2015. november 16., hétfő

Párizs: Reakciók Orbántól -- de minek?

A Darksiders egy játék, az ország, a földrész nem az
Lord of Bones
Lassan, de biztosan haladni látszik a nyomozás a párizsi merényletek közvetlen felelőseinek és tetteseinek az ügyében. Az eddig felszínre került adatok alapján leginkább nem a mostani menekülthullámmal érkezők felelőssége áll meg. Ez azonban mit sem csökkenti a magyar miniszterelnök vehemenciáját, hogy híveinek torkát teletömje a szélsőjobb számára előcsócsált féligazságokkal. Lehetőleg fulladásig. Addig sem gondolkodnak.

Mert lehet ugyan azt mondani, hogy az EU elleni morális árulást követően legalább nemzeti gyásznapot hirdetett a magyar kormány, ez a későbbi nyilatkozatok fényében kétségesen őszinte gesztusnak tűnik. Nézzünk meg csak párat azokból a villanásokból, amelyek ismét csak a tojásbrikett fényességével csapódtak elő Pannónia Bátrának szelleméből. Elsőként a parlamenti beszédéből, illetve az MTI-t referáló, erről szóló híradásból érdemes meríteni. Az egyik kijelentése szerint például: „Bebizonyosodott, hogy a terroristák tudatosan és jól szervezetten arra használják fel a népvándorlást, hogy elvegyüljenek az otthonukat a jobb élet reményében elhagyó emberek tömegében”. Hogy mi ezzel a kijelentéssel a gond? Több is:
1.    Gyakorlatilag összemossa a terroristákat a terror elő menekülőkkel. Ez, tekintettel arra, hogy eddig nem elsősorban a jelen menekülthullámmal érkezők bizonyultak tettesnek: nem igaz. Ha Orbán Viktor többet tud az esetekről, mint a párizsi főügyész, akkor legfőbb ideje lenne odamennie nyomozónak. Esetleg felfednie az azokhoz fűződő kapcsolatait, akik az elkövetőkről egészen biztosan a legtöbbet tudják: a megbízókkal. Ha azonban ilyen kapcsolatok nincsenek, és remélem nincsenek, ám mégis az ellenkezőjét állítja, mint a vizsgálatban részt vevők, akkor a magyar miniszterelnök blöfföl.
2.    Előszedi a népvándorlást és a jobb élet keresésének motívumát. Ez gyakorlatilag elutasítása annak, hogy az emberek igenis menekülnek a terrorizmus elől. A „gazdasági bevándorlók népvándorlásához” való monomániás ragaszkodás gyakorlatilag elvonja az emberek jogát a terror, az életveszély, vagy akár csak az éhenhalás előli meneküléstől. Elvonja a jogot az „életért futástól”. Ez gyakorlatilag kétségbe vonja embertömegeknek az élet-biztonsághoz való jogát. Tömegeket érintő ilyetén ideológiát eleddig leginkább a szélsőjobboldali, rasszista, illetve fasiszta szónokok engedtek meg maguknak.

Természetesen a fenti gondolat kísérőzöngéiként megjelenik a kultúra védelme, amiből ő személyesen talán csak a stadionöltözőkét ismeri behatóan. De megjelenik a felelősség eltolása görögökre, vagy bárkire, aki nem Orbán Viktor. Miközben persze neki kell megvédenie Európát. Ha kéri az öreg hölgy, ha nem. A magyar kormányfő szalad és megvédi. Ha bele is döglik. Az Unió. S persze megjelenik a fenyegetettség hangsúlyozása is: „Megtámadták az Európai Uniót és mi is veszélyben vagyunk”. Mely utóbbival kapcsolatban érdemes talán megjegyezni:
3.    A terrortámadások előtt egy ilyen kijelentés lehetett üres, mondhatni képletes beszéd. A párizsi események nyomán csontossá vált a kijelentés arca, és kasza került a vállára. Egy ország miniszterelnöke, morális okokból, csak abban, és abban az egyetlen esetben élhetne a kijelentés második felével, ha konkrét bizonyítékokkal rendelkezik a fenyegetettségről. Ebben az esetben az M1-ben nyilatkozó Hajdu János, vagy a nyilatkozatról beszámoló MTI szakított az igazmondással, vagy a kormányfő csapott fel pánikkeltőnek. Az MTI szerint a TEK főigazgatója „hangsúlyozta: nincs olyan információjuk, amiből arra lehetne következtetni, hogy magyar emberek közvetlen veszélyben lennének egy esetleges terrorakció miatt”.

Nos, legalább az utóbbi kapcsán, Orbán Viktor az MTI híradása szerint, és szintén az M1-ben átvágta a gordiuszi csomót. Az MTI szerint azt mondta ugyanis, hogy a terrorfenyegetettségről „újabb információra nincsen szükség, mert a valóságos élet minden várakozásunkat fölül- vagy alulmúlta”. Ezzel vagy magát állította be minden titkok tudójának, vagy azt ismerte el, hogy a TEK tulajdonképpen fabatkát sem ér. De ezt már beszéljék meg egymás között.

Azért annak a hírszerkesztőnek a helyében, aki az Orbán-fellépésről szóló tudósítás fölé azt a címet tette ki, hogy „Kormány-terrorizmus”, valószínűleg elkezdenék az állásomért aggódni.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése