások elmaradására, hanem okozója azoknak. Ami csatlakozhat a beszédéből kimaradt mozzanatokhoz. Ami a tényleges irányító szerep nélkül is megállhat a miniszterelnök esetében. Ugyanis kormányzása alatt avattak neohorthysta emlékműveket, és kezdték meg a Szálasy-parlament egyik tagjának rehabilitálását. Márpedig ez az, ami ténylegesen megtörtént. Míg a többi néma beszéd.

Andrew_s

2 megjegyzés:

  1. Az összeesküvés elmélet gyártásának alapvető példája ez a cikk. A "rosszat", a kritikával illetett számára hátrányos kijelentéseket, elszólásokat emeli ki a beszédből (Ilyet nemigen talált). Ha pozitív a beszéd, akkor bizonyítsuk be, hogy hát persze, csak hazugság lehet, merthogy a jobboldal egységes és ezt elég egy hét éve történt eseti együtt szereplés alkalmának bizonyítékával alátámasztani(érdekes, a legutóbbi időkig a baloldal állt egységes pártban, és a jobboldal volt megosztva és ha az együtt szerepléseket nézzük, akkor a jobb oldalon kívül már tényleg volt mindenki mindenkivel). Tele van a cikk félutalgatásokkal, (pl. rasszista tüntetések Orbán beleegyezésével), rosszindulatú negatívum kereséssel, úgy hogy rossz hangzású címszavakat puffogtat (pl. Szálasy-parlament) anélkül, hogy valódi ismertetet közölne, vagy ismertetne. Persze a konkrétumokról hallgat. Azt akarja, hogy a kommentár álljon a beszéd helyére. Igazából nem a beszédről szól, hanem egy politikust pocskondiáz. Siralmas, és az erőlködéstől izzadságszagú a cikk. Sajnos nem lép túl szeméttársadalmunk melléktermékeinek minőségi határain. Kezdeti próbálkozás? Vagy talán a szerkesztői kényszer hatása. Mindenesetre a kommentár nem segít s beszéd megismerésében, viszont azon igyekszik, hogy a kritikával illetett személyt befeketítse. A hatás viszont ellentétes. Amellett, hogy bizonyára örömet okoz azoknak, akik alapgyűlöletükre keresnek kielégülést, viszont elég perverz ahhoz, hogy a tájékozódni kívánókban undort keltsen, és valami tisztát keressenek. Az ember két esetben jegyzi meg a cikk íróját Endre István Simayt azért, hogy ne olvassam máskor, véletlenül se.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Veris!
      Menjünk végig?
      1. Ha szerinted nemigen találni a beszédben elszólást, akkor szerinted miként lehet kiemelni?
      2. A jobboldal egységéről a jobboldal egyik támogatója szólt. Hivatkozás a cikkben. A Fidesz részéről senki nem cáfolta, hogy "bocs, mi nem vagyunk egységesek a Jobbikkal".
      3. Wittner Mária és Schmitt Pál fellépésétől a Nagy Őszi Pisis Forradalom kapcsán máig nem határolódott el a Fidesz.
      4. Nyirő rehabilitásának szándéka tény. Tagsága a fasiszta parlamentben szintén.
      5. Vadai felvetését Szálasy rehabilitálása kapcsán Navracsics nem utasította határozottan vissza, hanem maszatolt egy sor.
      6. A gárda eskütétele a Hősök terén, belügyi védelemmel, tény.
      7. Mindezektől Orbán Viktor nem határolódott el. Sem Fidesz tagként, sem miniszterelnökként.
      8. Barátsága a szélsőségesekkel rokon nézeteket valló Bayer Zsolttal, és egykori közösségi viszonya Vona Gáborral tény.
      9. Orbán Viktor távolmaradása az antifasiszta nagygyűlésről tény.
      10. Beszéde, amiben megvédeni akarta a zsidókat a veszélyérzet csökkentése helyett, tény.
      11. Személyes intézkedése a betiltások kapcsán tény. Ha tilthat, akkor nyilván engedélyezhet is saját hatáskörben. A korábbi rasszista megmozdulásoktól való kemény elhatorlódása nem ismert.

      A probléma nem az, hogy ezt a blogot nem olvasod. Az magánügy. A baj az, hogy mást sem olvasol.

      Törlés