2013. április 3., szerda

Ha Bajnai azt üzeni?...

2010. májusa. Azóta sok minden változott.
Forrés: NOL/Móricz Simon
A Fidesz azt üzente, hogy a hazai gazdaság remek helyzetben van a kormányváltás óta. De legalább is egyensúlyban van, mint azt az MTI-n keresztül szétkürtölte a magyar hazában. A címhez ennek látszólag semmi köze, és nyugodtan mondhatja bárki, hogy minden munkanélküli, közmunkás, befektető vagy csak a híreket olvasó elbírálhatja az állítás igazságtartalmát. Valami ilyesminek tekinthető Bajnai Gordon gazdasági üzenete is arról, hogy az ország minden tartalékát felélte 2010 óta.

Ez egyébként egyszerre is igaz lehet, hiszen a Fidesz voluntarista szemlélete a hiánycél fétise előtti imával csak a tartalékok feláldozásával tudta fenntartani a látszólagos egyensúlyt. Látszólagost, mivel már korábban látszott, hogy alapvetően a következő évek alá történő aknazár telepítése szolgál gazdasági fedezetéül a Fidesz kormányzásának. Bajnai Gordon tehát sok szempontból csak pontosította a korábbi vélelmeket. Ettől persze korántsem lesz jobb, de azért legalább esélyt kellene adni a tisztánlátásnak. Annak a tisztánlátásnak, ami ígéretként kétségtelenül felvillant a Bajnai Gordon múlt októberi visszatérésével. Annak kapcsán írtam, hogy reálisan „az ország gazdaságának stabilizálása kapcsán az „Együtt 2014” csapata is elsősorban könnyeket és szívást ígérhet”. Márpedig az embereket nagykorúnak tekintő szemlélet jegyében talán érdemes lenne ezzel is megpróbálkozni. Nem csak egyetemi előadótermekben fogalmazva meg óvatosan a problémákat. Ugyanakkor, amikor olyan megfogalmazások kezdenek teret nyerni, ami elsősorban reménykeltésben utazik, akkor a kétségek is kezdhetnek kirügyezni. Márpedig Bajnai Gordon az év elején a „remény koalícióját” kezdte emlegetni.

Joggal kérdezhetné valaki, hogy miért baj az, ha az emberek reménykednek valami jobban? Nem baj! A baj az, ha a remény hamisnak bizonyul. Márpedig az emberek nem szeretnek csalódni. Még a látszatcsalódásokat is kerülik. Még azokat a csalódásokat is, melyek alapvetően a saját rossz döntésük következménye. Az utóbbit jól mutatta már az első Békemenet, és jól demonstrálja a Fidesz győzelme az időközi választásokon. Amikor tehát Bajnai olyan nyilatkozatokat tesz külföldön, ami szerint: „Nem szabad az embereket büntetni azért, mert rossz kormányuk van”, érthetően olyan reakciókat válthat ki, hogy egyfajta felmentő mesét ad elő. Elvégre ez a kijelentés így természetesen nem teljesen igaz. Több okból sem. Az egyik legmarkánsabb ok az, hogy azt a hamis képet táplálja, hogy Orbán Viktor minden előjel nélkül tette tönkre az ország gazdasági potenciálját. Holott a Bokros-csomag nadrágszíjbehúzásának eredményeit ugyanaz az Orbán-Matolcsy páros tapsolta el az első Orbán-kormány utolsó két évében, mely 2010-ben hatalmat kapott, Bajnai tehát felvillantja a választási döntés felelőssége elöli menekülés lehetőségét. Ez lehet szimpatikus sokaknak, de mégis csak a többség, ha nem is a választásra jogosultak kétharmada tehet arról, hogy így alakult a kormányzat lehetőségek köre.

Ugyanakkor a külföldön tett nyilatkozat azt a reményt is felkelti, mintha valami Orbán-specifikus ellenlépést lehetne tenni például az EU részéről. Ilyen lépés feltételezve természetesen a belső békét, illetve a polgárháború elmaradását, aligha látszik kivihetőnek. Egy gazdasági, vagy politikai bojkott aligha kizárólag Orbán Viktort, és klikkjét büntetné. Valószínűbb, hogy országos hatása lenne. S miközben feladná a magas labdát a problémák EU-ra hárításában, az országot nyomná még mélyebbre a posványba. Amikor tehát ellenzéki vezetők, és nem csak Bajnai egy közel felmentéssel határos nyilatkozata az, ami a realitásokkal látszik szakítani. Azonban kétségtelen, hogy Bajnai Gordon lehet az, aki elismert gazdasági szakemberként a legjobb eséllyel tudná „eladni” a gazdasági realitásokat. Felesleges beszállni egy olyan mérkőzésbe, ami sokkal inkább látvány-, mint szakpolitikai. A látványpolitikában ugyanis mások hitelesebbek. Orbán Viktor pedig akadémiát nyithatna populizmusból. Ebbe a mocsárba teljesen felesleges bemerészkednie annak, akitől nem ezt várják.

Talán nem teljesen véletlen az, hogy a közvéleményt vizslatók nem is igazolták vissza ezen kijelentések pozitív hatását. Ugyanis nehéz lehet eldönteni azt, hogy Bajnai Gordon említett nyilatkozatai tulajdonképpen kinek szólnak. A gazdasági realitásokat váró, az országért még felelősen szavazni akarók számára könnyen válhatnak populistává és ezért hiteltelenné. A népszerűségre hajtó hordószónoklatokhoz Bajnai Gordon viszont nem elég karizmatikus politikus. Az említett üzenetek tehát tulajdonképpen szinte senkit sem szólítanak meg. Elszállnak a semmibe. Ha pedig felmerülhet a gyanú, hogy a kettős nyilatkozatokban is az orbáni posványba téved, akkor különösen nagy hibát követ, követhet el. Például az olyan kijelentés-párral, hogy az EU-ban szólva nincs diktatúra, miközben itthon szólva a kormányzat bármit megtehet. Orbántól ugyanis már régen megszokhattuk, hogy a külföldnek szóló nyilatkozatokban részben haza beszél, részben kétfenekű nyilatkozatokat tesz. Olyanokat, melyeket másként lehet az EU-felé, és másként a hittársak felé magyarázni. Nagy kár lenne, ha az ellenzék bármelyik politikusa követné ebbe a csapdába a miniszterelnököt. Abban az esetben ugyanis felmerülne az, amit annak idején a KGST kapcsán emlegettek. Márpedig egy kormányváltáskor talán nem sokan szeretnének egy kukacos almát egy kukacos körtére cserélni úgy, hogy egészségesnek hazudják.

Személy szerint aggódással szorítok Bajnai Gordonnak, hogy sokkal inkább egy olajfát sikerüljön elültetnie. Bár egyelőre nem sok esélye látszik egy őszinteségen alapuló ellenzéki nagykoalíciónak, mégis inkább ebben szeretnék hinni. Egy valós tényfeltáráson alapuló, reális kivezető utat adó üzenetcsomag talán mások szemében is hatékonyabbnak bizonyulhat. Az esetleg hamis remény koalíciója helyett inkább az őszinteség koalícióját szeretném látni. Abban a reményben, hogy nem a legkisebb rosszat ajánlják csupán.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook