A Bayer-féle Orbán-támogatás elismerése.

Nagy Imre temetése kaméleonnal.
Forrás: EgyenlítőTV

Kövér László alighanem nosztalgikus hangulatba került, és ifjúságának az a korszaka csillanhatott fel szeme előtt, amikor még olyan dalra fakadhatott, hogy „Egy a jelszónk, a béke, harcba boldog jövőért megyünk”. Lehet, hogy a Békemeneteket is ez a nosztalgia hozta létre, mivel kormányzat permanens szabadságharcának felelősségmaszatoló segédcsapataként keveredett annak idején először az utcára, és legutóbb sem igazán töltött be más szerepet. A Balog Zoltán Emmi-miniszter által elnökölte kuratóriummal bíró Polgári Magyarországért Alapítványnak azért tetszett, és így megkapta a Polgári Magyarországért Díjat. Melynek alkalmából Kövér László mondott beszédet.

De még milyet! Minden esetre olyat, ami biztosan legalább rész igazságokat leplezett le még akkor is, ha azért sejtéseink eddig is lehettek ezekről. Mert szóla az animált bajusz, hogy amennyiben a “a kommunisták hatalomba való első visszatérése” előtt, azaz 1994 előtt, szerveződik meg, ma nem itt tartana az ország. S ebben biztos, hogy nagy igazság van. Függetlenül attól, hogy számosak szerint itt sem, míg mások szerint előrébb a boldog jövő felé vezető orbáni úton. Ami azonban ezek alapján biztos, hogy immár biztos, Fidesz-es forrásból tudhatjuk, hogy a Békemenet szervezésére valóban az ellenzék féken tartása, netán megfélemlítése érdekében került sor. Azért a fellépések, az orbáni beszédek tapsoncbiztosítása, és a díjat átvevő Civil Összefogás Fórum legutóbbi plakátháborúja alapján volt erről némi elképzelése az újságot olvasóknak. Mégis, jó biztosat tudni, még akkor is, ha nem mindig felemelő érzés. Mert az, hogy egy kormánynak egy saját minisztere által gardírozott alapítvány díjával kell elismernie egy, a saját céljait szolgáló, és az ellenzékben ellenséget keresve működő szervezet működését, az nem túl felemelő. Ha nem is egyedül állóan újdonság talán a történelemben.

A polgári menetelés hőse díját különben a Csizmadia László, a CÖF alapítója és szóvivője vette át, és a vele járó kétmillió forintnak nyilván helye lesz a jövőben. Esetleg elteszik azokra a napokra, amikor majd jön a következő Békemenet. Bayer Zsolt szerint talán a diákok ellen, akik szerinte csak a balhét akarják, miközben erre a közeli napok eseményei is rácáfolnak. Még akkor is, ha az Index tudósítása szerint Balog Zoltán miniszter hiányzik a diákokból a méltóság. Mert nyilván méltó dolog lekicsinylő nyilatkozatokat tenni valakire, akivel maholnap tárgyalóasztalhoz fog ülni a jövő érdekében. Ha nem egy díjátadóról lenne szó, és nem egy miniszterről, akkor alighanem szimplán bunkóságnak lehetne ezt címkézni, ha a tudósító nem nézett be valamit. De miniszter esetében inkább olyan eufémizmusokat illik mondani, mint amilyen az apolitikus jelző. Bár kérdés, hogy egy apolitikus politikus vajon politikus-e? Ám miért pont egy erőforrásügyi miniszter legyen alkalmas arra a feladatra, aminek bársonyszékét megkapta ideiglenes koptatásra.

Némileg Balog Zoltán szövegére rímelt talán az országgyűlés elnökének egy hasonlata is. Arra nézve, hogy a Békemenetet Nagy Imre újratemetéséhez hasonlította. Igaz, akkor talán Orbán Viktornak kellett volna beszédet mondania. Némileg borostával ellátva, és biztos információkkal arra nézve, hogy mi várható a következő napokban. Azonban a miniszterelnök már kikonzervatívosodott a borostás korszakból. S alighanem fogalma sincs arról, hogy mit hoznak a holnapok. Például a már emlegetett diáktüntetésekkel kapcsolatban, melyek kapcsán szinte naponta változó keretszám-, és ösztöndíjrendszer-ötletekkel próbálja menteni, ami szerinte még menthető. Miközben a diákság szempontjából egyre menthetetlenebbnek látszik. Talán, ha maradt volna a régi rendszer, és erről is Moszkvában hoznak döntést, mint az Orbán Viktor által fennen beblattolt szovjet csapatkivonásról. Talán. Ám most egy felelős miniszterelnöknek kellene felelős döntést hoznia. Még akkor is, ha Bayer Zsolt kivezényli népeit békemenetesen ellentüntetni. A béke és barátság megdönthetetlen egységének kereplős jegyében.

Andrew_s