Fotó: Geof Pugh / The Telegraph |
Miközben nem annyira dübörög a gazdaság,
mint a királyi médiákban halljuk, és a Fidesz elnökének szövegei több
szempontból is érdekesek lehetnek. Azért is, mert sokszor az elszólásai
hordozzák a valós tartalmat. De azért is, mert nem egy esetben külföldről üzen
a hazai politikának. Mint például az MTI által közleményben megemlített, a The
Telegraph-nak adott interjú
esetében.
Most afelett térjünk napirendre, hogy a nyomtatottal ellentéteben, az
online világban nincs külön The Daily Telegraph a brit médiában, mert a
miniszterelnök mondatai ennél többet érhetnek. Különösen, ha megpróbáljuk
leporolni a korábbi megszólalásait, illetve azt a körülményt, hogy október
23-án a hívek előtt is fel kell lépnie. Így felértékelődhetnek azok a
részletek, a külföldi megszólalásban, melyek olyan részletekről szólnak,
melyekről egy itthoni hordón nem merne annyira őszintén beszélni a kormányfő.
Miközben azért ott van az a momentum is, hogy a britek megfigyelhető
EU-szkepticizmusa is sarkallhatta azt a megfelelni vágyást, ami egy
felelősségpánikos, sokszor második vonalba szorított embert, elkaphat a
nagyvilágban. Miközben tudhatja, hogy a vele szemben ülő újságíró nem a
sajtóosztálya által preparált „spontán kérdéseket” fogja esetleg feltenni, és
merhet is tájékozottabb lenni, mint a királyi magyar média mikrofonállványai.
Jól lemérhető ez azon a kérdéskörön, mely Orbán
Viktornak a putyini úthoz való viszonyát feszegette az interjúban. Azok után,
hogy a kormányfő korábban maga üzente meg a Parlamentből az
energiaszolgáltatókkal kapcsolatos elvárt bírósági döntést, illetve saját
belső-körös embere vetette fel a rendeleti kormányzást, nehéz lett volna az
autoriter törekvések tagadása. Nem is merte megcáfolni azt, és inkább
megpróbálta tompítani azt. Azzal, hogy van esélye annak, hogy ő legyen Pannónia
Putyinja, de ez a kormányfő szerint csak akkor teljesedhetne ki, ha a hazai
gazdaság nem lesz sikeres. Az összefüggés teljesen világos, mivel a rossz
gazdasági helyzet szülte elégedetlenség mindig kedvezett a diktatúrák
létrejöttének. Ebben semmi új nincs a nap alatt. De érdemes ezt a kijelentést
abból a szempontból is látni, hogy Orbán Viktor korábban maga állította: nem a
diktatúrával volt baja annak idején, mivel nem az ellen küzdött. Ugyanakkor az
is nyilvánvaló, hogy belügyminisztere elhelyezte már azokat az üzeneteket,
melyek akár a kényszermunka rendszerét is felvillanthatják. Mely ugyancsak nem
a demokrácia nagy vívmányai közé tartozik.
Az interjú sorai között ott van az a fajta
elszólás, hogy Orbán Viktor korántsem feltétlenül érezheti személyes céljának a
valóban dübörgő gazdaságot. A megfélemlített közmunkásokkal kozmetikázott
foglalkoztatási statisztikák, valamint az unortodox gazdasági irányvonalak
sokkal inkább a kedvére valók lehetnek. Már csak azért is, mert a centrális
uralomra ugyancsak jellemző államosítások felé is előkészítik a házi-vasutat.
Olyan körülményeket teremtve, melyek nyomán egyszerűen kialakítható az a
kancellári rendszer, ami régóta Orbán Viktor nem is annyira titkos vágyai közé
tartozik. Egy kancellár, aki rendeletekkel kormányozhat, aki megbüntetheti azt
a világot, de legalább azt az országot, amely sokszor a gyávák méltó helyére, a
második vonalba, vagy hátrébb sorolta. Márpedig Orbán Viktor az ifjabb éveiben
alighanem elég sokszor érezhette azt a bizonyos háttérbe-szorulást, ami az
elsődleges kezdeményezőkészséget megnyirbáló gyávaság, illetve tehetségtelenség
mellékhatása. Nem lett világhírű focista, nem lett a Párt vezető rétegének
tagja, nem lett az ellenzék vezéralakja, nem tett valós bátorságról szóló
nyilatkozatokat, és nem mondott valóban bátor beszédeket. Már Nagy Imre
újratemetésekor sem. S tulajdonképpen nem lett senki az EU-ban sem. Pusztán
akkor volt képes felkelteni a figyelmet, amikor szidni kezdte azt a szövetségi
rendszert, melyhez az ország nagyobb legitimitással csatlakozott, mint
amekkorával a Fidesz a magyar Parlamentben rendelkezik.
De azért Orbán Viktor alighanem szívesen
elfogadná a felkérést a kancellár szerepére, ha a pártja felajánlaná számára.
Miközben a fentiek árnyalhatják azt a kijelentést például, miszerint a politika
számára nem csak hivatás, illetve karrierlehetőség, hanem több. Alighanem az
önmegvalósítás része, a kisebbrendűség pörölye, és az egyetlen keret, amiben
valaki lehet önmaga előtt is. Felvillantva azt, hogy milyen lett volna Orbán
Viktor a kádárista párttitkár, vagy a párt első emberének szerepében. Márpedig
az sem semmi kis színes tarkulat, amit a kommunizmussal, kommunistákkal
kapcsolatban mondott a miniszterelnök az említett interjúban. Amin alighanem
sokan kezdenek hasgörcsöt kapni a röhögéstől az az, hogy a brüsszeli bürokrácia
a kommunizmus egyenes ági leszármazottja. Világosan hazaüzenve, hogy az EU nem
más, mint a kommunisták magyarellene összeesküvésének terepe. S világosan
megpróbálva decibellel hallgattatni el talán önnön lelkiismeretét ezügyben. No
meg persze feledtetni azt, hogy a saját pártjában sem kevesen rendelkeznek az
MSZMP-hez kötődő múlttal. Holott már Kövér László házelnök úr komcsizásai is
rendre ezen a ponton válnak nevetségessé. De Orbán Viktor legalább azt
elmondhatja magáról, hogy megpróbálta. Egy kísérletnek jó volt, és biztos van
egy olyan hívő rétege a Békemenetbe is hívható tapsolóknak, akik beveszik az
éppen aktuális komcsizást.
Alkalmasint komolytalanná téve azokat a
kritikákat is, melyek esetleg joggal érinthetnék meg az uniót. Lényegében a
korábbi laboratóriumos beszédét kiegészítve a patriotizmust is istenítő
kijelentéseivel egy egészen új irányba téve lépéseket. Megpróbálva kijátszani
azokat a kártyákat az egész uniót felölelő pókerjátékban, ami itthon bejött a szélsőségesekkel
is manipulált, békemenetes orbanizmus ámokfutása alatt. A magyar centrális
hatalom megteremtése és megszilárdítása után alighanem megcélozva egy
összeurópai vezetőnek kijáró bársonyszéket. Mely esetben akár Európa cárjának
is tekinthetné magát. S nem csak egy olyan helyen, ahol biztosított termekben
felügyelik a reinkarnálódott Jézusokat, Sztálinokat, Hitlereket, Buddhákat és
társaikat. A délutáni fürdőig.
Andrew_s
Éljen a kancellár!Kedves "békemenetelök."Bizonyára ezt akarjátok>Nem tudok más kifejezést erre, csak azt,hogy szégyeljétek magatokat.
VálaszTörlésA Békemenetesek tüntetnek a kacellárért, anno tüntettek a diákok ellen. Felvonultatva a nagyikat az unokák ellen. Orbán Viktornak ez kell. Mert csak erre futja. Öszsefogást csak az erőszak markában, és megosztást az emberek családjában is.
TörlésEURÓPA TŰR-ÉS SAJNÁLKOZIK,DE MEDDIG?Már az összes ősöm maga alá rángatta hazai földön...kezdte a sírgödrök árkában kotorászva,újratemetgetéssel,aztán halálos és betegágyak alatt fölött kotorászással,megtámogatva a kidűlőfélben kapható visszamaradott magyarkodó,nagynemzettudatosan borospártiakat akik torgyánul alátolták nem csak a fél világot,de egész Magyarországot is a szebre -zabra ürügyén!
VálaszTörlésINÁRA van ennek a már se nem FI-atal,se nem DE-mokrata Sz-lömnek a militalizált erőszak gyülekezete-ami még felzaklatóbb,kereszttel a kirakatban.A 2/3-asok serege csak arra volt jó,hogy ne adj Isten, alcsut-felcsuti I VICKTORUS-KISPUTYIN zsebre teheti a vén- Európát is.Felfogató-parancskihirdetést kampányolt össze magának röpke két nap alatt.Ma Londonban,holnap Indiában!- mindezt a "Magyarok" fedőnév alatt-miközben a műfű alatt a magyarok háromnegyede már éhezik,kivándorol,áshatja a saját sírját-ha jobb esetben öngyilkos nem lesz!!---ügyes.