2013. április 15., hétfő

Strasbourgban Navracsics lesz Orbán

Az ATV honlapján összeállítást közölnek arról, ami a hazai történések közül az Alaptörvény módosításának EU-s vitája kapcsán tudható. Az kétségtelen, hogy a vita tárgyát képviselő 4. csomag sok szempontból vívott ki magának ismertséget. Zömmel negatív előjelű ismertséget. S ennek jegyében zajlik egy ideje az orbáni összeesküvés-elméletek legújabb néhány fejezete is. Tarkítva olykor néhány más felelősségelhárító kiszólással.

Ahogy Navracsics Tibor legutóbb például a közelgő németországi választásokkal hozta összefüggésbe azt, hogy animációs filmekben bemutatva figurázták ki a nép önjelölt vezérét. Bár, belegondolva pártjelölt vezér, mivel elvileg a Fidesz jelölte miniszterelnöknek Orbán Viktort. Az a Fidesz, amelynek gyakorlatilag egyszemélyi vezetője Orbán Viktor. Így tulajdonképpen mégis inkább önjelölt. De ebbe talán kár is belemenni. Navracsics Tibor szerepének felértékelődése is csak annyi szót érdemel talán, hogy legutóbbi hűségesküje nyomán megkapta a megtisztelő feladatok egyikét. Miután José Manuel Barroso a miniszterelnökkel levelezett, a KIM miniszteréé a lehetősség, hogy képviselje Orbán Viktort ott, ahol valós felelősséggel valós étekkel zajlóvita fog zajlani a hazai alkotmányosság megítéléséhez. Ehhez a vitához Orbán Viktor, úgy tűnik, pont annyi erőt érez, mint az országba tartózkodni október 23.-án. Semennyit.

Ezt az említett összeállítás alapján a DK gyávaságnak tekinti, holott alighanem nincs igaza. Miként a nevezetes októberi napon halaszthatatlan vitán kellett megjelennie külföldön, most is az angolok tehetnek arról, hogy sajnos nem lehet jelen az említett vitán. Holott tudhatja mindenki, hogy a nagyobb erő előtt bármikor bátran térdet hajtó vezér szinte már égett a vágytól, hogy bólogathasson ott, ahol az ég zeng. Szóval, a DK-nak nagyon nincs igaza, és tulajdonképpen Margaret Thatcher tehet mindenről. Ha ugyanis nem hal meg, akkor ugyebár a temetését sem kell megrendezni. Esetleg Brüsszel tehet mindenről, mivel tapintatlan módon pont arra a napra tették Orbán Viktor fellépésének, vagy lelépésének, időpontját, amikor a temetés zajlik. Végül is igazán tudhatnák, hogy még a magyar miniszterelnök sem lehet egyszerre két helyen. Áder János, mint a hon különben hivatalos képviselője pedig alighanem nem ér rá Londonba utazni. Gyurcsány Ferenc pártja tehát igazán megérthetné, hogy ebben semmi gyávaság nincs. Egy tévedhetetlen és bátor vezetőt ilyesmivel rágalmazni igazán tapintatlanság. Még akkor is, ha egy temetésen mégsem kell kínos kérdésekre választ adni.

Olyan kérdésekre, melyekkel kapcsolatban Navracsics Tibor nyugodtan vonogathatja a vállát. Majd a hazai hívek előtt Orbán Viktor nyugodtan rákenheti miniszterére az esetleges fiaskót. Ebben már amúgy is hatalmas a rutinja. Néha-néha bűnbakot vált, de úgysem az a lényeg, hogy mikor ki a hibás. A lényeg az, hogy nem ő. De ezt az alanyi jogú hibátlanságot bátran vállalja. Ország előtt. A világ előtt nem annyira, de ez igazán csak a kötözködőket zavarhatja. Míg zavarhatja, és amíg kötözködhetnek. Akár azzal is, hogy miért nem ér rá Áder János a temetés időpontjában az országot képviselni Londonban? Ami a protokolláris szempontoktól eltekintve azért is jó ötlet lehetett volna, mivel megjelent olyan vélemény is, miszerint Orbán Viktornak tulajdonképpen semmi keresnivalója a volt brit miniszterelnök temetésén. Olyan indokok alapján, amik szintén többször váltottak már ki vitákat a nemzetközi porondon. George Szirtes a The Guardian véleményrovatában felhánytorgatja a növekvő rasszizmust, és az erőltetett menetet visszafele a történelmi korokban. Felvetve azt is, hogy Orbán Viktor pont azért ragaszkodik a temetésen való jelenléthez, hogy megússza a találkozót José Manuel Barroso-val.

Szirtes különben végigveszi a teljes listát, ami alapján érdemtelennek tartja Orbán Viktort a temetésen való részvételre. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban ebből hamarosan az a retorikai fordulat várható, hogy nem Orbán Viktor ténykedését, hanem az országot támadják. Ahogy már többször előfordult ez a képzavar a nagyobbik kormánypárt vezetőjének kommunikációjában. Aki Orbán Viktort, illetve politikáját támadja, az ugyanis nem az országot támadja. Értelmetlen csacskaság azt hinni, hogy mindenki magyarellenes hazaáruló, aki nem ért egyet a miniszterelnökkel Még akkor is, ha nyilván vannak olyan hatalmi aspiránsok, akiknek ez katyvasz jól jön. Elvégre lehet bűnbakokat felmutatni. Írókat, költőket, zsidókat, cigányokat, liberálisokat és baloldaliakat. Mikor éppen mire van szüksége a Jobbikkal összekacsintó kormányzatnak.

Elfeledkezve arról a többször emlegetett körülményről, amit az alattvalónak tekintett állampolgárokkal is szeretnének elfeledtetni. Arról, hogy Orbán Viktort sem a kétharmad, sem más nem választotta miniszterelnöknek. Így még a jobboldallal szimpatizálók előtt is ott lenne a lehetőség, hogy egy előremutató politika és ne a Don-kanyar felé mutató útjelző-táblamellé tegyék le voksukat. Ahogy a korábbi szavazatokat is a Fidesz-KDNP pártszövetségre adták. Nem lévén közvetlen miniszterelnök-választás. Orbán Viktor, bármilyen formálisnak is látszik ez, a Fidesz kegyelméből vezér. Nem a Turul szellem és nem is isteni sugallat tette miniszterelnökké. Amikor politikáját éri támadás akkor legfeljebb az őt jelölő párt vehetné magára. Az ország semmiképpen. Így aztán semmi akadálya nem lenne, hogy személyesen válaszoljon Strasbourgban a kérdésekre, és a köztársasági elnök képviselje az országot a temetésen. De a köztársasági elnök alighanem tényleg nem ér rá erre. Hiszen az nem lehet, hogy a miniszterelnök, egy permanens szabadságharc vezénylő tábornoka, egyszerűen gyáva legyen.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése