A túlteljesített abnorma jegyzőkönyvei.

Hoffer-traktor izzófejjel.
Forrás: Network.hu

A diákok vezetőinek iskolai adatairól készült kormánybaráti lista botránya éppen csak elköszönőben van a napi krónikáktól. Mondhatni, csak hűlőben van a kilincs utána. Orbán potenciális fenyegetésként is értelmezhető kijelentése a karácsonyi rendcsinálásról meg éppen csak, hogy megérkezett. Tulajdonképpen, akár meg is nyugodhatnának a kedélyek egy napra, mivel a középiskolások csendes sztrájkja csak 2012. december 19.-én lesz aktuális hír. Addig is minden mehetne a már-már szokásossá váló menetrend szerint: A kormányzat újabb embert küld be az értetlenkedő statiszták karába, a rektorok atomjaira szedik a kormányzat ötletrohamait, és a miniszter megpróbálja a szómágia újabb felvonását.

Ennek megfelelően Kósa Lajos ringbe száll, és közli, végső soron belesimulva a zümmögő-kórus keltette háttérzajba, hogy nincs miért tüntetni. De Orbán Viktor hű embereként, a Fidesz alelnökeként, mi mást visszhangozhatna? Mi mást, mint azt hogy szerinte legalább hat pont a tiltakozók hat pontjából okafogyott. A rektorok megírták kritikus levelüket a kormányzatnak, és az előzmények fényében szinte várhatóan meddő miniszteri tárgyalásról távoztak a hallgatók képviselői. Mivel gondolom, a középiskolások előre bejelentett tiltakozásának előkészítése zajlik, tulajdonképpen mindezek a reakciók csak a következő napok eseményei fényében lennének érdemben értelmezhetőek. Keltsenek akár bizodalmat, akár kétséget az elért eredményeket illetően. Akár annak figyelembe vételével is, hogy kinek-kinek más számíthat eredménynek. A tüntetések előkészítését illetően szintén mindenki más-más lépéseket tarthat szükségesnek. Vannak például olyanok, akik a korábbi napok burkolt fenyegetését gondolták kiszélesíteni, megfoghatóbbá tenni.

Talán Gránásiné Bácsi Tünde igazgatónő, vagy az ő főnöke, úgy gondolta, hogy a mai fiatalság nem biztosan ért a sorok közti üzengetésből. Ugyanakkor sajnálták volna, ha a diákok nem tapasztalják meg azt, hogy milyen a burkolt félelemkeltés. Ha ugyanis a kormányzat tényleg egy diktatúra-nosztalgiás irányba halad, akkor az iskolának kutya kötelessége a diákot felkészíteni az életre. Így a HVG-ben megjelent, arról szóló hír, hogy személyes kihallgatásnak vetették alá a diákságot, lehet egy ilyen program része is. Speciális felkészítésként a balatonalmádi Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium végzős diákjai számára, akiket a hír szerint egyenként szólítottak be, majd jegyzőkönyvet készítve faggattak ki. Az, hogy a jegyzőkönyvek címzettjének, a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak ugyan mi köze lenne ahhoz, hogy a diák kivel beszélt a tiltakozásokról, és hajlandó-e árulkodni a társára, tanáraira, az egy újabb találgatás tárgya lehetne. Még az is lehet, hogy nem közvetlenül kormányzati elvárásra tették az iskola igazgatónőjének feladatává a kihallgatásokat.

Az is elég szégyen a kormányzat vélelmezhető politikájára nézve, ha saját hivatalaiban arra gondolhatnak, érdemes az ilyen jegyzőkönyvezéseket elvégezni. Függetlenül attól, hogy ez milyen jogszabályi háttérrel védhető. Mivel alighanem nem védhető. Tehát egy megyei kormányhivatal munkatársi közössége megalapozottnak hiheti azt, hogy akár jogszabályokon is keresztülgyalogolva, de megszerezze a szervilisták narancs-piros pontját a diákok rovására. Részben indokolatlanul adatokat gyűjtve, látens besúgónak próbálva beállítani őket. S nem mellesleg a megfélemlítéssel esetleg elejét is venni a tiltakozó akciónak. Ez utóbbi hatás különben akkor is megnyilvánulhat, ha a megyei hivatal a megkapott jegyzőkönyveket olvasatlanul zúzza be, és törli ki a memóriájából. Már csak azért is, mivel a HVG tudósítása alapján, az igazgatónő nem akart, vagy inkább nem mert hivatalosan nyilatkozni az ügyben. Ha nem is cáfolta a kihallgatásokat, jegyzőkönyvezéseket. Tehát valóban kezd igazgatási normaként szerepet kapni fortélyos félelem. De, bármilyen furcsa is lenne a véleményem, nem kívánnám az iskola igazgatónőjének felmentését a funkcióból.

Nem azért, mivel egyet értenék azzal, hogy a jogszabályilag szavatolt demokratikus normákat bárki is megsértse. Ahogy ugyanis a TASZ is jelzi, a Btk.-ba ütközik a gyülekezési jog, akár iskolai, gyakorlásának megakadályozása. Azonban az is nyilvánvaló, hogy az iskolák igazgatói is emberek. Egy kisebb településen akár egzisztenciálisan megzsarolható emberek. Olyanok, akiknek igenis van, lehet vesztenivalója egy úrhatnám kormányhivatalnokkal szemben. Így csikorgó foggal, és elveit akár szemközt is köpve, de olyan lépésekre is rákényszeríthetően, melyekkel zsigereiben talán nem is ért egyet. Ezt az első mérgük elmúltával a helyi közösség tagjai, a tanárok és a szülők szinte biztosan jobban meg fogják tudni ítélni, mint tehetném azt száz-kilométerek távolából. Nem is teszem tehát. Nem török pálcát, mivel a helyiek akár a sarki boltban megtehetik azt nálam sokkal hatékonyabban, ha az említett hölgy emberként, tanárként is megérdemli a vele élő közösség tagjai szerint. Az esetleges emberi megértés azonban nem jelenti azt, hogy szakmailag ne lenne elítélendő egy iskola igazgatójának ilyen ténykedése. Így, akár a jogszabályok erejével, vagy például a Kettős Mérce javasolta tömeges felszólítással, ne kellene kikényszeríteni a félelemkeltés és az adatgyűjtés befejezését, a jegyzőkönyvek feldolgozás nélküli megsemmisítését. Ugyanakkor, és alapvetően, sokkal bűnösebb az a kormányzati politika, mely egy tanár, egy iskolavezető zsarolhatóságát kialakítja.

Az ilyen esetek persze arra is rávilágítanak, hogy kár azt mondani, hogy a galád baloldal az, aki melegíti az izzófejet, a megmozdulások szüneteiben. Biztosítva a robbanáshoz közeli közéleti hőmérsékletet abban a hengerben, mely a mindennapok motorjának képezi a részét. Zajossá téve azt. Azonban érdemes talán megjegyezni, hogy az izzófejes motorral szerelt régi, zajos Hoffer-traktort hazaárulónak is becézték. Kár lenne, ha az oktatáspolitikai zaj a következő generációk, a haza jövőjének elárulásához vezetne.

Andrew_s