 |
| Fotó: Marton Szilvia - Origo |
Amint azt Kövér László (nő)veretes
mondandója kapcsán már magam is írtam: megvolt a Fidesz
kongresszusa. Természetesen Orbán Viktor is megszólalt, és elmondta a
magáét. De az ő beszédére annyian fognak még hivatkozni, hogy maradjunk
egyelőre a mellékszereplőknél. Nem a politikai, hanem a kongresszusi
mellékszereplőknél. Mert különben Lázár János sok minden, de nem
mellékszereplő. Még.
De azért persze lehet, hogy azzá válik. Ahogy Pokorni
Zoltán is szépen, lassan, de biztosan kiúszott a politikai történések
centrumából. Pokorni, Lázárral és Kósával együtt immár az alelnöki posztból is
távozik. Lázár János azonban megmarad miniszter, és Kósa megkapja a
Fidesz-frakciót vezénylő korbácsot. Ami azt jelenti, hogy Rogán Antal helyére
igazán méltó utódot találtak. Mintha a politikai érzék kizáró körülmény lenne a
kormánypárti frakció vezetőjének jelölése esetén. Miközben az elvtelen
szervilizmus kétségtelenül előnnyel bír. De hagyjuk Pokornit visszavonulni, és
Kósát frakciót vezetni. Az utóbbiról úgyis fogunk még hallani. Amint kinyitja a
száját, és mond valami vezértől leesett okosságot. Maradjunk Lázárnál.
Már csak azért is, mert alighanem rá osztották a
leköszönők közül a megmondó-ember szerepét. Esetleg nem is osztották rá, de
hagyták, hadd mondja. Biztosítva ezzel az önkritika hangját. Mert az önkritika
fontos egy párt életében. Már régen is azt vallották, hogy a „párton belüli
bírálat és önbírálat a pártpolitika szerves része, a szüntelen változó valóság
feltételeihez való hozzáigazításának, a párt fejlődésének egyik alapvető
eszköze”. Mert „a pártalapszervezetek ennek segítségével közvetítik a vezetőkhöz
a politikai gyakorlat során tapasztalt ellentmondásokat, a szubjektív okok
miatti fogyatékosságokat”. Hogy aztán a párt, mint a társadalom vezető
ereje „ellenőrizze a végrehajtást, támogassa a helyes kezdeményezéseket,
tárja fel a fogyatékosságokat és adjon helyes választ a felmerülő kérdésekre”.
Igazi címlapos történet, és eszmerendszer. Ráadásul tényleg az. Az idézetek
valóban egy címlapon láttak napvilágot. 1978-ban, az Új
Szó, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Napilapja címlapján.
A CSKP KB aktuális ülése kapcsán megjelent híradásban. De akár Lázár János is
mondhatta volna.
Mert szinte rímel az olyan, szintén elég semmitmondó
kijelentésekre, miszerint a „Fidesznek nincs kormányzóképes alternatívája,
ugyanakkor ennek ellenére sem dőlhet hátra”. Egy füst alatt „Lázár
János a korábbi kishitű, szervilizmusra építő hozzáállás megszüntetését,
valamint az ország függetlenségének és szabadságának megvédését nevezte a
legnagyobb kormányzati sikereknek, megjegyezte azonban, hogy a hatalommal járó
káros mellékhatásoktól nem tudták mindig teljesen függetleníteni magukat”.
Ez annyira, de annyira szép, hogy még Andropov elvtárs szeme is könnybe lábad a
túlvilágon. Eközben maximálisan kielégíti az önkritika iránt párt-elvárásokat
is. Az egyetlen, amibe beleköthetnénk: miért a leköszönése alkalmából
világosodott meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter. De nem kötözködünk.
Annyira mag vagyunk hatódva, hogy eszünk ágában sincs.
Ha pedig mégsem lennénk teljesen meghatódva, akkor itt
van az, ami mindent visz: „nem elég, ha fideszes vagy, jónak is kell lenned!”.
Ami kicsit enyhébb annál a korábbi, nem Lázártól elhíresült kijelentéstől, ami
alapján „nem elég tisztességesnek lenned, annak is kell látszanod”. De
talán azt még leköszöntében is érezhette Lázár János, hogy az utóbbi túl erős
lett volna. Egy Fidesz-kongresszuson. Azonban az sem gyenge, amit mondott.
Ugyanis egy vezérelvű, személyi kultuszos, és ezzel a kontraszelekció útjára
lépett pártban egyszerűen nem igaz. Egyszerűen nem lehet igaz. Mármint akkor,
ha a „jóságot” olyasmiben akarnánk kifejezni, mint kezdeményezőkészség,
kritika-képesség, szakmai felkészültség, önállóság, szellemi autonómia,
demokratikus humanizmus, és hasonlók. Ez utóbbiak kihalásra vannak ítélve. Nem
is okvetlen a Fidesz-vezetés genetikusan gonosz volta miatt.
Egyszerűen azért, mert egy személyi kultuszos rendszerben
tilos a meg nem engedett kritika. Tehát az autonóm, nem kizárólag talpnyaláshoz
értő szervilisták kiesnek a rostáláskor. A kontraszelektált,
hiper-hierarchiában a túlélés, az előrejutás záloga az illető előtt terpeszkedő
fenék tulajdonosának döntése. Az ellentmondás tehát kizárva. A kvalifikáltabb,
hozzáértőbb egyén előrejutása gyakorlatilag kizárva. Lázár tévedése tehát
nyilvánvaló. A vezérelvű Fideszben bőven elég, ha valaki fideszes. Jónak pedig
nem, hogy nem kell lenni, de egyenesen tilos lennie bárkinek.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése