2015. december 21., hétfő

Német „Mein Kampf” kritikusan újranyomva

Hitler „munkásságának” egyik sarokpontja kétségtelenül a nevével fémjelzett „Mein Kampf” című könyv. A 3, Birodalomban kötelező olvasmány, a hívők könyvespolcának kötelező tartozéka volt. De nem okvetlenül csak náluk. A II. Világháború után Németországban nem adták ki. Mostanáig.

A Reuters pár napos hírét az ATV is átvette, és a hetven éves kiadástalanságban az a kilenc nap eltérés a két hír megjelenése között tulajdonképpen nem is játszik. Azt a hetven évet pedig bárki kiszámolhatta. Mármint bárki, aki figyelemmel kísérte a nevezett mű német kiadhatóságának történetét. Mi tagadás, nem tartozom közéjük. Egyébként az sem okvetlenül, aki el akarta olvasni, mert az új kiadás hiánya nem jelenti azt, hogy elérhetetlen lett volna. Akár az Amazon-on is rá lehet keresni. A kritikai kiadás tervezetéről meg legalább három éve tudhatunk. Mert jelenleg sem más a terv: egy kritikai kiadás megjelentetése.

Amely könyvkiadást lehet akár zsigerből is elítélni, de valószínűleg felesleges. Korunk fasisztáinak aligha kell más kiindulópont, mint a bennük elfojtott indulat. Ugyanakkor az ismert, megismerhető gondolatokkal mindig könnyebb vitába szállni, mint a háttérben erjedő, sarokba dobottan rothadó eszmékkel. Alkalmasint ezért veszélyes a szólásszabadság a diktatúrákra is. Túl gyorsan leplezi le az érvek hiányát, a hamis szólamokat. De ez most mellékvágány, és legfeljebb azért volt érdemes megemlíteni, mert Hitler könyvének egy kritikai kiadása a fasizmus, vagy szélesebb ívet véve, a fajelméletek, és a rasszizmus elleni fellépést is segítheti. Segítheti, de nem okvetlenül segíti. Mert azért ez mindig egy sok szereplős játszma. Amiben a könyvkiadó, a tanárok kisebb nagyobb szervezetei nem képezik a teljes szereposztást. A színpadon ott van a teljes közélet, a napi politika, a napi indulatok, a teljes társadalmi környezet.

Ebből a szempontból szinte conteo-szerű ötleteléshez is eljuthatunk a „Mein Kampf” kiadásának időzítésével, az ezzel kapcsolatos kommunikáció felmelegítésével összefüggésben. Ebben a következők figyelembe vétele lehet szükséges.
-       A szerzői jog tulajdonosa ugyanis Bajorország. A kiadásról értelemszerűen a bajorok döntenek, illetve döntöttek.
-       A szélsőséges eszmék leggyakoribb célpontjai jelenleg a menekültek, a migránsok.
-       A szélsőséges eszmékhez önmagában Hitler könyve nyilvánvalóan nem kell. De a szélsőséges csoportoknak mégis egyfajta „kézikönyvet”, szellemi origót adhat.
-       A migránsokkal kapcsolatos kérdésben Angela Merkel politikájának egyik legerősebb ellenzőit képviselik a bajorok, akik pont most gondolták időszerűnek a „Mein Kampf” kiadását.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a bajor politika a szélsőségesek felpiszkálását tartaná célkitűzésének. Mert ez azt sejtetné, hogy a szélsőségesek szeretnék közvetve felhasználni Merkel megbuktatásához. Németország pedig valószínűleg gyakorlóbb demokrácia annál, mintsem egy ilyen manővert „bevegyen”. De azért az sem biztos, hogy a szerzői jogok tulajdonosai a legjobban időzítették az új kiadást.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook