Miközben egy csoffadt angyalra bízott
népnemzeti pallosrángatás-ügyi szoborzatból csinál Parlament kisebbségi többsége
kabinetkérdést, a gratulációk miatt is nagyon büszkék ám magukra. Néhány miatt
joggal, míg párat talán el sem olvastak. De a nagy örömujjongás közben, a
pálinkaharc terén is vedelve olvasni biztos nehéz dolog.
Így aztán teljesen beleélték magukat abba,
hogy miután a Mazsihisz jó nyálasan körbeujjongta Orbán Viktort, és a városban
is körbeplakátolták a plakátokat mindenkinek kutya kötelessége megtapsolni a
Vezért. Fel sem merült gondolom a sok boldog, és főleg gazdag órát remélő
uraságban, hölgyeségben, hogy más reakció lehet a bolsevik típusú választási győzelemre,
mint a gazsuláló sokaság felvonulása. Holott már a saját bőrükön is
tapasztalhatták volna, hogy a világ nem Orbán Viktor körül forog. A nagyvilág
nem egy nagy felcsúti stadion, ahol a szotyihéj távköpése az egyetlen
főműsorszám. S minél fröccsenősebben sikerül, minél több embert megalázva,
annál nagyobb tapsot kap a nyálas tömegtől. Talán a tapsviharban nem sikerült
meghallani Angela Merkel szavait.
Bár azokat nem meghallani, hanem elolvasni
kellett volna. Amihez vagy segédszemélyzet kell, vagy a tapsolást kellene
abbahagyni. A segédszemélyzet a papír tartásához kellhet ebben az esetben. Bár
a mostani papírok inkább kották. Azt jelezve, hogy mikor kell spontán
vastapsolni, és mikor elég csak pianóban, apránként dübörögni. Ezt jelekkel is
lehet érzékeltetni, és olvasni sem kell tudni. Úgyhogy az is lehet, hogy a
nemzeti pálinkától ködös tekintet gátolta meg a Fidesz kommunikátorait az
olvasásban. A Vezérnek és környezetének ilyesmire úgysincs ideje. Nekik átadni
kellett a dolgokat anno a kampányban, és most elsunnyogni a széteső
Patyomkin-falu potyogó téglái elől. Így aztán egy szavuk sem volt, de nem is
lehetett az ellen, hogy nagy boldogan a Fidesz honlapjára is kiidézzék
azt az irgalmatlan taslit, amit Angela Merkel átnyújtott. Gratulációba
csomagolva.
Próbáljuk meg lefordítani hát. A Havasi
Bertalan sajtó-összekötő által jegyzett közleményben olyanok vannak, hogy a
kancellár-asszony felhívta Orbán figyelmét „pártja
választási sikeréből az a különleges felelősség fakad, hogy ismételt nagy
többségét józansággal és érzékenységgel használja”. Magyarra fordítva: „Fogd
vissza magad, öcsi!”. Mert, mint Merkel írja: „Ennek során [mármint a józan, stb..] Ön továbbra is számíthat Németországra mint megbízható partnerre
Európában”. Lefordítva: „Ha nem fogod magad vissza, gazdaságilag, de
lehet, hogy politikailag is nyakon vágunk” Mert azért még mindig
Németországtól (is) függ a magyar gazdaság, és nem fordítva. Politikailag pedig
szintén nagy befolyással bír Angela Merkel, aki megemlékezett a vasfüggöny
lebontásának negyed százados évfordulójáról is.
Amivel óhatatlanul párhuzamot idéz Horn
Gyula és Orbán Viktor között, és nem okvetlenül az utóbbi javára. Írván a
közlemény szerint, hogy a vasfüggöny megbontása olyan aktus volt „ami Magyarország meghatározó szerepének
köszönhetően az Európa megosztottságának leküzdéséhez vezető első lépés volt”.
A fentiek szövegösszefüggésében: „Apóca! Horn Gyula Európában elismert
kvalitású politikus volt. Neked még kepesztened kéne kicsit, hogy a nyomába
sündörögj”. Szinte már hallom, amint Wittner Mária szolgálatba helyezi
magát, és megátkozza Angela Merkelt. Esetleg a Berlinbe induló Békemenet első
sorában üvöltve. Miközben azért finom célzás is történt a levélben arra, hogy „vagy
igazodsz, vagy kivágunk, mint macskát”. Amely utóbbi már csak azért is
kínos lenne, mert azért nagy bőszen átadott kampánycsodákban nem kevés EU-s
pénz van.
Pénz nélkül pedig kicsit nehéz. De arra az
esetre, ha valakinek az előbbivel kapcsolatban kétsége lenne, a levél zárása is
erről szó: „"Ebben a szellemben
örülök az Önnel folytatott további együttműködésnek" - zárta sorait a kancellár”.
További figyelmeztetésként, hogy „vagy tudomásul veszed, hogy hol a helyed,
vagy elzárjuk a pénzcsapot”. Amely utóbbit nominálisan lehet talán
pótolni Észak-Koreából vagy máshonnan, de a piacok attól még Európában vannak
inkább. Meg az utak is. Hacsak meg nem fogja Orbán Viktor az országot, és nem
viszi el a kínai határ mellé. Nem politikailag, hanem fizikailag. De ez nyilván
csak közvetve van kapcsolatban a Merkel-gratulációval.
Azzal a gratulációval, amit talán jobb is,
ha nem értettek meg a jeles orbanisták. Különben Kumin Ferenc esetleg már írná
a tiltakozó jegyzéket a szabad magyar kormányzat nevében a gaz, és
kormánybefolyás alatt nyögő kancellár ellen. Lázár János pedig hadat üzenne a
német-norvég tengely ellen. A vagdalkozás ugyanis mindig látványosabb a
gondolkodásnál.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése