Tarlós miniszteri munkája.

Ez nekem jár kérem.
Forrás: orientpress.hu

Az, hogy a budapesti főpolgármester fizetésemelést kapott az nem a nap híre, de legalább a közelmúlté. A hír alighanem azért is kiverte a biztosítékot, mert a főváros közigazgatásilag, illetve a tömegközlekedését tekintve gyakorlatilag csődhelyzetben van. Ennek lehetőségét Tarlós István is felvetette már egy éve, s a hírek szerint túl sokat nem javult a helyzet azóta sem. Az tehát a főpolgármester tetszőleges fizetésemelése kapcsán felvethető morális kérdés lehet, hogy a csődhelyzetet miért szükséges jutalmazni. Az ugyanis teljesen nyilvánvaló, hogy a főváros működésével komoly problémák vannak. Márpedig egy város működtetéséért a város vezetése kétségtelenül felelősséggel tartozik. Ezt talán az interjúkészítőket előszeretettel kioktató Tarlós István is hajlandó elismerni.

Talán azt is hajlandó elismerni a főpolgármester, hogy a regnálásába való beiktatást követő átnevezési hullám sem volt ingyen. Könnyen lehet, hogy milliárdokat takaríthattak volna meg mind az egyes kerületi önkormányzatok, mind maga a főváros, és nem utolsó sorban a fővárosi vállalkozások, ha valahogy még elviseli a korábbi, és generációk által megszokott neveket. A költségek különben nyilvánvalóak, hiszen cserélni kellett az utcanév-táblákat éppen úgy, mint az érintett vállalkozások pecsétjeit és levélpapírjait. Az utóbbiakat a sarki cipésztől, az óvodákon át az önkormányzatokig mindenkinél. S bár lehetne azzal érvelni, hogy ez micsida nagy foglalkoztatási boom-ot jelentett az ezzel foglalkozóknál, azért mégis inkább az Ötödik elem című film főgonosza juthat az eszünkbe az ilyen érvekről. Mikoe is Jean-Baptiste Emanuel Zorg (Gary Oldman) azzal érvel a rombolás mellett, hogy a romok eltakarításában részt vevőknek ez milyen jó, mert munkát kapnak általa. Bár, az azért érdekes lenne, hogy a jelzett átnevezési hullám tényleges haszonélvezői kik voltak. De alighanem jobban járt volna mindenki, ha inkább újabb buszok futnak a kevesebb kátyúval ragyásra vert utakon. Hátha az is teremtett volna pár új munkahelyet. Az azonban biztos, hogy erre visszaemlékezve aligha indokolt a fizetésemelés.

Az azonban igaz, hogy a fizetésemelést talán tényleg nem Tarlós István harcolta ki magának. Ebben az esetben persze lehetett volna egyfajta morális jelzés, ha visszautasítja. Ám azért még nem kell okvetlenül megkövezni, amiért ezt nem tette. Az azonban elgondolkodtató lehet, hogy miközben a főváros működése nem áll a helyzet magaslatán, a kormányzati erők ezt jutalmazzák az önkormányzati törvény keretei között. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának mintegy ötödét közvetlenül, és közvetve lényegesen többeket érintő fővárosi helyzetkép megfelel az ország vezetésének. Beleértve akár az előbb idézett átnevezési hullámot, és annak pénzkidobásait is. Miközben érdemes figyelembe venni azt is, hogy az átnevezések fokozzák a bizonytalanságérzést, ahogy a közlekedés kiszámíthatatlansága sem a személyes élet-kiszámíthatóság elengedhetetlen része. A bizonytalanság pedig frusztrál, és a frusztrált ember óhatatlanul befolyásolhatóbb. Azzal az ígérettel például, hogy nagyobb rend lesz. Tehát alapvetően a rendpártiságnak tett gesztust jutalmazza a kormánypárti többség az önkormányzati törvényben. Netán felvillantva azt a véleményt is, hogy Tarlós jutalma Budapest jelen helyzetéért a büntetőakció elismerése a renitens, a Fidesz-t nem minden fenntartás nélkül támogató, fővárosnak. Tarlós István pedig, mint egy jóllakott napközis, a csokitól maszatos praclijával csap bele az őt simogató tenyerekbe. Mert azért kicsit hiteltelen lehet ezt követően az, ha kikel az őt etető kéz ellen. Ahogy azért nagy konfrontációktól mintha nem lett volna eddig sem hangos a köz véleménye.

Az persze szintén érdekes gondolatokat vethet fel, ha az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve mentén próbáljuk megközelíteni a helyzetet. De hallgatólagosan fogadjuk el, hogy az önkormányzati törvényt megszavazók szerint a főpolgármester miniszteri munkát végez. Az lehet már csak kérdés, hogy a Budapestért felelős vezető végez olyan sok munkát, ami ezt indokolja, vagy az összes önkormányzatért is felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője olyan keveset. Esetleg a kialakított helyzet egyfajta informális elismerése az egyéb jövedelmeknek? Csak remélni lehet az ellenkezőjét.

Simay Endre István