2012. december 22., szombat

Sajtóetika a mocsárban.


Válaszra várva az Átlátszó.hu felvételén.
A kormányzat szereplőinek és a hozzájuk közelre helyezkedőknek úgy tűnik továbbra is gond van a technikai felkészültségével. Ez a közösségi portálok kezelésével kapcsolatban már korábban is teljesen nyilvánvalónak tűnt, melyre az egyetlen érdemi reakció egy globális internet-cenzúra meglebegtetése volt. Az alternatív információs csatornák a jelen ismeretek alapján ismét bizonyították létjogosultságukat. No meg azt, hogy valami nincs teljesen rendben a kormányzati szócsövek kezelésének környékén. Erre az a videó-felvétel ad jelzést, amit az Átlátszó hozott nyilvánosságra a 2012. december 17.-i tüntetéssel kapcsolatban. Arról a mozzanatról, ami az MTVA-rádió épületén belül történt.

A helyzet előzménye az, hogy a Humán Platform tüntetéséről egy spontán felvonulás indult el, mely végül a közrádió előtt kötött ki. Ahol is megpróbálták a saját pontjaikat beolvasni, vagy legalább beolvastatni a közpénzből, tehát mindannyiunk költségére fenntartott stúdiók egyikében. Ahogy az Átlátszó oldalán is olvasható, Stein Róbert tartalomigazgató először felsőbb utasításra hivatkozva ezt megtagadta. Majd, gondolom az időközben megérkezett joystick-parancs hatására mégis hajlandó lett volna átvenni a beolvasandó pontokat. Végül a tüntetők képviseletében beengedték Tóth Fruzsina első éves szociológia-hallgatót, a rádió épületébe, és azzal az ígérettel engedték ismét útjára, hogy a hírműsorba beolvassák a pontokat. Ami meg is történt, de némi változtatással, mint az az interneten is meghallgatható. Idáig, önmagában legfeljebb csak azt veti fel, hogy alkalmas-e egy olyan média közmédiának tartani magát, melynek tartalomigazgatója a jelek szerint kézi-vezérléssel működik. Mert az nyilvánvaló, hogy önmagában semmi gond nem lenne az átvett pontok beolvasásával a tüntető mikrofonhoz engedése helyett. Sőt! Akár feszültséget csökkentő hatása is lehetne. Kiemelve, hogy valóban a közt tájékoztatja.

A pontok csonkított, megváltoztatott szövegű beolvasása az, ami sérti, sértheti az arányos köztájékoztatásról szóló elveket. Önmagában az ezt elrendelő szakmai alkalmassága már csak emiatt is megkérdőjelezhető lenne. A most internetre került felvétel azonban ennél sokkal komolyabb etikai kérdéseket is felvet:
  1. Etikus-e a pontokkal a rádióba érkező diák előzetes kifaggatása, akár interjúnak álcázva is?
  2. Etikus-e a pontok beolvasása előtt véleményt nyilvánítani azok tartalmáról?
  3. Etikus-e olyan helyzetet teremteni, mely alkalmas a nyomásgyakorlás feltételezésére?
  4. Etikus-e olyan helyzetet teremteni, mely a pontok ismertetésének a küldött meggyőzhetőségétől való függését sugallja?

Gondolom, remélem, nem vagyok egyedül, akik elég határozott „NEM”-mel tudnának csak válaszolni a kérdésekre. Amennyiben ugyanis nem a diák fogja beolvasni a pontokat, akkor még a neve is lehet indifferens adat. Az azonban biztos, hogy iskolája, végzettsége lényegtelen adat. Lévén egy közösség és nem iskolája nevében nyilatkozik. Ez lehet a beolvasást követő interjú része, de az előzetesen ezt megtartani inkább megfélemlítő, elbizonytalanító hatása lehet. Az, hogy a faggatást interjúnak álcázták, az nyilvánvaló, hiszen a felvételen megnyilatkozó hölgy maga közli, hogy újságíróként érdeklődik. Különben ugyanez a felvételen névtelenül maradó hölgy az, aki komoly meggyőzési, mondhatni agitprop-teljesítményről tesz tanúbizonyságot.

Gyakorlatilag ugyanazt elmondva, ami korábban más híradásokban is elhangzott, és nyilvánvalóan nem hatott a diákokra pozitívan. Így a pontok felolvasása előtti győzködés feltétel-közvetítő és nyomásgyakorló hatással bírhat. Ahogy a felvételen nyilvánvaló a szándék, hogy megpróbálják a küldöttet kibillenteni a nyugalmi helyzetből, és futólag sikerül is megzavarni. Olyan helyzetben, amikor a rádió dolgozói vannak kapun belül, és óhatatlanul hatalmi helyzetben, ez a fellépés nem csak mélyen etikátlan, de tulajdonképpen embertelen is. Elvégre a küldött nem profi politikus, aki preparált kérdésekre érkezett kipihenten válaszolni, hanem egyfajta néptribun csupán, akiben addigra „benne van” a felvonulás is. Ugyanakkor a felvételen nem hallatszik azok neve, és beosztási minősége, akik az MTVA nevében megszólalnak. Pusztán az a már említett önbevallás, hogy „újságírók vagyunk”, ami azért kicsit alatta van az udvariassági minimumnak, akkor, ha a másik félnek még a tanulmányaira is kíváncsiak voltak. Azóta, az Átlátszó.hu –n megjelent infprmáció alapján már tudható, hogy a „Stein Róbert mellett a videón szereplő hölgy Kocsis Éva, a 180 perc nemrég a Lánchíd Rádiótól a közrádióhoz került műsorvezetője”. Az sajtóetikai véleménytől függetlenül, arroganciából kétségtelenül jelest érdemel.

Az etikus viselkedés véleményem szerint az lett volna, hogy a diáktól átvett pontokat csonkítatlanul beolvassák, majd saját kétségeiket egy csatlakozó vitaműsorban ütköztetik ezekkel a pontokkal. Műsorba híva a hallgatói szervezetek, és akár a kormányzat képviselőjét, ha az képesnek érzi magát a vélemények közvetlen képviseletére. A küldött előzetes vitába hívása ebben az erőszakos, lekicsinylő stílusban semmiképpen nem tűnik elfogadhatónak. Így jó lenne tudni azt, hogy az MTVA nevében ki, és milyen minőségben tett fel kérdéseket. Már csak azért is, mert kérdező hölgy még annyira sem volt képben, hogy a tüntetés nem a Kossuth térről, hanem az Emmi elől indult. De ami a lényegesebb kérdés lehetne az a sajtószervezetek reakciója. Annak idején Obersovszky Pétert elmarasztalta a MÚOSZ etikai bizottsága az elhíresült Schmitt-interjú kapcsán. Most érdekes lenne az antifasiszta tüntetés kapcsán hallgató szervezett etikai bizottságának állásfoglalása a rádió épületében történtekkel kapcsolatban. Azt borítékolom, hogy első körön a rejtett kamerás felvételt fogják elítélni. A második kör érdekelne ebben az esetben. Az, hogy mit szólnak a rádió közismeretlenül maradt, mert be nem mutatott munkatársainak viselkedéséhez.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook