A párizsi események lassan szivárgó adatai után
nyilvánvalóan csak egyfajta követő-üzemmódban írhat bárki olyan bármit, akinek
nincsenek becsatornázva a billentyűzetébe a titkos csatornák. Nekem nincsenek.
Ugyanazt olvasom, ugyanazt látom, amit bárki olvashat, láthat, hallhat a média
hullámain. Többnyire ez különben mindazon másokra szintén igaz, akiket viszontláthatunk
a neten. Akár minden titkok tudójának hitetvén magukat.
Az utóbbi, kétséget nem ismerő, akár szélkakasként forgó
véleménybarométerért talán van némi irigység bennem. De mégsem erről, és nem is
a mentegetődzés kifejtéséről szólnék. Holott lehetne. Mert egy ilyen helyzetben,
ahol a legjelentősebb információ még az elérhető információk hiánya, bőven van
esély arra, hogy az adott helyzetben megfogalmazható vélemény ellenkezőjére
vonatkozó kérdés is tévesnek bizonyulhat. Így mindenkit kérek: mind a
következőket, mind a szerte felbukkanó önjelölt szakértőket kellő távolságról
kéretik olvasni. De talán annyi gondolatot ébreszteni, amely befogadóbbá tehet
más vélemények iránt is. Mert itt van mindjárt az elején egy nagyon is
emblematikus kérdés. a migránsok kérdése.
Az előző írásban már próbáltam pedzegetni, hogy a „migránsok”,
így, gyűjtőfogalomként szinte biztosan vétlenek. Az tehát, amikor egy-egy
politikai szereplő gyűlöletet kelt a menekültek tömegei iránt, az nem igazán más,
mint a bűnbakkereső rasszizmus fókuszának áthelyezése. Pont azokra, akiknek
zöme éppen az olyan fanatizmus elől menekül, amelynek nevében, az ISIS szerint,
öltek Párizsban. Ezen az sem változtat, ha akár vezető politikusok állnak ki a
gyűlöletpolitika mellett. Annak idején Hitler is elég vezető politikus volt. Politikája
ettől függetlenül volt embertelen. Ezt mindazok figyelmébe ajánlanám, akik hajlamosak
ámulattal térdre esni egy hierarchikus főszónok előtt. S bár egyáltalán nem
hoznám egy szintre ezzel a volt francia elnököt, Nicolas Sarkozy semmi olyan lényegi
kijelentést nem tett a támadások
után, amelynek előképe ne lebegett volna már korábban is ott a radikális
jobboldalon. Vagy ne lenne már nélküle is folyamatban. Menekült-, és
bevándorló-utálata eddig is ismert volt. Az ISIS elleni katonai fellépés pedig
már zajlik.
De hagyjuk az egykori bevándorlók francia gyermekét, és
térjünk vissza a jelen bevándorlókra. Ehhez érdemes felidézni a „Forráskód”
című film egy jelenetét. Ebben a vasútról leszálló, ott bombát hagyó terrorista
azzal biztosítja jelenlétét az áldozatok között, hogy igazolványait, tárcáját
otthagyja egy vasúti kocsiban. Amiért ezt a képet előhoztam az az, mert sok
menekült-hibáztató kezdett azon lovagolni, hogy megtaláltak két, Magyarországon
is áthaladni vélt, menekültekhez köthető útlevelet a robbanások színhelyén.
Ezek egyikével kapcsolatban az is felmerült már, hogy hamisítvány.
Ha mégis átjutott az idegenellenőrzési szerveken, az nem okvetlenül, és kizárólag
a terroristát dicséri. De alkalmasint, hivatkozva a filmre, az sem lehet nagy
bűvészmutatvány, hogy lopott útlevéllel szereljék fel a robbantót. Netán,
egyszerűen „elejtsék” a bűnjelet. S akkor, ha szétnézünk a címek között, hogy
milyen gyakran szerepel kész tényként a „terrorista=menekült”, akár zseniális
elterelésnek is tűnhet. Felültetve sokakat a saját előítéleteiknek. Holott
legtöbbször pont azt tudhatjuk meg, amit tudunk. Találtak két útlevelet.
Ugyanakkor az elterelés mindenkinek az érdekében áll,
akik a menekültekből szeretnének bűnbakot faragni, illetve meg szeretnék
rendíteni az irántuk táplált minimális bizalmat is. Ebben az érdekeltségi
körben ott találjuk az ISIS-t is. Így az előbbi teória az ő felelősségük esetén
is megállhat. Különösen, ha a hinni lehet annak a véleménynek, hogy szeretnék
elérni: a szíriaiak ne hagyják el az országot, hanem legyenek inkább kalifátus-tagok.
Ebben az esetben a menekültek démonizálása nagyon is az Iszlám Állam kezére
játszik. A kialakuló bizalmatlanság lehet annyira frusztráló, hogy az
elkeseredés segítheti a toborzást. Miközben csökken az elvándorlás, mint egy
jobb kilátású jövőhöz vezető út vonzereje. S persze nem árt figyelembe venni,
hogy az IS ezen ténykedése méltán számíthat az európai szélsőségesek
hallgatólagos támogatására.
A szélsőségeseknek ugyanis minden olyan eset kapóra jön,
amely a társadalmi hangulatot a rendpártiság irányába nyomja. Miközben minden
olyan hatalmi törekvés is hasznot húz minden ilyen esetből, amely fokozott
bűnbakképzésben érdekelt az egyik, és fokozott lakossági ellenőrzésben a másik
oldalon. Az tehát, hogy a menekültek felé tereljék a gyanút és az indulatokat,
több tőlük gyakorlatilag független folyamat eredője is lehet. A haszonélvezők
között az egységes Európában nem érdekelt csoportokat, radikális
EU-szkeptikusokat, a szélsőségeseket, a bűnbakkeresőket, a rasszistákat, az
önmagukat is gyűlölőket is ott találjuk. Az Iszlám Állam mellett.
Aztán majd kiderülnek az új nyilvánosságra hozott
információk által lefedett részletek. Míg mások ki tudja mikor. A sci-fi
műfajába tartozó „Forráskód” mellé egy másik filmet is ajánlanék. Michael Moore-tól
a „Fahrenheit 9/11” címűt.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése