2015. november 22., vasárnap

Jézus tanítása is őrült ideológia?

Orbán komcsizott egyet. Nagy újdonság nincs ebben, mert a Fidesz háza táján ez visszatérő jelenség, A hétköznapi komcsizásról mindenki sejti, hogy alapvetően a „rendszerváltás” előtti nomenklatúra elvtársait jelenti. Akikből a Fidesz környékén is számosan vannak. Ergo, nevetségesek. Orbán azonban elrugaszkodott ettől, és ideológiai magasságokba emelkedett. Az a kritika, amit előadott, az viszont baromság.

A miniszterelnök az egykor a Szovjetunióba hurcoltakra emlékezve, egy nekik szentelt megemlékezésen mondott beszédet. S ezzel a gesztussal semmi gond nincs. Mindenki megérdemli az együttérzést, akit méltatlanul ér meghurcoltatás. Nem egy esetben azt is, akit méltán, de aránytalanul hurcolnak meg. Legfeljebb mérhetetlen arcátlanság és képmutatás ezt egy olyan ember szájából hallani, akinek vezetése sokkal inkább épít a goebbelsi marketinggel épített centrális diktatúrára, mint egy olyan demokráciára, amelynek valós legitimációja valóban a tömegektől ered. Mert egy demokráciát nem a neve tesz azzá. Ismertek azok a demokratikusnak hívott rendszerek, melyektől akár a dinasztikus hatalom-utódlás sem idegen. Valamint azok a népi demokráciák, melyek belső rendszere egy szűk párt-elit törvényileg szentesített korrupciójára épül, illetve. S amelyek ettől még diktatúrák. S amelyekre már két éve is igencsak hasonlított az orbanizmus nemzeti demokráciának tekinthető rendszerfelfogása. A tények kifacsarásával, az emberek demagóg ökörségekkel való „etetésével”, a permanens ellenségkereséssel, a szélsőségek, most éppen a jobboldali szélsőségek, helyzetbe hozásával, a munkásőrséget idéző CÖF-vonulásokkal, és hasonlókkal.

Ebben a „szövegkörnyezetben” válik álságossá, amikor a miniszterelnök kiáll, és kifejti: „Ma már senki sem vitatja, hogy a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is egy őrült eszme volt”. Ugyanis azzal, hogy Orbán Viktor visszanyúl a hétköznapi fasizmus retorikájához, és nemzeti demokráciájával egy neokádárista, de inkább rákosista világot idéz, maga vitatja az eszmék egyes részelemeinek őrültségét. Már akkor, ha például a „kommunizmus” alatt azt a hétköznapi komcsizást érti, ami már Kövér szájából is egy nevetséges ostobaság. A Fidesz részéről. Ugyanakkor Orbán Viktor már megint elfeledkezett arról, hogy a történelemkönyv, netán a Biblia nem csak arra faló, hogy ne lássa mögéjük sorakozó pókhálókat, hanem arra is alkalmas, hogy a szellemi pókhálózásban segítsenek. Mely esetben például tudomást szerezne arról, hogy ideológiák igen ritkán szoktak nyomtalanul eltűnni. Még akkor sem, ha híveik java részét fizikailag megsemmisítik. Így a „volt”, mint idő-meghatározás enyhén szólva sem helytálló.

Sajnos annak a nemzeti szocializmusnak az esetében sem, amely egy olyan ideológia, és állam alapjává vált, amely egyik nagy magyar hívét, Hómant éppen gőzerővel rehabilitálják. S amely ideológiáról, illetve az annak alapján működő államhatalomról érdemes talán megjegyezni, hogy első deportáltjai nem a zsidók vagy a cigányok, hanem az ellenzék képviselői voltak. Azok, akik a kommunizmust, mint ideológiát hímezték a zászlóra. Mely ideológia a maga ember-centrikus, az emberi igények feltétlen, és diszkriminációmentes kielégítését hirdető eszmerendszerként legfeljebb tényleg csak az embertelen, rasszista, oligarchikus maffia-diktatúráktól érdemel zsigeri utálatot. Nem vitatva természetesen azt, hogy éppen az említett, a tömegek számára vonzó volta miatt nem egy kőkemény diktatúrának is fedőideológiát szolgáltatott. Mondván a tömegeknek: „A kemény hatalomgyakorlás a Ti érdeketek, mert eltapossa a boldogulásotok ellenségeit. A vezető folyton a Ti érdekeitekkel kel és fekszik. A hatalom Titeket véd meg, és minden, amit a közös nevében elvesznek, Titeket szolgál.” Ismerős szólamok? Aki emlékszik rá, hasonlókat hallhatott, olvashatott az 1960-as, 1970-es években és azt megelőzően is. De hasonlókat hallhat ma is Orbán Viktortól. Hogy is van azzal a „nemzeti demokrácia” –képpel?

Ugyanakkor érdemes talán a Bibliát is fellapozni a kérdés kapcsán. Azért, mert akkor, ha valaki ember-centrikus, diszkriminációmentes tanításokról kíván olvasni, akkor az evangelisták műveit érdemes forgatni, és Jézus tanításait olvasgatni. Ahogy Jézus és tanításai dokumentáltan kommunisztikus közösséget alkottak. A valós, ideológiai kommunizmus tehát korántsem biztosan „őrült eszme”. Ilyetén beállítása egy olyan miniszterelnöktől, aki most éppen kereszténykonzervatívnak kommunikáltatja a kormányát... Finoman szólva is „furcsa”. Az nem, hogy a klerikális Fidesz-platform, a KDNP hallgat. Ahogy a magyar erdőpéteri egyháztól sem várnék éles kormánykritikát. Azok a szerveződések, amelyek szerint éhezni rossz szokás, és amelyek szerint a menekült másodrangú ember, ha erre jogszabályt hoznak, tényleg nem kommunisták. Bár inkább nem jézusiak, nem keresztények. Akármi is van a zászlajukon.

Elvégre a kommunisztikus elveket hirdető Jézus tanításait is felhasználták a hatalmi érdekek alátámasztására, ezrek legyilkolására, meghurcolására, kiközösítésére. De ettől nem Jézus tanításai, vagy a kereszténység válik „őrült eszmévé”. Legfeljebb az egy ostoba fajankó, akinek Tomás de Torquemada jelenti az emberi példaképet.

Andrew_s

1 megjegyzés:

  1. Seggfej vagy. Próbálj meg dolgozni - "kétkezi munka" - és ne firkálj agymenéses gondolatokat.

    VálaszTörlés

Comments on Facebook