2015. november 20., péntek

Demagógisztáni napló: DK-s tévedések Orbániában

A magyar miniszterelnöknek nehéz lehet az élete. Mármint abban az esetben, ha legalább vázlatosan fejbe kívánja tartani, hogy mit mond. Nem feledkezve meg arról sem, hogy kinek, és miről mit mond. A jelek szerint azonban eléggé merülőben lehet az a bizonyos akkumulátor. Sorra keveredik, lassan már naponta önellentmondásokba. Látszólag.

Ilyen volt az, amikor villámgyorsan sikerült a párizsi merényletek kapcsán adott reflexiókkal szembemennie a valósággal. De ami a legfurcsább volt, a TEK vezetőjével is. Amely ellentmondás már akkor jelenthette, hogy a 2010 szeptembere óta működő szervezettel valami gond lehet a miniszterelnök szerint. Konkrétan: fabatkát sem ér. Amit nem látszik cáfolni az a bejelentés, amely Lázár Jánostól származik, és egy terrorellenes koordinációs központ felállításáról szól. Okként a párizsi támadásokat jelölve meg. De könnyen lehet, hogy lassan, ám biztosan épül az ellenőrző- és elhárító-szerveket is ellenőrző, és az azok soraiba férkőző, még gondolkodni képes elemek elhárítását is koordináló szaktestület. Azt a lehetőséget sem zárva ki, hogy az egy éve is felmerült árnyékkormány-koncepció ténylegesen a megvalósulás útjára lép. S ebben az esetben kell egy terror-kontroll a miniszterelnöknek, és kell egy Lázárnak is. Kerül, amibe kerül. Az országnak. Az ellentmondás ebben az esetben tehát látszólagos. Úgyhogy, amikor a DK megreklamálja az új központ létjogosultságát a TEK árnyékában, akkor tulajdonképpen nem is igazán érthetjük, hogy mit nem értenek.

Ahogy teljesen érthetetlen egy másik reklamációjuk is. Ebben azt nehezményezik, hogy amikor David Cameron brit miniszterelnök ultimátumszerű javaslatcsomagban akarja korlátozni az unión belüli szabad munkavállalást, akkor Orbán Viktor nem szólalt fel az ötlet ellen. Dacára a számos é számtalan, Angliában dolgozó magyarnak. Molnár Csaba (DK) egészen odáig elmerészkedett, hogy ez a hallgatás a szigetországban dolgozó magyarok elárulása. Annak igazolásával, hogy Angliában egy magyar kevesebbet számít, mint egy angol. A DK elrugaszkodását a valóságtól jól jelzi ez a kis közbevetés. A helyzet ugyanis az, hogy egy átlag dolgozó magyar Magyarországon sem ér semmit a kormány szemében. Jól mutatja ezt az, hogy a minimális ellátottságért való rabszolgamunkát is gyakorlatilag csak közmunkában képzeli el a hazai vezetés. Ez pedig nem más, mint a munkát végző végzetes lenézése és semmibe vétele. Ehhez Cameronnak az égvilágon semmi köze. Orbán Viktort meg nem érdekli.

Még akkor sem, ha a fentieknek látszólag ellentmond az, hogy Shengen él a miniszterelnök szerint. Ami egyben az unión belüli szabad lakosságáramlást is jelentené. Ami különben a magyar kormánynak továbbra is igencsak érdekében áll. Eltekintve attól is, hogy Orbán Viktor már januárban nyilvánvalóan letette a szándéknyilatkozatot: Magyarország skanzenné kell, hogy váljon. Az érdek ettől független. Gyakorlatilag sokkal inkább az, hogy a hazai elégedetlenkedőknek még mindig nyitva maradjon egy hajszálvékony kijutási lehetőség az országból. A gazdasági exodus kormánya számára ez ugyanis elengedhetetlen. Ha ugyanis a jelenleg kint dolgozó százezrek hirtelen hazajönnének, akkor az ország ellátórendszerei simán belerokkannának. Ha valaki az egészségügyre, oktatásra tekint, akkor annak felméréséhez nem kell kristálygömb, hogy ezeknek a rendszereknek a jelenleg itt lakókkal is csak a bajuk van. Amennyiben így is az összeomlás határán billegnek. Arról a politikai kockázatról sem feledkezve meg, hogy a kint dolgozók nem feltétlenül azok, akik bármi áron kitartanának Orbán mellett.

Ez nagyjából azt jelenti: tévedés lenne azt hinni, hogy a miniszterelnök figyelmére érdemesítené a kint dolgozókat. Alapállapotban valószínűleg tesz rájuk nagy ívben. Amellett, hogy a túlkompenzált szellemiség alján nyomorgó kiskirály még egyfajta elégtételt is érezhet. Nagyjából azzal a megfogalmazással, hogy: „Elhagytatok? Szívjatok!”. Mert az teljesen világos, hogy Orbán Viktor szellemi horizontján nagyjából az a két kategória létezik csupán, amelyek a feltétlen hívek, és a szemét árulók halmazait fedik le. Az utóbbival szemben pedig nem létezik árulás. Egyrészt, mert Orbán szemében nem is magyarok, hiszen az ország és ő önazonosan létező a miniszterelnök világában. Másrészt, mert az előzőből következően nem is emberek. Ha egyáltalán olvassa is a DK árulást emlegető közleményét, akkor valószínűleg nem is érti. Ha valami fel is dereng, az legfeljebb egy gyurcsányozást ér nála.

Az ország meg lassan semmit. Orbán szemében legfeljebb hűbérbirtokot. A külvilág szemében meg legfeljebb egy fáradt legyintést: „áh, Orbánia...”.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook