2016. július 30., szombat

Szijjártó, a népszavazási kiálló

Szijjártó védelmébe vette a népszavazást. Gratulálunk a bátor kiállásáért a napra. Elvégre könnyedén lehetséges, hogy a vaj szép lassan belefolyik a fülébe, nyakába. Mert bár az MTI által szétkürtölt szöveg szerint most éppen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke kapott fenyítést a Magyar Világbirodalom teljhatalmú külügyérétől, azért ez könnyen ráéghet erre a süvölvényre.

Az alaphangot az adta meg, hogy az EB vezetője szerint, mint azt az osztrák Kurier-nak elmondta, jogbiztonsági veszélyt jelenthet, ha a Tanács és az Európai Parlament minden határozatáról népszavazásokat tartanak. Szijjártó válasza: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke az emberektől félti a demokráciát. Holott biztos lehet abban valami, hogy a parlamenti döntéseknek nem mindegyik olyan, amiről a közvetlen demokrácia eszközeivel kellene utólag, illetve ismételten véleményt kérni. Ezt az elvet egyébként a magyar Országgyűlés határozataival kapcsolatban is pontosan így juttatják érvényre. Elég, ha azoknak a kérdéseknek a körét tekinti át valaki, amelyeket lappangva, vagy nagy hanggal, de kivettek a népszavazással eldöntendő kérdések köréből. Ilyen kérdések korábban is voltak, de a Fidesz-kormány esetében nem rémlik ennek a megszorításnak a teljes feloldása.

Ennek alapján tehát a magyar kormányzat igencsak roppant módon féltheti az emberektől a demokráciát. Bár gyanítható: nem annyira a demokráciát, mint a saját hatalmát félti. S nem a zemberektől, hanem mindentől és mindenkitől. Ezen a ponton Szijjártó érvelése öntökönrúgás-gyanús. Nem mintha ez nagyon zavarná. Az eufemisztikusan is impotensnek tekinthető ellenzék miatt nem kell félnie attól, hogy ezt a labdát a lába közé csapja valaki. Ahogy azt az egyszerű feladatot sem fogja kitűzni a honért aggódó kötvény-üzéreknek, hogy bökjenek a naptárra: mikor volt a kerítést megszavazó népszavazás. Ha már migráncsoznak ezek a szép magyar leventék. Miközben persze emlékezhetünk: Orbán utálja a népszavazás intézményét.

Ezt mások sem igazolják jobban, mint azok a nemzeti konzultációk, amelyek helyett egyszerűen nem mertek népszavazást kiírni. Akárhogy is érvelnek a hatalom szócsövei a költséghatékonyságról. Valószínűleg a konzultációk sorsát sokkal inkább befolyásolta az eredmények, és azok keletkezésének ellenőrizhetetlensége. Mely ellenőrizhetetlenség egy cseppet nagyobb mérvű, mint egy népszavazásnál, ahol a szavazóhelység számlálóbizottságában nem csak a Fidesz hű talpnyalói ülnek. S hogy mennyire gyáva a hatalom, azt pont az idegengyűlöleti konzultáció mutatta 2015. áprilisában. Amikor a Fidesz még korántsem lehetett biztos abban, hogy sikerült megszólítani, és kellően felhergelni minden látens, és nem is annyira látens barnaingest az országban. Akkor tehát sem Orbán, sem Szijjártó nem védte olyan baromi módon a népszavazás intézményét.

Ami árulkodó is lehet. Nevezetesen arra utalhat, hogy a kormányzati hatalom birtokosai és haszonélvezői mára elég biztosak a bebiztosított győzelemben a népszavazás megkockáztatásához. Amire aztán majd lehet abban az unióban hivatkozni, amelynek egyes fórumain Orbán és Szijjártó is aláírja rendre azt, akár kvóta-ügyben is, amit az orruk alá dugnak. Természetesen attól is függetlenül, hogy a szűzkurva mentalitásnak megfelelően, Orbán egyszerre akarná a lehetőségek határaiig kifacsarni az EU pénzcsapját a haveroknak, és mentesülni minden felelősség alól. Mert ő már csak így szokta. Jól mutatják ezt azok a parlamenti szavazások, amelyekről „véletlenül” lemarad. Ha valaki tehát fél a felelősségtől, az emberek valós véleményétől az nem biztos, hogy Jean-Claude Juncker. De még akkor is, ha elfogadjuk Szijjártó állítását, akkor is van egy kis különbség. Jean-Claude Juncker még a magyar külügyér szerint is a demokráciát félti. Míg az Orbán-csapat inkább a maguk kis oligarchizmusát.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook