Forradalmi koncológia és felvonulástan

Október 23.-hoz közeledve láthatóan beindult a látványpékség a kommunikációban. Szépen mindenki leporolta a szimbólákat, összecsavarta a három darabból, és nyomja, ahogy a csövön kifér. Összeműködési aláírásokat tagad meg Bajnai Gordon és Mesterházy Attila. De azért együtt akarnak ünnepelni. Miközben a Békemenet vonul egy szobor miatt, ami nincs is. S persze az ellenzéki összejövetellel kapcsolatban is ellenvélemény fogalmazódik meg csinovnyikiában.

A két utóbbi és egy harmadik talán megéri a bővebb kifejtést, mivel elég jellemző aktusokká válhat majd a késő-posztkádári korszak majdani kutatói számára. A Békemenetet most éppen azért akarják megsétáltatni, mert halálos fenyegetésnek értékelték egy szimbolikus szobor szimbolikus ledöntését. Alkalmasint az állítás főpróbája a Parlament környékén zajlott, de mára csak az egészen naivak hisznek a Békemenet kormányfüggetlenségében. Meg az újszülöttek. Mert nekik minden vicc új. Viszont megtudhatjuk ezáltal, hogy Bencsik András hisz a vuduban. Ami által nyilvánvaló, hogy a vudu régi, ősmagyar és ezzel nemzetivé vált valami. Aki mást állít, az tagadja, hogy a fáról is már az ősmagyarok másztak le. Járulékos információ az, hogy mivel egy szimbolikus szobrot ilyen nagy becs ért, alighanem valóban tervezhették egy igazi felállítását. Mert különben nem öltöztek volna ilyen fékeveszett mértékben bele ebbe az ingbe. Persze, azok után, hogy a Fidesz kongresszusán éppen csak a királlyá kikiáltás maradt el a személyi kultusz kelléktárából, ezen szintén csak az újszülöttek csodálkozhatnak.

Ellenben ennek fényében érdekes fejlemény lehet, hogy Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora kikelt az asztal mögül és a Müegyetem rakpartra tervezett ellenzéki gyűlés ellen. „A szabadság összeköt 1956 – 2013” című rendezvényre itt azokat várják, akik az Orbán-kormány leváltását szeretnék. Ezzel kapcsolatban megszólalt Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány kuratóriumi elnöke is. Azt állítván az egykori hallgatók nevében, hogy „a tervezett demonstráció tiltakozó jellege idegen attól a szellemiségtől, amit 1956-ban megéltek”. Ezügyben, személy szerint, jobban érdekelne például Mécs Imre véleménye, de ez tényleg lehet magánügy. S igazán méltatlan lenne nem becsülni az ismeretterjesztő szándékot az elutasítás mondataiban.

Az MNO idézete szerint ilyeneket mondott az említett ex-hallgató: „Az ’56-os követelések a nemzet függetlenségéről és egy szabad választásokon alapuló demokrácia megteremtéséről szóltak, ami megvalósult”. Amit azért jó lenne, ha Orbán Viktorral is megbeszélne egyszer. Ha ugyanis megvalósult a függetlenség, akkor mi a fenének a permanens szabadságharc? Kerül, amibe nekünk kerül alapon. A szabad választások kapcsán pedig érdekes lenne tudni, hogy miért kellett annyit vacakolni a választási törvényekkel annak érdekében, hogy Orbán Viktort újra lehessen akkor is választani, ha a kutya sem akarja? De a lényeg, a lényeg: Hajtó Ödön tudja, hogy mindez megvalósult és elmondja nekünk. Ahogy azt is, hogy: „1956-ban soha nem látott nemzeti egység mutatkozott meg a kommunizmus, mint téveszme elutasításában”. Amit viszont Nagy Imrével kellene megbeszélnie, ha nem hal mártírhalált az említett vezető. Őt ugyanis sok mindennel meg lehetett talán vádolni, de azzal, hogy nem volt baloldali, azzal nem igazán. S aligha lett volna kereszténykonzervatívnak tekinthető.

Ellenben ezen az alapon annak a bizonyos kuratóriumnak Orbán Viktor ellen kellene fellépnie. Már csak azért is, mivel a Fidesznek saját klerikális platformja van, és a miniszterelnök éppen most hirdette meg a templomépítéseket. Márpedig 1956-ból kevés ezirányú jelszó maradt fenn. Ellenben valóban felléptek a személyi kultusz ellen, amire viszont az említett Fidesz-konresszus, és a Békemenet Orbán-éltető beharangozása szép példát mutat fel. Amellett érdekes állapot lehet a kommunizmus, mint téveszme elutasítása is. Lévén, hogy a történelem talán egyetlen igazoltan kommunisztikus közössége az Jézus és tanítványainak társasága lehetett. Az eszme tehát elég régi, és még a templomépítésektől sem idegen. Ellenben az, amit az eszme jegyében megvalósítottak, valóban lehet feledésre méltó. Viszont éppen Orbán Viktor nyilatkozta, hogy ő nem harcolt a diktatúra ellen, viszont hívei talán éppen a szoborállításon törik a fejüket. Miközben zakatol az államosítások gőzekéje. Beszántva mindent a központi raktárba. Mondhatni, a baloldali diktatúrák bevezető gesztusaként. Márpedig, ha elfogadjuk, hogy Nagy Imre éppen ezek ellen lépett fel, akkor az Orbán-rezsim ellen fellépőkkel együtt kellene fellépnie az akkori diákságot ma állítólag képviselő alapítványnak.

Amikor nem ezt teszi, akkor végső soron bő nyállal illeti Orbán Viktor fenséges ülepét. Ami szintén méltatlan lehet a forradalmi hagyományokhoz. Ellenben méltó lehet a mindenkori hatalmat feltétel nélkül kiszolgáló egyetemi csinovnyikhoz. Csatlakozva a rektorhoz, aki talán azt hiszi, jobban jár, mint kollegája a Corvinus-on. Vagy esetleg az ottani fűnyíró alól kirepülő koncra akar csak rárajtolni. A hajdanvolt kremlinológia mintájára, talán, a hatalmi koncológia alapjait is lerakva.

Andrew_s