Szervezzenek gyűjtést Ákosnak - komondorra

Pár nappal ezelőtt Kovács Ákos, vagy csak simán „Ákos”, a dalos kedvű előadóművész látványosan kiállt Kövér László mellett. Felzárkózva Egy EchoTV-beli nyilatkozatban ahhoz a véleménycsokorhoz, amely alapján a nők egyenjogúsága ostobaság, és főzve szüljenek. Mára a Magyar Telekom meghozta a válaszlépést. Felmondta a szponzori szerződést Ákossal. Lázár János meg kiakadt.

Azért persze nincs elfeledve a „T”-nek az a néhány ügyfélelhárító akciója, amiről hosszas magánlevelezést folytattam velük, de azért ez a gesztus egy kicsit elismerésre méltó. Még akkor is, ha emlékszünk arra a furcsa egybeesésre, ami Lázár János szemöldök-összerántása, valamint az Origo főszerkesztőjének kirúgása esetében vált megfigyelhetővé. S még akkor is, ha egy üzleti vállalkozás esetén nehéz elvonatkoztatni az üzlettől. De talán nem is kell. Bizonyos helyzetekben az üzleti érdek, és az elvek menti kiállás összeegyeztethető is lehet. Főleg, ha az üzleti érdek egyfajta szemléletrendszer mellett felépült arculat fenntartásához köthető. Márpedig egy olyan szolgáltató esetében, amely nem lehet diszkriminatív a szolgáltatást igénybevevők faja, neme, foglalkozása alapján, értelemszerűen belül is tükröznie kell hasonló elveket. Az tehát, hogy kiállnak a foglalkoztatási diszkrimináció-ellenesség mellett, gyakorlatilag természetes.

A két hatás eredője lehet természetesen az, hogy a „cég arcai”, az általuk szponzoráltak, csak abból a körből kerülhetnek ki, akik ezt a képet építeni képesek. Aki pedig rombolja, annak marketing okokból is: fel is út, le is út. Ha emellett még botrány-hősködik is, akkor pláne. Üzleti alapon sem engedheti meg magának, hogy a neve negatív képzetekkel társulva rögzüljön a jelenlegi, illetve potenciális üzletfelekben. Valószínű, hogy az Origo-esetet is megbánta az illetékes marketinges. Már akkor, ha esze van. Ákos esetében láthatóan nagyon gyorsan léptek, és alighanem jól tették. Még akkor is, ha Lázár János is beszállt a ringbe. Ami alighanem politikailag öngólgyanús lépés (lenne egy demokráciában). A miniszter beszállása a vitában ugyanis két dolgot egészen biztosan jelez.

Az egyik az, hogy Ákos alighanem a hatalom valamelyik képviselőjével egyeztetve erősített rá Kövér László megnyilatkozására. Ellenkező esetben ugyanis aligha lenne szükség miniszteri szinten kiállni mellette. Ha pedig történt ilyen egyeztetés, akkor Ákos nagyobb talpnyaló, mint amilyennek eddig tűnt. Mert még a nőkkel, netán a párválasztással kapcsolatos véleményét is csak a hatalommal összhangban, valamelyik tótumfaktummal egyeztetve meri kinyilvánítani. Ami, egy színpadon rendszeresen fellépő személytől elég szánalmas szellemi teljesítmény lenne.

A másik miniszteri jelzés ennél kicsit kevesebb feltételezésre ad okot, illetve lehetőséget. Ha egy miniszter, hatalmi pozícióból üzeni meg, hogy szerinte miként kell viselkednie egy piaci szereplőnek egy általa szponzorált másik piaci szereplővel szemben, akkor az, gyakorlatilag, a nyílt piaci cenzúra meghirdetése. Normális körülmények között Lázár Jánosnak ehhez az égvilágon semmi köze. Törvénysértés esetén sem. Mert akkor meg ott van az ügyészség, a nyomozóhatóság és a független bíróság. Lázár János tehát nekifutott, dobbantott, majd egy csukafejessel beleállt a politikai betonba. Mindjárt Ákos mellé.

A hirdetés is a legjobb helyen.
Ezért a diszkriminatív kultúráért sem kár.
Vihetik az ultráké mellé.

Függetlenül attól, hogy természetesen megjelentek a Kovács Ákos nevű szerecsent lelkesen mosdató betű-különítmény tagjai is. A Mandineren Ambrus Balázs például azt írja, hogy: „A Telekom-büntiben meg a mucsai parasztozásban az a fajta korrektségterror köszön vissza, amely bünteti a privát vélemény megfogalmazását”. Ami a féloldalas hírértelmezés szinte tipikus állatorvosi lova. Egy szponzori szerződés megkötése, illetve felmondása ugyanis nem jutalom, vagy büntetés, hanem piaci megfontolás, illetve céges értékítélet kérdése. Egy üzleti aktus. Még akkor is, ha ez az aktus Ákos számára fájdalmas és sokba kerül. Aztán, aki számára a diszkrimináció, az emberek megkülönböztetése elleni fellépés, és nem a diszkrimináció akár egzisztenciális erőszakkal való fenntartása a terror, annak valamit nagyon elfelejtettek megtanítani kiskorában. Legvégül pedig orbitális képzavar azt hinni, hogy egy TV-adásban való fellépés, interjú azonos a fürdőszoba magányában elmondott véleménnyel. Az utóbbi valóban privát, mondhatni intim vélemény. A TV-adás azonban nyilvános. Az ott elhangzottak is a nyilvánossághoz szólnak. A privátságát maga Lázár János látszik megcáfolni. De magánvéleményként is az embert, az arcot jellemzik. Amivel nem köteles egy cég közösséget vállalni. Egy demokráciában. Lásd fentebb.

De elfogadom: a Mandineren megjelentek csak cseppet képeznek a tengerben. Mert már Kocsis Máté is zárkózik. Úgyhogy a jobboldali nőgyűlölőknek máris előttük a dicsben teljes feladat: szervezzenek gyűjtést Ákosnak. Ha elég pénz összejön, vehetnek neki egy komondort is.

Andrew_s