2013. október 24., csütörtök

Harrach előre kiszámított haragja

Vidám megelégedéssel az orbáni úton
A KDNP alatt ismét megdübbent a föld, és a dübörgés visszhangja betölti a mikrofonokat. A földzajt ezúttal is, mint annyiszor már a Fidesz aktuális irányvonalának kifejtése szolgáltatta. A visszhang pedig nem is késlekedett a pártkormány keresztes platformjának oldaláról.

Mint azt hallhattuk az október 23.-i beszédében, Orbán Viktor meghirdette a legújabb harcát, melyhez elvezényelte az összetartó felvigyázzt. Egyben nem kevés csúsztatást helyezett el a beszédében az ellenzékkel kapcsolatban. Ez nyilván termékeny talajra hullt azok fejében, akik nem nagyon fordítana figyelmet a beszéd ellentmondásaira. Esetleg hivatalból nem érzik szükségét annak, hogy az ellentmondásokra reagáljanak. Miközben természetesen megindul az a kommunikációs rendszer, amely már régóta bejáratott síneken vonatozik tovább. S amelynek része a KDNP-ként bejegyzett politikai lobbi-formáció is.

Ezúttal Harrach Péter érezte égető szükségét annak, hogy megpróbáljon ráerősíteni az orbáni mondatokra. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője azt kezdte fejtegetni, hogy „nem elég jó a kormányzás, azzal is szembesíteni kell az embereket, hogy milyen az ellenfél”. Ami sokat elárul arról, ahogy a magukat kereszténynek beállítani akaró politikusok a világot látják. Az ugyanis világos, hogy az ellenfél bemutatása ebben az esetben a karaktergyilkossággal határos lejárató-kampányt jelenti. Erre a Fidesz szóvivői már jó néhányszor szolgáltattak példát. Miközben persze Orbán Viktor sem fukarkodott ezzel. A 2006-os események kapcsán elfeledkezve a megemlékezésről a Kossuth téren fellépő képviselői, és a felgyújtott TV-székház, illetve a flaszterhajigálás tárgykörében. Harrach Péter tehát az ellenfél bemutatása helyett elmélázhatna azon is, hogy milyen formációban társultak a hatalomszerzés jegyében.

De nem tartok attól, hogy ilyesmire vetemedne. Párttársai sem nagyon szoktak foglalkozni a lelkiismeret ilyen apró-cseprő kérdéseivel. Ahogy azzal a politikai igazsággal sem, hogy amikor a hatalom mozgósít az ellenfél lejáratására pénzt, paripát, és erőt, akkor a lehetőségei tágasabbak az ellenzéknél. Óhatatlanul ellenségkép-képzéssé silányítva a bemutatást. Ezzel szemben a jó kormányzás bemutatása is elegendő lehetne. Ha nem tényekkel cáfolható túllihegési kampányt értene a kormányzat alatta. Ennek ugyanis a kiliheget köd a legnyilvánvalóbb hozadéka. Ami természetesen azért még alkalmas lehet a vakhit táplálására. Harrach Péter nyilatkozata tehát egyfajta elismerése lehet annak is, hogy az ellenfél lejáratása egyszerűbb feladatnak ígérkezik, mint a kormányzat tényszerű eredményeinek bemutatása.

Miközben azért nem árt arról sem megfeledkezni, hogy a választási kampány közeledtével az ellenfél ilyetén „bemutatása” könnyedén csaphat át egyfajta eretneküldözésbe. Ha másba nem, a KDNP-nek ebben tényleg lehet szerepe, amennyiben csatakoznak a középkor isteni kutyáihoz. De addig is legalább az már világos lehet, hogy a keresztes hatalmi platform nem fog ellenkezni az akár nyílt koncepciós eljárások, vagy a politikai ellenfelek bárminemű meghurcolása ellen. Amely hozzáállás lehet ugyan a kereszténység megcsúfolása, de jelentős hozadékkal, képviselői tiszteletdíjjal, és a hatalmi bográcsból fröccsenő mócsing szórási irányába való elhelyezkedéssel kecsegtet.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook