2016. július 18., hétfő

Iszlám Állam: Nizzai kommunikáció

Rania Al-Abdullah megnevezte azt a tömegpusztító fegyvert, amit véleménye szerint a terroristák alkalmaznak. Ez, a jordán királyné szerint a félelem. Ugyanakkor a félelemmel való fenyegetés lényegesen gyilkosabb, mint maga a félelem. A bizonytalanság, a bizalmatlanság rombolóbb az ismert ellenségnél. A legpusztítóbb tehát nem is annyira a félelem, mint az erre hangolt kommunikáció.

Ha megnézzük a menekültek ellen félelemre érzékenyítő plakátokat, akkor a hatásuk kétségtelenül észlelhető. De az idősebbeknek bevillanhat az is, amit annak idején a BSA mára múzeumba illő bilincses kampányával kapcsolatban mondtak: a fenyegetés, a félelem a legjobb visszatartó erő. Holott abban az esetben sem okvetlenül a bilincs jelentette a fenyegetést, hanem az, hogy bármelyik munkatársad, akivel egy szoftverről beszélgetsz: feljelenthet. S az ilyen feljelentgetésekre alapozott kampányra akkortájt többen is büszkék voltak. De természetesen az Iszlám Állam (IS) kezében ez a fegyver új dimenziót öltött, illetve ölt. Jól mutatja ezt az, hogy az internetre előbb utóbb kikerülnek a brutális kivégzések felvételei. Megspékelve azzal, amit a szökött foglyok, a kiszabadított szexrabszolgák beszélnek el. Akikkel kapcsolatban, bármilyen cinikusnak is hangzik, nem egy esetben akár a „szökni hagyás” is felmerülhet.

Az elbeszélések nyomán, a potenciális ellenállásként számba jöhető környezetben kitörő bizonytalanság-érzés rombolja a lelket. Miközben aligha van az a marcona katona, aki napalmban elégve gondolná befejezni a hadifogságot. A technológia új, a jelenség régi. Évszázadokkal ezelőtt is a hadászati taktika része volt a félelemkeltés, akár a megkínzott, megcsonkított, majd hazaküldött, illetve futni hagyott foglyok felhasználásával. Ennek a technikának, a kétségtelen hatásossága mellett az egyik „hiányossága” lehet az, hogy megnevezi a félelem kiváltóját, és konkretizálja a helyzeteket. Ellentétben az egyes emberek közt bizalmatlanságot keltő, látszólag békés körülmények között végrehajtható terrortámadások képzetével. Amely globálisan alkalmas a pszichikum rombolására. Akár egyfajta öngerjesztő folyamatot is kialakítva. A kétségtelenül koordinált terrortámadások ugyanis jó ürügyet szolgáltathatnak az egyéni akcióknak.

A valós vallási kötődéstől függetlenül kéznél levő eszköz az iszlám fanatizmusra hivatkozni akkor is, ha akár csak köztörvényes bandák közti leszámolásról van szó. Az érintettek körén kívül ez növeli a disznóságok „presztízsét”. Az IS meg garantáltan nem fogja letagadni. Egyrészt a kutya sem hinne nekik. Másrészt a kommunikációs érdek is ezt kívánja. Akkor is fenntartható a terrorfenyegetettség képzete, ha nincs hozzá közük. Járulékos hatásként leköti a vizsgálatokat folytató hatóságokat. Amelyek, túlterhelten, információs elárasztás esetén, esetleg hajlamosabbak benézni valamit. Ha pedig hibáznak, akkor a valódi terroristák átsiklanak esetleg. A menekültekkel, bevándorlókkal szembeni bizalmatlanságot felkorbácsolva növelhető a velük szemben táplált előítélet szintje. Így pedig kiszámíthatóan nő a fizikai, illetve pszichikai atrocitások száma. Ami az érintettek körében megkönnyítheti a toborzást.

Alkalmasint ezek a kommunikációs előnyök lehetnek akkorák, hogy a terrorszervezeteknek azokat az akciókat is megérheti a nevükre venni, amelyek „csak úgy” leesnek számukra. Lehetőleg olyan módon, hogy az elkövető meghal, és nem mondhatja el a valós okokat. Mert itt van például a nizzai támadás. Az Al Jazeera első információi szerint valószínűbbnek tűnt, hogy a kétségtelenül tuniszi származású elkövető a családi, illetve egzisztenciális problémái miatt „csak úgy” bekattant. Ezen ténytől a bűntett nem lesz kisebb, és az áldozatok egyike sem fog életre kelni. Alkalmasint a kamion vezetője sem, akit megöltek az akció során. A jelek szerint azóta sem sikerült olyan szálat találni, ami a vallási fanatikusokhoz kötné. Noha igen komoly felderítési élőerővel próbálják ezeket a szálakat felderíteni.

Nem véletlenül. A nizzai merényletet követően az IS elég gyorsan bevállalta az ügyet. Megemelve így a felderítés tétjét. S kialakítva a bizonytalanság újabb hullámát. Ha ugyanis a legalaposabb felderítés után sem találják meg a kapcsolatot, a lehetőség még ott fog lebegni a bizonytalanságtól súlyos levegőben. De hatni fog a többi említett tényező is. Így a továbbiakban is lehet arra számítani, hogy az IS szinte minden, a kommunikációja számára hasznosnak ítélt eseményt továbbra is magára fog vállalni. Akár része volt benne, akár nem. Igazi tömegpusztító fegyverré élesítve a félelemmel fenyegető kommunikációt.

Andrew_s

1 megjegyzés:

  1. Nem én találtam ky:
    "...
    Ezernyi fajta népbetegség,
    szapora csecsemőhalál,
    árvaság, korai öregség,
    elmebaj, egyke és sivár

    bűn, öngyilkosság, lelki restség,
    mely, hitetlen, csodára vár,
    nem elegendő, hogy kitessék:
    föl kéne szabadulni már!

    S a hozzáértő dolgozó
    nép gyülekezetében
    hányni-vetni meg száz bajunk.

    Az erőszak bűvöletében
    mint bánja sor törvényhozó,
    hogy mint pusztul el szép fajunk!
    ..."
    Aztán:
    "..
    Retteg a szegénytől a gazdag
    s a gazdagtól fél a szegény.
    Fortélyos félelem igazgat
    minket s nem csalóka remény.
    .."
    És:
    "...
    Sok urunk nem volt rest, se kába,
    birtokát óvni ellenünk
    s kitántorgott Amerikába
    másfél millió emberünk.
    ....
    Multunk mind össze van torlódva
    s mint szorongó kivándorlókra,
    ránk is úgy vár az új világ.
    ..."

    Comment:
    Pedig ez nem is Tiborcz panasza.

    VálaszTörlés

Comments on Facebook