A feljelentés, mint lökhárító.

Forrás: Népszava

Pár nappal ezelőtt Papcsák Ferenc, a Fidesz zuglói nagyembere egy sajátos húzással terelte magára a figyelmet. Esetleg vonta magára az össztüzet. Úgy döntött, hogy az internet gazemberei ellen, akik különös kegyetlenséggel kommentálnak, rendőri eljárást kezdeményez. A feljelentések kárvallottjai a Népszava, illetve a Hir24 portálon megjegyzéseket tevő azon felhasználók, akik pár hónappal korábban mertek Papcsák Ferenc szerint őt bántó megjegyzéseket tenni. Az akció könnyen lehet olyan, ami pont az ellenkező hatást válthat ki, mint amire a feljelentő számíthatott eredetileg. Ezt mutatja, hogy a zuglói vezető kénytelen volt törölni a FaceBook-profilját, mivel oda annyi, és olyan szintű beírás érkezett, amit nem viselt el az ő igen kifinomult lelke. Megmutatva legalább azt, hogy pártkatonaként benyújtani törvénytervezetek garmadáját, és elviselni a személyes kritikát nem egészen ugyanaz.

Az előbbi esetben ugyanis az esetleges kritika felbukkanásakor ott van a mindenkori parlamenti személyzet. Már csak azért is, hogy a kormánypártok részéről felszólaló lelki egyensúlya mindenkor biztosítva legyen. De ugyanezt biztosítandó van egy külön Kövér László is rendszeresítve a parlamenti ülésterembe. Így a vezényszóra, végszóra tapsolók, és másik oldalra, az elvektől magukat nem zavartatva hurrogók kórusából szólásra emelkedve könnyű erős embernek mutatkozni. A morális erőssége valakinek alighanem akkor nyilvánul meg, ha a személyes kritikát legalább politikushoz méltó eleganciával viseli el akkor is, ha nem védi a képviselők egyetlen kiváltsága sem, Márpedig, amikor a jelzett feljelentéssel Papcsák Ferenc az interneten jelenlevő vélemények megtorlásáért szállt síkra, akkor a vizsgálattól függetlenül átlépte ezt a határt. A szegénységi bizonyítványra a pecsétet az említett személyes profil bezárása nyomhatta oda. Nem mellesleg beismerve azt is, hogy nem csak a kritikát nem viseli el a saját tettei, ez esetben a feljelentések, kapcsán, hanem az adott rendszer technikai lehetőségeivel sincs teljesen tisztában. Bár alighanem azokkal az oldalakkal sem teljesen keveredett tisztába, amik ellen rendőri erővel gondolt fellépni. Mert, amint a Hir24 tudósítása is jelzi, azon a portálon is a FaceBook az elsődleges beléptető rendszer. Így, amennyiben Zugló polgármesterének a vagdalkozáson kívül is lett volna mondanivalója, akár ott, akár az említett közösségi rendszeren keresztül válaszolhatott volna.

Az, hogy az internetes világ néhány napja a zuglói polgármesteren röhög, és sorra jelennek meg blog-bejegyzések az üggyel kapcsolatban az egy dolog. A kommunikációs baki mindezek mögött az lehet, hogy miközben egy régi cikkhez írt valamikori hozzászólásokról talán már az is elfeledkezett, aki írta, most ráirányította a figyelmet minderre. Az említett portálok például szinte biztosan megnövekedett látogatottságot könyvelhetnek majd el Papcsák Ferencnek köszönhetően. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy ugyanígy felértékeli mind az adott hozzászólásokat, mind az azok alapját képező tudósításokat is. Ugyanakkor az is teljesen nyilvánvaló, hogy a már többször említett közösségi rendszert ismerve szinte pillanatok alatt lehet olyan profilokat létrehozni, melyet csak és kizárólag a hozzászólásokhoz használnak a tulajdonosok. Ha tehát az anonim hozzászólások visszaszorítása lenne a cél, akkor a magukat elérhetőségükkel vállalók megfélemlítése szintén ellenirányú hatással bírhat. Nem csökkenni, hanem növekedni fog a névtelenül anyázók tábora. Nem csökkenni, hanem növekedni fog a trollizmus, a netes bunkóság, az arctalan fenyegetődzés. Ennek köszönhetően azok, akiket az internetes fórumvilág durvulása zavarni fog, az rebegjen hálát ezért Papcsák Ferencnek, és a példáját majdan követőknek is. Ugyanúgy, ahogy a zuglói polgármester problémamegoldásának példáját követő politikus-akciókért is. A véleményt nem vállaló, gyáva megfutamodást a karhatalom páncélszoknyája mögé. Bár, mint egy klasszikustól tudjuk, a hülyeség is állampolgári jog.

Felmerülhet persze az a kérdés, hogy mi lehet egy olyan ok, ami megéri ezt az egész felhajtást. Azt, hogy Papcsák Ferenc ügye éppen most ért el a cselekvési fázisba. Éppen akkor, amikor az általa is fémjelzett választási törvényeket módosító csomag kapcsán az internetes kommunikáció is korlátozásra kerül. Névleg a kampány-kommunikáció. De érdemes talán felidézni, hogy korábban már történt javaslat az internet megrendszabályozására, és a demagógiának most éppen ellenségeként szegődött Kövér László korábban, demagóg módon, az internetes újságírást tette felelőssé Schmitt Pál bukásáért. Az tehát szinte adódik, hogy előkészíthet egy komoly internetes cenzúra-törvényt. A technikai betarthatóságát most szándékosan figyelmen kívül hagyva az emberi hatását érdemes kiemelni. Az pedig nem más, mint az interneten aktív lakosság megfélemlítésére tett kísérlet. Az ugyanis teljesen nyilvánvalónak látszik, hogy ez az a környezet, ahonnan például a Milla kiemelkedett, ahol személyes kapcsolatok szövődhetek, és ahol gyorsabb a kommunikáció, mint azt a Vezér elviselhetni lenne képes. A Fidesz tehát értékelheti úgy, hogy Papcsák Ferenc esetleg szükségessé váló beáldozása megéri az internet-használati szigorítást, és a netes közösségek, az egyes portálokat látogatók megfélemlítéses atomizálását. Felmérve, hogy ezek a közösségek nem a vak lóhoz hasonló elszántsággal követik az obanikus matolcsyzmus szellem-csavargásait.

Nem mellesleg az akármikor megtörtént feljelentés időzített élesítése olyan muníciót biztosít, ami egy kicsit a figyelmet is elvonja az esetleg nagyobb feszültségek keltésére alkalmas tényezőkről. Az ugyanis szintén tény, hogy miközben egyre többen használják az internetet, elég széles a köre az attól jobbára távolmaradóknak is. Azoknak a köre, akik egy legyintéssel fogják elintézni papcsáki éjjeliben kevert vihart. Márpedig ebben az esetben, ha egy ilyen téma viszi el a kommunikációt, akkor kevésbé fogják a problémáikat visszatükrözve látni a médiában. Márpedig, miközben az egyik oldalon látszólag kommunikációs bakinak látszik a feljelentősdi, könnyen meghúzódhat mögötte a hatalom cinikus pávatáncosának a számítása is. Akinek meg kétségei lennének, hogy használ-e politikai manipulációra bűntető eljárásokat a hatalom, az gondoljon az önkormányzati választásokig jegelt ügyekre. Melyeket akkor gyorsan előkaptak. Akkor is, ha végül felmentés született az ügyben.

Simay Endre István