2016. március 10., csütörtök

Lépés a cafeteria adóztatása felé?

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Természetesen a tanárok mozgalma sincs feledve. De azért, amíg el nem mozdítják, mégis csak Orbán Viktor van abban a helyzetben, hogy szabadon, országos hatáskörben adja elő mindazt, amit a hangok megsúgtak neki. Vagy a tanácsadók, vagy a belső hangok. Esetleg a belső hangú tanácsadók. Legutóbb például a cafeteria kapcsán is nagy bejelentéseket téve.

A refrén természetesen az, hogy az unió tehet az egészről. Még véletlenül sem az, hogy heves kísérleteket tettek a piac manipulálására. Például azzal, hogy annak idején erősen korlátozták a cafeteria keretében adható juttatásokat. Azzal, hogy gyakorlatilag megszabták: milyen kártyára lehet utalni. De facto akkor is, ha de jure egészen biztosan voltak kiskapuk. Amikor tehát a piacmanipulálás ellen fellépnek, akkor előjön a fregoli-érvelés. Kifordítom-befordítom, mégis az Európai Bizottság zúzta szét a magyar cafeteria-rendszert. S eközben egészen biztosan van jó pár meglágyult agyú orbanista, aki még tapsolni is fog ehhez. Különösen, mert a nemzeti ápolt felvetette az eddigi juttatások készpénzesítését. Azért, hogy a szerinte eddig „rejtett” kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék. Vagyis minden olyan kedvezményt, ami az eddigi ilyen olyan kártyákhoz kötődött megszüntessenek. Ha eddig X kártyához kötődött valami kedvezmény, akkor ez nem azért fog megszűnni, mert a cég, aki esetleg kedvezményt nyújtott maga lett az ördög.

Egyszerűen nem lesz módja rá. Mert ki az a kristálygömb-virtuóz, aki megmondja: az egyik bankó a fizetésből, a másik a kézpénzesített cafeteria-ból származik. De azért senki ne aggódjon. A kedvezmények ilyen nyújtásában lehetetlenné tett üdültetők, kultúra-kereskedők lesznek még a kormányzati boszorkányüldözés alanyai. Mint olyanok, akik a keményen dolgozó kisembernek nem akarnak pancsolási, vagy netán kulturális szolgáltatásokat nyújtani. Csak méregdrágán. Elfeledkezve arról, hogy a politikai elit közelében állók most is meg tudják fizetni az Ibizai hétvégét, vagy a Tűzföldi kirándulást. Cafeteria-kedvezmény nélkül is. A saját lábukon állva. Ja, bocs! Saját lábukon állva inkább a tanszékvezetést preferálják. S még örülhetünk, hogy nem élelmiszer-vegyészek, mint ahogy Elena-asszonyról rebesgették annak idején. Mert akkor nem csak azt oktatná az illető hölgy, hogy hogy kell turizmust csinálni, hanem azt is, hogy közben mennyit szabad csak enni. Egy olyan országban, amelyik nem volt eladósodva.

Ahogy a saját lábon álló apukája is meghirdette: egy-két éven belül egy „valóságosan nullás költségvetés” a cél. Alkalmasint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hallgatósága egész fegyelmezett lehetett, hogy nem röhögte körbe a miniszterelnököt. Bár valószínűleg hamarosan senkinek nem lesz kedve mosolyogni. Egyszerűen azért, mert a kormányzati költségeknek vagy a belső tartalékok, illetve a gazdasági növekedés, vagy a külső források lehetnek az alapjai. A gazdasági növekedés siralmas, a belső tartalékok kapcsán meg inkább nem adnék ötleteket. A külső források tekintetében pedig eddig mintha nem annyira a termelő beruházások élveztek volna preferenciát, mint a közrabszolga-rendszer kiépítése, illetve azok a sportlétesítmények, amelyekbe legfeljebb napidíjért lehetne telt házat produkálni. Esetleg erőszakkal. Ahogy Elena asszony férje is épített a szülőfalujában telt házakat produkáló, de mára szétrohadt, stadiont.

De ennyire messzire ne menjünk. Maradjunk a cafeteria-nál. Amit, ha kézpénzessé tesznek, akkor simán be fognak vonni az adózó jutatási körbe. Részletkérdés, hogy ma mit mondanak erről. Elvégre beszéltek egyéni nyugdíjszámlákról, és megannyi másról is. De aki nem egészen fiatal, illetve nem ostoba, vagy amnéziás, az emlékezhet azokra a fizetés-kiegészítésekre, amelyeket annak idején szép lassan beépítettek a fizetésbe, és röviddel azt követően eltűntek, mint a magán-nyugdíjpénztárak vagyona. Miközben erősen kétséges, hogy mennyi értelme van kézpénzesíteni a cafeteria-t. Mert izomból biztosan megoldható. Mármint azon túlmenően, hogy megint rúgnak egyet azokba, akik még nem közmunkások, és nem Orbán fenekébe szorult nyelvvel léteznek.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook